A hitből élő közösségek adják egy nemzet erejét, és ha ezek a közösségek egymást erősítik, akkor a nemzet egészen biztosan erős lesz - mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere kedd este, a harmadik hanukagyertya meggyújtásakor a budapesti Nyugati téren.
Hanuka a megmaradás ünnepe - hangsúlyozta Balog Zoltán, utalva arra, az ünnepet annak emlékére tartják, hogy i. e. 165-ben a makkabeusok, vagyis a zsidó szabadságharcosok maroknyi serege visszafoglalta a szír-görög megszállóktól a jeruzsálemi a templomot.
Ez az ünnep azt példázza - tette hozzá a miniszter -, hogy még a hadászatilag, stratégiailag és minden emberi számítás szerint reménytelen helyzetben is meg lehet maradni. Ennek a megmaradásnak a titka pedig a hit. Csak a "hitből élő közösségek tudják, hogy mit jelent először legyőzni saját magunkat, aztán pedig legyőzni az ellent, a gonoszság erőit" - fogalmazott.
Azért vagyunk egy téren, azért "nem bújunk el templomok, zsinagógák falai közé", mert ezt a közös titkunkat szeretnénk megosztani - tette hozzá a miniszter.
Balog Zoltán kitért arra is: újra és újra, föl kell fedezni és el kell mondani, hogy milyen értékei vannak a közösségek együttélésének. A közös életnek, amelynek voltak nagyon tragikus, szomorú pillanatai, és vannak értékei, amelyeket "egyre jobban meg akarunk becsülni".
Hozzátette: ha megismerjük és megbecsüljük egymás ünnepeit, akkor talán a hétköznapokban is sokkal jobban meg fogjuk tudni becsülni egymást, amire nagy szükség van Magyarországon.
Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija köszöntőjében arról beszélt, hogy a hanuka a fényről és a sötétségről szól. A sötétség félelemmel tölt el, a félelemnek pedig hihetetlen ereje van. "Nem véletlen, hogy a történelem során a legborzasztóbb rezsimek és diktatúrák a félelemre apelláltak, a félelemmel manipuláltak".
Köves Slomó felidézte: a zsidóság 3300 éves történelmében sok minden van, ami okot adna a félelemre. "A történelmünk tele van megaláztatással, száműzetéssel, szenvedéssel, mi mégsem a félelemre építünk." Mi a napnak, a fénynek vagyunk a munkásai - idézte a Talmudot, hozzátéve: nem a félelemre, hanem a fényre építenek.
A félelemre nem lehet közösséget építeni - figyelmeztetett az EMIH rabbija. Ez az üzenet pedig mindennél aktuálisabb ma, amikor nagyon sokan félnek a másik embertől, az idegentől, a más vallásúaktól, "mindentől, ami körbevesz bennünket". Erről a félelemről mindenki úgy beszél - tette hozzá -, mintha biztonsági kérdés lenne. Ezért erősítik meg a fegyveres védelmet, tesznek föl még egy kerítést, állítanak még egy őrt.
Mindeközben "hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy ezzel a biztonságot növelhetjük ugyan, de a félelmünket nem tüntetjük el". Azt ugyanis belül kell legyőzni. A kisgyermek a sötétben a bizonytalanságtól fél. "Ha belül megszerezzük a bizonyosságot, hogy nem véletlenül vagyunk ezen a világon, ha tudjuk, hogy minden cselekedetünk számít, hogy számíthatunk másokra és mások is számíthatnak ránk, és azt is, hogy ugyanolyan fontosak vagyunk az Örökkévaló szemében mint az első ember, akit teremtett, akkor eltűnik a bizonytalanság, és le tudjuk győzni a félelmet" - mondta Köves Slomó.
A nyolcnapos ünnepen a jeruzsálemi templom visszafoglalására és megtisztítására emlékeznek a zsidók. A szeleukida IV. Antiokhosz Epiphanész i. e. 168-ban elfoglalta Jeruzsálemet, és korlátozta a zsidó vallás gyakorlását. A zsidók azonban föllázadtak, és i. e. 165-ben Júdás Makkabeus vezetésével visszafoglalták a templomot. A hanuka annak állít emléket, hogy a zsidó szabadságharcosok a szentély megtisztítása során, amikor szerettek volna a menóra mécseseiben újból fényt gyújtani, ehhez csupán egy napra elegendő tiszta olajat találtak. Az isteni csoda folytán azonban az egy napra elegendő olaj nyolc napon át égett.