Az Európai Bizottság legfrissebb jelentése alapján a magyarországi munkanélküliség a jelenlegi 7 százalékról a következő egy-másfél évben 6 százalék környékére csökkenhet – hangzott el Kovács Zoltán kormányszóvivő és Novák Katalin államtitkár közös sajtótájékoztatóján.
A kormányszóvivő szerint az Európai Bizottság téli gazdasági előrejelzése azt mutatja, hogy a magyar gazdasági modell láthatóan működik, mégpedig egy olyan keretben, amely nem pusztán alkalmi eredményeket, hanem fenntartható, hosszú távon is működőképes elemeket tartalmaz. Kovács Zoltán közölte: ma Magyarországon 400-450 ezerrel többen dolgoznak, mint négy évvel ezelőtt, és nyomatékosította, hogy az új munkahelyek többsége nem az állami beavatkozás hatására, hanem kimondottan a piaci alapú munkahelyek bővülése következtében valósult meg.
A magyar modellnek az egyik alapvető fontosságú eleme a foglalkoztatáspolitika – mondta a kormányszóvivő, aki egyúttal a 2010-es kormányváltás örökölt problémájára, a magas munkanélküliségre is emlékeztetett. Az akkori 11,3 %-os arányt a tavalyi év végére és az idei év elejére sikerült 7 % környékére csökkentenie a kormánynak. Kovács Zoltán idézte a az Európai Bizottság téli gazdasági előrejelzését is, miszerint e mutató a következő egy-másfél évben 6 százalék környékére mérséklődhet, azaz folyamatosan és trendszerűen nő a foglalkoztatás.
Novák Katalin, az EMMI család- és ifjúságügyért felelős államtitkára azt hangsúlyozta, hogy a nemrég publikált biztató adatok között számos európai viszonylatban is kiemelkedő. Igen jelentős előrelépés mutatkozik a nők foglalkoztatása terén, hiszen amíg 2014-ben a nők 57 %-a dolgozott, 2010-ben a foglalkoztatottsági mutató csupán 50 %-os volt, s amíg a nők munkanélkülisége tavaly 7,2 % volt, addig a 2010-es kormányváltás évében a nők 10,5 %-a volt állás nélkül.
Az utóbbi két évben a kormány összesen 222 milliárd forint kedvezményt hagyott a versenyszférában azoknál a munkaadóknál, amelyek a legsérülékenyebb társadalmi csoportok foglalkoztatását vállalták – mondta Novák Katalin. A pályakezdő fiatalok, kisgyermekes anyák, régóta állást keresők, nyugdíj előtt állók a Munkahelyvédelmi Akciónak köszönhetően könnyebben jutottak munkához, mivel az állam támogatta a munkaadói oldalt azáltal, hogy a sérülékeny társadalmi csoportba tartozókat foglalkoztató munkáltató bizonyos járulékait átvállalja az állam.
Novák Katalin a sérülékeny társadalmi csoportok közül kiemelte a kisgyermekes szülőket, mivel a gyermekvállalás egyik akadálya, hogy az édesanyák sokszor úgy látják, nehéz a magánéletet és a munkát összeegyeztetni egymással. Ezért indította el a kormány a gyed extra programot, ezért támogatja a kormány a részmunkaidős foglalkozatást, és erről szól a Munkahelyvédelmi Akció a kisgyermekes anyáknak szóló eleme – monda a család- és ifjúságügyért felelős államtitkár.
A Munkahelyvédelmi Akciót érintő változás, hogy 2015. január 1-től részmunkaidős foglalkozatás esetén is ugyanazt a támogatást adja meg a kormány a munkaadóknak, mint amit a teljes munkaidős foglalkozatás esetén – tette hozzá Novák Katalin. Jogszabály rögzíti továbbá azt is, hogy a részmunkaidőben dolgozni akaró kismamáknak a munkaadó számára kötelező biztosítani ezt a foglalkoztatási módot a legkisebb gyermek 3 éves koráig, illetve nagycsaládos anya esetében a legkisebb gyermek öt éves koráig. A családügyi államtitkár szerint a számadatok is alátámasztják, hogy ezek az intézkedések sikeresek voltak, hiszen a női foglalkoztatás 20 éves csúcson van.