Szabó Magda születésének közelgő 100. évfordulója alkalmából emlékházat és domborművet avattak az író egykori iskolájában, a debreceni Dóczy gimnáziumban.

Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár avató beszédében magyar, nemzetközileg is elismert, protestáns írónak nevezte Szabó Magdát, akinek műveit 42 nyelven olvassák világszerte.

Szabó Magda már tíz éve nincs köztünk, de örökségét, hagyatékát, írásait a következő generációk is ápolják majd, ebben segít az emlékház és a dombormű is - mondta.

Novák Katalin szerint Szabó Magda minden tekintetben magyar író: "az írásaiban ott van a magyar gondolkodás, a magyar táj, minden írásában ott van a magyar emberek viselkedése, (...) a magyar nemzeti karakter".

Hozzátette: Szabó Magda minél inkább jellegzetes magyar világot ábrázol művészi eszközökkel, annál inkább számíthat a világ elismerésére.

Szabó Magda születésének centenáriumán a legolvasottabb francia könyvsorozatban már harmadszor jelent meg franciául Az ajtó című regénye, két éve pedig ezt a regényét a The New York Times az év könyvének választotta az Egyesült Államokban, s ez is igazolja, hogy nemzetközileg is komoly sikereket ért el - mondta az államtitkár.

Novák Katalin kiemelte, hogy Szabó Magda írásaiban mindig ott van a női lélek, a női gondolkodás, megjelennek a női szerepek, a női karakterek, és ott van a család, mint érték, mint fészek, mint tűzhely, mint erőforrás.

Papp László, Debrecen polgármestere azt mondta, az a szellemi-művészeti kincs, amelyet Szabó Magda létrehozott és a világra hagyott, nemcsak ízig-vérig debreceni, hanem az egyetemes magyar kultúra örökérvényű része is.

A megemlékezés helyszínére utalva megjegyezte: Szabó Magda mindig rajongással és nagy elismeréssel nyilatkozott a Dóczyról, amely "magyarságukban és hitükben elkötelezett, az átlag középiskolásoknál alaposabb tudással felvértezetett lányokat bocsátott útjára".

Papp László kiemelte: a jelenlegi Dóczy gimnázium is mértékadó intézménye Debrecen oktatási rendszerének: "legfőbb erényei időtállóak, az ott végzett növendékek hitükben erősek, magyarságukra büszkék, tudásuk és értékrendjük szilárd".

Fekete Károly tiszántúli református püspök örömét fejezte ki, hogy a gimnázium Szabó Magda életművét közkinccsé teszi.

A korábbi emlékszobát kinőtte a hagyaték, ezért döntöttek úgy, hogy az iskola udvarán, külön épületben helyezik el az író szellemi és tárgyi örökségének emlékeit, amelyek rendelkezésre bocsátásáért a püspök köszönetet mondott a Református Kollégium múzeumának és Tasi Gézának, a Szabó Magda-hagyaték gondozójának.

Fekete Károly megemlékezett arról is, hogy 1985-ben Szabó Magdát egyhangúlag választották meg a Tiszántúli református Egyházkerület főgondnokának, s ezzel ő lett az első női főgondok a Magyarországi Református Egyházban.

Tasi Géza, a hagyaték gondozója azt mondta, hogy a 15. Matula-napokon, születésének 100. évfordulóján az életéből, munkásságából mindent bemutató, méltó emléket állítottak Szabó Magdának.

Az ünnepséget követően a Dóczy gimnázium épületének falán leleplezték Szabó Magda bronz domborművét, majd megnyitották az emlékházat, amelyben Szabó Magda szavai fogadják a látogatókat: "én itt kaptam az életet, a nyelvet, amelyet beszélek, és amelyen a könyveim is szólnak".