Novák Katalin, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár, valamint Prőhle Gergely, nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár megbeszélést folytatott Saber Hossain Chowdhury úrral, az Interparlamentáris Unió (IPU) elnökével.

A nemzetközi szervezet elnöke az IPU Magyar Nemzeti Csoportjának 120. évfordulója alkalmából érkezett Budapestre. Az elnök a tárgyaláson a fiatalok politikai részvételéről, a nemek közötti egyenlőség érdekében tett intézkedésekről, továbbá a kisebbségek, kiemelten a romák, mint a társadalom érzékeny csoportjának felzárkózásáról érdeklődött. Chowdhury úr hangsúlyozta, hogy az ENSZ új fejlesztési keretrendszere, és az abban meghatározott célok, valamint a klímaváltozással és a fenntartható fejlődéssel járó kihívások újfajta partnerség kialakítását kívánják meg a kormányok és a nemzetközi közösség részéről.

Az államtitkár elmondta, hogy az ifjúságpolitikai aktivitásának növelése, a fiatalok tájékoztatása és a döntéshozatalban való részvételük előmozdítása nagyon fontos a kormány számára, ezért több fórum is rendelkezésükre áll, hogy véleményüknek hangot adhassanak. Hasonlóan jelentős a fiatalabb korosztály érzékenyítése, mely célt többek közt az évente megszervezett Gyermekparlament szolgálja, aminek keretében általános- és középiskolás diákok tehetnek fel kérdéseket minisztereknek és szavazhatnak a válaszuk elfogadásáról. Kifejtette, hogy a családbarát szemlélet, a családok támogatásának kibővítése, olyan intézkedések, mint a családi adókedvezmény vagy a GYED Extra a nemek közötti egyenlőséget, a magánélet és munka közötti egyensúlyt szolgálják, és lehetőséget adnak arra, hogy a nők a gyermekvállalást követően, már akár a gyermek fél éves korától visszatérjenek a munka világába. Mindez hozzájárul a nők és lányok társadalmi szerepvállalásának növeléséhez, mely kiemelt prioritásként jelenik meg a Fenntartható Fejlődési Célok között. Hangsúlyozta továbbá, hogy Magyarországon 40%-os a női vezetők aránya. A kisebbségeket érintő kérdésekre válaszul az államtitkár elmondta, hogy a kora gyermekkori beavatkozások, az ingyenes gyermekétkeztetés kibővítése, a kötelező óvodáztatás korhatárának 3 évre történt módosítása mind a társadalmi felzárkózást kívánja elősegíteni.