A gulágra elhurcolt és "málenkij robotra" kényszerített négyezer szerencsire és a környező települések lakóira, valamint arra a több százezer magyar állampolgárra is emlékeztet az az emlékmű, amelyet a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei város vasútállomása közelében avattak fel.
Az emlékmű avatása után Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára már a szerencsi várban megtartott rendezvényen azt mondta: voltak olyan magyar emberek is, kommunisták, akik mindent megtettek azért, hogy segítsék az oroszokat a málenkij robotra kényszerítettek összegyűjtésében, "szomorú, hogy ebben a szörnyű pusztításban úgynevezett magyar emberek is részt vállaltak".
Áldozatok azok, akik kint haltak meg, és áldozatok azok is, akik haza tudtak jönni, és áldozatok azok is, akik itthon maradtak - hangoztatta az államtitkár, hozzátéve: áldozat az egész nemzet, mindenki megszenvedte ennek az időszaknak a szörnyűségét.
Szükség van hasonló emlékhelyekre, szükség van a november 25-i emléknapra, mind ahogy a kommunizmus áldozatainak emléknapjára is, felejteni nem szabad - mondta Soltész Miklós.
Az Országgyűlés 2012-ben nyilvánította november 25-ét a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjává azért, hogy méltóképpen emlékezzenek meg azokról, akiket 1944 őszétől hadifogolyként vagy internáltként a Szovjetunióba hurcoltak többéves kényszermunkára, illetve akiket a második világháború után 5-25 évre száműztek a gulág rabtelepeire a magyar hatóságok hathatós közreműködésével, koholt vádak alapján.
Szerencsen vasárnap óta tart a gulágkutatók V. nemzetközi konferenciája.