A Magyar Iszlám Közösség a századik évfordulóját ünnepelte szerdán Budapesten annak, hogy az iszlám törvényesen elismert vallás lett Magyarországon.
Hegyi László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára az ünnepségen mondott beszédében kiemelte: felelősen kell megnyilatkozni ma, Párizs, Brüsszel és Pakisztán után, különbséget kell tenni vallás és radikalizmus között, a hitüket gyakorlók és a szélsőségesek között, hogy továbbra is megelőzhető legyen az iszalmofóbia kialakulása. Ma az iszlám hívei nem szenvednek hátrányos megkülönböztetést Magyarországon - mondta.
Úgy fogalmazott, a vallást a terrorizmustól meg kell különböztetni, és még ha nehéz is most elmagyarázni, hogy az iszlám nem ilyen, meg kell tenni, mert "tudjuk, a szöges bombának nincsen vallása". Minden vezetőnek el kell ítélnie az ilyen cselekedeteket, nagy a muszlimok felelőssége, hogy ne maradjanak szótlanok, "mutassák meg az iszlám jó arcát" - vélekedett.
A helyettes államtitkár emlékeztetett: száz éve Magyarországon törvénnyel nyert elismerést az iszlám vallás. Akkor, amikor Európa nagyobb felében ez még akadályba ütközött, és ez bizonyítja, hogy a magyar befogadó nemzet. Miközben Európa és a világ más részein a vallási türelem kérdése ismeretlen fogalom volt, Magyarország már kimondta, hogy a hit Isten ajándéka, így nem korlátozható - idézte fel. Hozzátette: így lehetett Magyarország "többvallású, többszokású ország", ahogyan azt már Szent István király is írta.
Hegyi László kiemelte: a hit mint érték elismerése egyfajta nyitottságot jelent. Ma Magyarországon mindenkit megillet a vallásszabadság joga, ez törvényekben van rögzítve; 32 vallási közösséget tartanak nyilván bevett egyházként, és két iszlám közösség is bevett egyházi státust élvez. A kormány az egyházakkal stratégiai partneri viszonyra törekszik, és anyagilag is segíti a két iszlám egyházat - közölte.
Megjegyezte: Magyarország köszönettel veszi a lelkiismeret szabadságának jogára és az elfogadás kultúrájára vonatkozó tanácsokat, de nem szorul rá külső iránymutatásra.
Colleen Bell budapesti amerikai nagykövet hangsúlyozta: a terrorcselekmények félelmeket ébresztenek a társadalomban, arra késztetnek, hogy démonizáljunk egyes társadalmi csoportokat. Ha viszont engedünk e félelmeknek, a terroristák győznek, és ezt nem lehet hagyni - mondta.
A diplomata kifejtette: komoly társadalmi és politikai változások közepette történt meg az iszlám vallás törvényes elismerése 1916-ban, és ma Európában és világszerte ismét történelmi horderejű társadalmi átalakulásnak lehetünk tanúi.
Közölte: hárommillió iszlám hívő él az Egyesült Államokban, és - akárcsak Magyarországon - a nemzet születésétől szerves részét képezték a társadalomnak. Azonban sok békés és törvénytisztelő muszlim hívő "igaztalan megvetéssel és személyeskedő bántással" szembesült a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után - emlékeztetett.
Colleen Bell elmondta: Magyarországon a muszlimokkal szembeni ellenérzések először tavaly, a migrációs válsággal összefüggésben jelentkeztek, majd a párizsi támadást követően ismét felszínre kerültek. Egy újabb borzalmas támadás után ki kell jelenteni, hogy e "gyáva gyilkosságok elkövetői csak annyira képviselik a világ 1,6 milliárd muszlim hívőjét, mint amennyire egy rohadt alma az összes almát" - fogalmazott.
A nagykövet közölte: az Egyesült Államok szilárdan áll szövetségesei, így Magyarország oldalán, elszánt az erőszakos szélsőségesség megsemmisítésére. Fontos célnak nevezte továbbá a kisebbségek iránti tolerancia erősítését is, és - mint mondta - országa rendíthetetlenül áll Magyarország iszlám közössége oldalán az iszalmofób megnyilvánulásokkal szemben.
A diplomata arra is kitért, hogy a migrációs válságra adandó válasznak a biztonság, a könyörület és az emberi méltóság talaján kell állnia, és ezen alapelveket a Magyar Iszlám Közösség is magáénak vallja.
Bolek Zoltán, a Magyar Iszlám Közösség elnöke hangoztatta: "ezekben a muszlimoknak nehéz időkben" a megemlékezésen jelenlévők nem értenek egyet azzal, hogy e vallás és a terrorizmus, a bűnözés közé egyenlőségjelet tegyenek, ami tiszteletre méltó és bátorságra vall.
Felidézte: a magyar Országgyűlés 1916-ban egy ellenszavazattal szavazta meg az iszlám vallás törvényes elismerését, képviselők támogató beszédeket tartottak az Országházban.
Mint mondta, az elmúlt száz évben egy muszlim sem követett el terrorcselekményt Magyarországon, viszont tisztességesen adóztak. "Mind testvérek vagyunk", és közös felelősségünk a béke és a kölcsönös tisztelet megtartására - vélekedett. Hozzáfűzte: azt kívánja, hogy Magyarország a hazai muszlimokkal együtt fejlődjön békében, és "legyen békesség az emberek szívében".