Az emberek jólétének alapköveként tekintünk az egészségre ¬– hangsúlyozta Prof. Dr. Horváth Ildikó, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára az I. Hatékony Egészségfejlesztési Konferencián a Semmelweis Egyetemen. A kormány célja, hogy a magyar emberek egészségesebbek legyenek, ezért javítjuk a betegellátást, ezért építünk és fejlesztünk kórházakat. Az elmúlt években a magyar lakosság egészségi állapotát jellemző több mutató és a születéskor várható élettartam is nőtt Magyarországon – erre az Európai Bizottság friss országjelentése is rávilágít. A további pozitív eredmények érdekében hirdette meg az EMMI a népegészségügyi programokat, fejleszti az alapellátást, végeznek ingyenes szűrővizsgálatokat, és ezért szeretné a kormány megépíteni Budapesten Európa egyik legmodernebb kórházát.
Amit itt és most teszünk, annak az unokáink életére is hatása lesz, hiszen a szokások generációról generációra öröklődnek. Ezt felismerve indította útjára az egészségügyi ágazatvezetés 10,8 milliárd forint értékben a „Három generációval az egészségért” pályázatot, melynek első fordulójában 79 praxisközösség már megkezdte az egészség megőrzésére, fejlesztésére irányuló munkát, az új pályázati kiírásra pedig 90-en jelentkeztek, a pályamunkák elbírálása éppen most folyik.
Az egészségfejlesztés hosszú távú befektetés. A Kásler Miklós miniszter által meghirdetett új egészségkultúra program a megelőzésre és a betegségek elkerülésére, az egészségben eltöltött évek meghosszabbítására törekszik. A magyar lakosság egészségi állapotát jellemző mutatók tekintetében több ponton pozitív elmozdulás érzékelhető, mely tendenciákra az Európai Bizottság friss országjelentése is rávilágít.
A születéskor várható élettartam hosszú távon növekvő tendenciát mutat: 2012-höz képest a férfiak születéskor várható élettartama egy évvel, a nőké 11 hónappal nőtt, ami azt jelenti, hogy 2016-ban a férfiaknál 72,5 év, a nőknél 79,6 év volt a születéskor várható élettartam. Ezzel párhuzamosan jelentős mértékben sikerült a meghosszabbodott élettartamon belül az egészséges életévek számát is növelni. A mutató 2012 és 2016 között a férfiaknál 8,4 hónappal, 59,6 évre hosszabbodott, a nőknél változatlan, 60,2 év maradt. 2015 és 2016 között a férfiaknál jelentősebb (16,8 hónap), a nőknél kisebb (2,4 hónap) emelkedés volt tapasztalható. Vagyis 2016-ban a férfiak születéskor várható élettartamuk 82%át, a nők 76%-át egészséges életévekként várhatták.
Biztató adat, hogy a hatásos népegészségügyi beavatkozásokkal megelőzhető halálozás 2011 és 2015 között a férfiaknál 11,3%-kal, nőknél 2,1%-kal csökkent. Ezt megerősíti az optimális orvosi ellátással elkerülhető halálozás csökkenése, amely a férfiaknál csaknem 11%-os, a nőknél több mint 5%-os. Ugyancsak csökkenő tendencia jellemzi a fiatalok dohányzási gyakoriságát, a passzív dohányzást, valamint a dohányzók arányát mindkét nemnél a felnőtt lakosság körében.
A gyermekkori elhízás tekintetében Magyarország azon kevés országok közé tartozik, ahol a 7 éves gyermekeket tekintve megállt a gyermekkori túlsúly és elhízás növekvő trendje, és tovább csökkent – mintegy harmadával – a csecsemőhalandóság is (2012-2016 között 4 ezrelékre).
A jelentés is kiemeli, hogy a gyermekkori immunizáció a szakpolitikai intézkedéseknek és az ingyenes kötelező védőoltásoknak köszönhetően különösen magas Magyarországon, hiszen nálunk a védőoltási programokat miniszteri rendelet szabályozza. A kötelező gyermekkori védőoltások közé jelenleg 12 védőoltás tartozik, a kockázatnak kitett lakosság pedig részesülhet többek között influenza elleni, vagy a 12 éves lányoknak a nemzeti védőoltási programban biztosított HPV elleni védőoltásban. A kötelező védőoltások ingyenesek, az átoltottság pedig meghaladja a WHO által meghatározott 95%-ot.