A magyarokat beolvasztani sem Brüsszelnek, sem másnak nem sikerül, és nem is fog sikerülni, azonban az együttműködésre mindenkor készen állnak - jelentette ki Soltész Miklós államtitkár kedden, a március 15-i nemzeti ünnep előestéjén tartott marosvásárhelyi gálaesten.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára a Magyar Polgári Párt (MPP) által szervezett ünnepi rendezvényen mondott beszédet. A magyarság beolvaszthatatlanságát a Bécsből elüldözött Metternichtől vett 1850-es idézettel példázta. Az osztrák politikus megállapította: a magyar bajoknak csak a magyarok közreműködésével lehet véget vetni, és a magyarokkal másról, mint kölcsönös együttműködésről nem lehet tárgyalni.

Soltész Miklós megállapította, hogy a márciusi ifjak 12 pontja közül van néhány, amely ma is aktuális, vagy azért, mert nem valósult meg, vagy azért, mert másképpen alakult, mint ahogyan azt Petőfiék szerették volna. Emlékeztetett arra, hogy a magyar forradalmárok sajtószabadságot kívántak, ma viszont a sajtó szabadossága, a média diktatúrája fenyeget. "Kívánták eleink a vallási egyenlőséget. Közép-Európában ma is valljuk, hogy a keresztény felekezetek, az ortodox, protestáns és katolikus emberek együvé tartoznak. Tiszteljük más világvallások híveit, de nem fogadjuk el azok keresztényüldöző tetteit" - fogalmazott. Úgy vélte, hogy a politikai foglyok szabadon bocsátásának a követelése sem vesztette érvényességét, hiszen ma is szót kell emelni az ártatlanul meghurcolt, megfélemlített közösségi vezetőkért.

Kijelentette: mindezekért csak összefogással lehet küzdeni. "Fel kell ismerni, hogy gyermekeink jövőjét pusztítja a vad liberalizmus, a gender elmélet. A kereszténység feladása romláshoz és egy ettől a földrésztől távol eső vallás, a muszlim vallás térnyeréséhez vezet" - jelentette ki.

Az RMDSZ és az MPP összefogását a Fidesz és a KDNP összefogásához hasonlította. Mint megjegyezte, a magyarországi összefogásban is eleinte a nagyobb párt nagyvonalúságára volt szükség, de mára a két párt közösen eredményes.

Ünnepi beszédében Biró Zsolt, az MPP elnöke bejelentette: szerdán iktatják a román parlamentben azt a törvénytervezetet, amely Románia területén is ünneppé nyilvánítja a magyarok számára március 15-ét. A politikus azt is megígérte, hogy a közelgő fekete március (az 1990 márciusában történt marosvásárhelyi román-magyar véres összecsapás) évfordulóján levélben keresi meg a főügyészt, azt kérvén, hogy indítsák újra a marosvásárhelyi események kivizsgálását.

Biró Zsolt meggyőződését hangsúlyozta, hogy a Zsil völgyi bányászok 1990-es bukaresti brutális fellépése és a marosvásárhelyi véres események azonos tőről fakadnak. Úgy vélte, ha újraindul az 1989-es forradalom és a bányászjárások ügyészségi kivizsgálása, a fekete március kivizsgálása sem maradhat el.

Az MPP elnöke szerint a 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés által megfogalmazott ígéretek és az 1989-es remények ellenére a magyarok ma is másodrangú állampolgárok Romániában.

"Mi partnerek leszünk, abban a törekvésben, hogy negyedszázad után végre lezártnak tekinthessük a posztkommunizmus korszakát, hogy a '89 előtti rendőrállamból és a jelenlegi ügyészállamból végre jogállammá váljon Románia" - jelentette ki a politikus.

A kedd esti marosvásárhelyi gálaműsor keretében adták át a Magyar Polgári Párt Vasakarat-díját a létében fenyegetett marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium képviselőjének.