A félelem jogos, a gyűlölet ellen küzdeni kell saját magunkban és a közösségeinkben is - nyilatkozta a menekültkérdésről Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériuma tárcavezetője, református lelkész az [http://www.evangelikus.hu/balog-zoltan-interju-2016/]evangelikus.hu[/]-nak adott, pénteken megjelent interjúban.
A miniszter úgy foglalt állás: ha bárki úgy érezné, hogy konkrét emberek ellen gyűlöletkeltés folyik, azt nem szabad elfogadni, de a kormánynak kötelessége konkrét veszélyekre felhívni a figyelmet és azokat tudatosítani.
Hangsúlyozta továbbá: meg kell tudni különbözteti a migrációt mint folyamatot és a migránsokat, mint embereket. Kifejtette: azokhoz, akiknek akár gazdasági okokból, akár háború miatt el kellett hagynia addigi hazájukat, áldozatként kell viszonyulni.
"Nem minden migráns terrorista, nem minden migráns erőszakolja meg a nőinket, meg a lányainkat, de ez nem jelenti azt, hogy vakon megnyitnánk az országunkat egy olyan beláthatatlan folyamat előtt, ami veszélyt jelent" - mondta.
A kvótareferendummal kapcsolatban leszögezte, arról kell dönteni, hogy Magyarország, vagy Brüsszel hozza-e meg a döntést a menekültek befogadásáról. A német jogrendet példaként hozva azt is elmondta, hogy számos brüsszeli döntés automatikusan nem érvényes Németországra, hanem az alkotmánybíróságnak és a Bundestagnak vétójoga van. "Mi semmi mást nem szeretnénk, mint egy ilyesfajta vétójogot ebben a konkrét kérdésben" - jelentette ki a miniszter.
Balog Zoltán az integrációval kapcsolatban közölte, lehet a migráció ügyében hatalmas feladatokat vállalni, "de a ránk bízott munkát még itthon sem végeztük el". Hozzátette: sokkal többet kell tenni azokért a szegényekért, akik már itt élnek Magyarországon.
A miniszter azt mondta, nem tudja, lehet-e jobban csinálni, de sem a németek, sem a franciák nem jártak nagy sikerrel a bevándorlók integrációjával. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy nem azért nincs nagy siker, mert rossz módszereket választottak, hanem azért, mert ilyen nagy tömegben, ennyire eltérő kulturális-vallási háttérrel rendelkező emberek integrációja "reménytelen".
Megjegyezte, hogy Magyarországnak nagyon komoly integrációs képességei vannak, de az integrációnak is megvannak a szabályai és korlátai. Vannak jó, pozitív példák, ezeket támogatni kell, csak a teljesítőképesség határait és a szabályokat kell lefektetni. "Akik itt akarnak élni, azoknak hajlandónak kell lenni arra, hogy a mi életformánkat ne csak tiszteletben tartsák, hanem részben el is sajátítsák" - fogalmazott Balog Zoltán.