Szovák Kornél, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Bölcsészettudományi Karának oktatója és Gárdonyi Máté, a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola tanára kapta idén a Fraknói Vilmos-díjat.

Az elismeréseket Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára adta át hétfőn Budapesten.

Szovák Kornél, Soltész Miklós és Gárdonyi Máté Fotó: Mohai Balázs/MTI

A Fraknói Vilmos-díjat azok kaphatják meg, akik sokat tettek a vallási élet megújításáért vagy kiemelkedőt alkottak a teológia, a filozófia, az egyháztörténet területén.

Soltész Miklós a díjátadón hangsúlyozta: a kereszténység a történelem során sok vitát kiváltott, sokszor voltak véres összecsapások a nevében, de az alapjait nem kell újra letenni, mert a több mint kétezer éve Jézustól kapott tanítás világos és egyértelmű. A mai tudósok, tanárok, papok és civilek felelőssége hogy megismertessék ezt a tanítást azokkal a fiatal és középkorú emberekkel, akik a jövő társadalmát építik.

Fotó: Mohai Balázs/MTI

Az államtitkár felidézte: a kommunizmus - az az eszmerendszer, amely tagadta a hitet és az "ember egyéni értékét", továbbá az erkölcs nagy részét - "óhatatlanul megbukott". Most viszont a "liberalizmus diktatúrája" uralkodik, amely a pénz, a gazdaság erejével és a média manipulatív hatalmával igyekszik befolyásolni a világ minden országát, függetlenül az országok társadalmi-politikai a berendezkedésétől, vallásától és történelmétől.

Ez az eszmerendszer azonban szintén válságban van, hiszen nem képes választ adni olyan sürgető kérdésekre, mint amilyen például a napjainkban zajló népvándorlás - fogalmazott.

Török József, a PPKE hittudományi karának egyetemi tanára, a Fraknói Vilmos-díj szakmai kuratóriumának tagja laudációjában kiemelte, hogy mindkét díjazott a magyar egyháztörténet-kutatás és -írás középnemzedékének tagja, nemcsak múltbeli munkásságukat akarták elismerni, hanem a jövőbeli kutatásaikhoz is szeretnének biztatást adni.

Fotó: Mohai Balázs/MTI

Szovák Kornélt méltatva elmondta: az ELTE latin-történelem szakán végzett, majd a Magyarországi Középkori Latinság Szótára akadémiai kutatócsoportjának lett munkatársa, majd az akkor alakuló PPKE bölcsészettudományi karán kezdett oktatni. Számos hazai és nemzetközi konferencia, tanulmányok sokasága, leginkább pedig forráskiadásai teszik Fraknói Vilmos méltó kései utódává.

Szovák Kornél jelenleg az MTA-ELTE-PPKE közös kutatócsoportját irányítva neveli a fiatal nemzedéket "keresztény múltunk minél teljesebb feltárására" - hangzott el.

Fotó: Mohai Balázs/MTI

Gárdonyi Mátét Rokay Zoltán, a PPKE hittudományi karának tanszékvezető tanára, a Fraknói Vilmos-díj szakmai kuratóriumának elnöke méltatta.

Gárdonyi Máté a tanulmányait Rómában, a Pápai Gergely Egyetemen végezte, teológiai doktori fokozatot a PPKE hittudományi karán szerzett. A Teológia szaklapon túl számos folyóiratban és évkönyvben publikál, írt például egy magyar és egy egyetemes egyháztörténelem-könyvet, egy egyháztörténelmi kronológiát és egy lexikont. "Tevékenysége alapján nevezhetjük őt a magyar egyháztörténet faltörőjének, aki áttöri annak az előítéletnek a falát, mely szerint a katolikus megújulás leegyszerűsíthető az ellenreformációra" - fogalmazott Rokay Zoltán.

A Fraknói Vilmos-díjat 2000-ben adták át először, az elismerést egy évben legfeljebb három ember kaphatja meg.

Fraknói Vilmos (1843-1924) egyháztörténész 1879-től az Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, majd 1889-től 1892-ig másodelnöke volt. A középkori - főleg a 15. és részben a 17. századi - magyar történelem több, elsősorban egyház- és diplomáciatörténeti témáját dolgozta fel. 1878-ban nagyváradi kanonok, 1879-ben szekszárdi címzetes apát, 1892-ben arbei címzetes püspök lett.