A zalaszabari harangláb felújítása nem csak azt jelenti, hogy megépült egy épület, hanem – mint minden egyházi létesítmény építésekor – a helyi közösség is épül ezáltal – emelte ki Fülöp Attila a dunántúli településen rendezett haranglábavatáson.
Az EMMI nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára hozzátette: a most felújított falak szimbolizálják a közösség egymásrautaltságát, összetartozását is. Az egyházak szerepvállalása nemcsak a hitélet területén, hanem a közösségteremtés, közfeladatok vállalása révén az oktatási és szociális területen is számottevő. Ebben az évben a Kaposvári Egyházmegyében – amelyhez Zalaszabar is tartozik – egyházi létesítmények felújítására, programok megvalósítására a nagyberuházásokon kívül 80 millió forintot biztosít a Kormány 20 helyszínen – mondta Fülöp Attila.
A krakkói Ifjúsági Világtalálkozón résztvevő több millió fiatal, a Szent Márton Év idei évfordulója kapcsán Szombathelyre zarándokoló többezres tömeg, és a zalaszabari harangláb felújítása is egy irányba mutat: van igény és lehetőség az európai keresztény hit és kultúra mindennapi megélésére hazánkban és a kontinensen. Ez a mai indentitásválságát élő Európa számára fontos remény és kiút – hívta fel a figyelmet a helyettes államtitkár.
A harmadik fontos üzenete a mai átadónak, hogy ez a felújítás a garabonci roma nemzetiségi önkormányzat és Zalaszabar önkormányzata összefogásával valósult meg. Magyarország az itt élő, nemzetalkotó 13 nemzetiség számára ugyanis biztosítja azokat a jogokat, amelyek az indentitásuk, kultúrájuk és hitéletük megéléséhez szükségesek. Ezt szolgálja az is, hogy 2017-ben a költségvetés a nemzetiségek számára közvetlenül nyújtott támogatások összegét közel 9 milliárd forint összegben tartalmazza, amely a 2010. évi mértékhez képest majdnem megháromszorozódott – hangsúlyozta Fülöp Attila.