Ezerkilencszázötvenhat egyszerre magyar és közép-európai ügy - jelentette ki Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere csütörtökön Pozsonyban, ahol Marek Madaric szlovák kulturális miniszterrel közösen megnyitották az 1956 - A szabadságért és a függetlenségért című kiállítást.
A szlovák kulturális tárca épületében november végéig megtekinthető kiállítás ünnepélyes megnyitóján mondott beszédében Balog Zoltán Márai Sándort idézve kijelentette: a szabadság nagy dolog, olyan, amely alkalmassá tesz arra, hogy magyarok és szlovákok közösen emlékezzenek. Elmondta: a magyaroknak 1956-ban a szabadságért folytatott harca azért is volt közép-európai ügy is, mert inspirációt jelentett minden olyan népnek, amelynek országában megszálló csapatok voltak, mert tudták, hogy ebben a harcban az ő szabadságukról is szó van.
Marek Madaric 1956-ot a modern kori magyar történelem olyan nagyon jelentős eseményének nevezte, amely rendkívüli mértékben érintette a ma a visegrádi csoportba tartozó országokat, mert ott is meggyengítették a kommunista rendszert, és előkészítették annak későbbi bukását. "Ha nem lett volna 1956, akkor valószínűleg nem lett volna 1968 és 1989 sem" - szögezte le a szlovák tárcavezető a prágai tavaszra és a rendszerváltoztatásra utalva.
Balog Zoltán felidézte: 1956-ban Losoncról 29 magyar indult el Magyarországra, hogy ott támogassák a szabadságharcot, ám a határon hetet közülük lelőttek, a többieket pedig elfogták. A magyar tárcavezető elmondta: ez a szomorú eset megmutatta, hogy az elnyomók is tudnak együttműködni, s az volt a tanulsága, hogy soha nem szabad megengedni, hogy akik a rossz ügyben összefognak, erősebbek legyenek azoknál, akik a jó ügyben fognak össze.
"A másik tanulság az: úgy kell harcolnunk a szabadságunkért, hogy abban mások is felismerjék a saját szabadság utáni vágyukat" - hangsúlyozta Balog Zoltán. Hozzátette: a visegrádi négyek (Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország) ma úgy küzdenek azért, hogy megmaradjon önrendelkezésük Európán belül, hogy ebben mások is felismerik, mennyire fontos az önrendelkezés.
Balog Zoltán elmondta: a politikai együttműködés önmagában kevés, azt meg kell alapozni a kultúrában, az oktatásban és a gazdaságban is. Rámutatott: vannak örömteli eredmények; ilyen az is, hogy minisztersége idején Magyarországon sikerült csaknem kétszeresére emelni a szlovák nemzetiségi önkormányzat fenntartásában működő iskolák számát. Hozzátette: Szlovákiában pedig most megvalósulhat az, hogy a magyar oktatási nyelvű kisiskolák egyfajta biztonságot kapjanak.
A kiállításmegnyitó végén Balog Zoltán Pro Cultura Hungarica-díjjal tüntette ki Kubicka Kucsera Klárát, a szlovákiai magyar képzőművészek társaságának elnökét, a szlovákiai magyar művészettörténetért végzett tevékenysége elismeréseként.
Balog Zoltán csütörtöki pozsonyi látogatása során tárgyalt Menyhárt Józseffel a Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnökével, és kétoldalú megbeszélést folytatott Peter Plavcan szlovák oktatási, tudományos, kutatási és sportügyi, illetve Marek Madaric kulturális miniszterekkel is. A szlovák oktatásügyi miniszterrel folytatott egyeztetésen a szlovákiai magyar tannyelvű kisiskolák kérdése és a révkomáromi Selye János Egyetem akkreditációja, a szlovák kulturális tárca vezetőjével tartott megbeszélésen pedig egyebek mellett a kisebbségi kultúrára szánt szlovák kormánytámogatások kerültek terítékre.