Andrzej Duda lengyel államfő lesz az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének hatvanadik évfordulóján tartandó magyarországi ünnepség díszvendége - jelentette be az eseménysorozatot szervező emlékbizottság ülése után az emberi erőforrások minisztere, a testület elnöke.
Balog Zoltán elmondta: a lengyel államfő szólal majd fel Orbán Viktor miniszterelnökkel a Kossuth téri nagygyűlésen, október 23-án.
Hozzátette, az emlékbizottság azt javasolta a kormánynak, hogy egy kiemelt vendéget hívjanak meg, ne "a minél több külföldi államfő begyűjtése" legyen a cél a megemlékezések szervezése során.
Közlése szerint eddig 283 település nyert el pályázati forrást az évfordulóhoz kapcsolódóan rendezvényre vagy emlékhely kialakítására, ezek számát emeli majd, hogy az önkormányzatok számára újabb támogatási kört írnak ki a közeljövőben.
Megemlítette: az október 22-től november 4-ig tartó központi ünnepségsorozatról később adnak tájékoztatást.
Balog Zoltán jelezte: a programok lezárása után adnak részletes tájékoztatást az emlékév pályázatairól, menetközben azért nem kívánnak lehetőséget adni részszerződésekbe, -elszámolásokba való betekintésre, mert ez zavarná a lebonyolítást, és "nem is lenne tisztességes azokkal szemben, akik megvalósítják a programokat".
Az emlékbizottság elnöke kitért arra is, hogy megnézték az évfordulóhoz kapcsolódó imázs- és reklámfilmeket, meghallgatták Desmond Child dalát is, amelyet a testület alkalmasnak talált arra, hogy a lehető legszélesebb rétegeket megszólítsa.
Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum alapító főigazgatója, a testület társelnöke, az emlékév kormánybiztosa az eseményen elmondta: eddig 1094 pályázatot értékelt ki az emlékbizottság, s ezek közül 725-öt részesítettek támogatásban.
Jelezte: a határokon túl 112 városban rendeznek programokat, "amelyek elviszik '56 dicsőségét és azt a büszkeséget, amit mi érzünk '56 hőseivel kapcsolatban", a külföldi programok szlogenje a Freedom first lesz. Ennek okaként azt említette, hogy ez egy olyan antikommunista szabadságharc volt, amelynek - a többitől eltérően - nem voltak anyagi jellegű követelései, mint a normacsökkentés vagy az ellátás színvonalának javítása, a kenyér árának csökkentése.
A magyar '56 nem az anyagi körülmények javítását követelte, hanem a szabadságot és függetlenséget - fogalmazott Schmidt Mária.
Szólt arról is: a fővárosban meglévő négy mellett a tizenkilenc megyeszékhelyen is helyeznek el 1956-ról megemlékező épülethálókat, ahogy tűzfalfestéseket is. Utóbbiakból Budapesten most kettő látható, de hat újabbat terveznek. Emellett 245 OTP-fiókban, 295 Mol-benzinkútnál, a 4-6-os villamoson, az M2-es metrón, a fővárosi tömegközlekedés buszain, citylight-posztereken, a MÁV 155 vasútállomásán, valamint a közszolgálati rádióban és televízióban lesznek a forradalomra és szabadságharcra emlékeztető megjelenések.
Hozzátette: a nemzetközi médiakampányra kiírt közbeszerzés eredményeként kilenc ország tizenhárom világvárosában jelenik meg a téma, eközben pedig mintegy 120 olyan külföldit látnak vendégül az eseménysorozat ideje alatt Magyarországon, aki hat évtizeddel ezelőtt segítette a magyarokat.