A jognak és a biztonságnak kéz a kézben kell járnia, ez a két fogalom csak együttesen érvényes - mondta Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára egy gyerekjogi konferencián.
A Brave School World? - Gyerekjogok az iskola világában című, az ombudsmani hivatal és az UNICEF Magyar Bizottsága által szervezett tanácskozáson az államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy napjainkban, amikor Brüsszel utcái üresek és nem nyitnak ki az iskolák, újfajta helyzetekkel, a félelem érzésével kell szembenézni. Hozzátette, a jogokat és a biztonságot ezekben az esetekben sokszor szembeállítják, ugyanakkor szerinte úgy kell garantálni a biztonságot, hogy egyben a jogok érvényesülését is garantálják.
Kitért arra is: nem véletlen, hogy a korábbi közoktatás szó helyett a köznevelést használják, mert utóbbinak többlettartalma van. Hozzátette: a gyerekek annyi időt töltenek a köznevelési rendszerben, mint otthon.
A köznevelési rendszerről szólva kiemelte a hároméves kortól kötelező óvodáztatást, amely segítséget nyújt a gyerekeknek, hogy az iskolába már felkészülten érkezzenek. Utalt rá, hogy korábban sok olyan gyermek érkezett az iskolába, aki nem volt erre érett. Külön hangsúlyozta a gyermekek ingyenes étkezésének bevezetését, mint mondta, ma már 320 ezer gyerek étkezik ingyenesen a bölcsődékben, óvodákban. Harmadik elemként az ingyenes tankönyvellátást emelte ki.
Célként fogalmazta meg, hogy csökkentsék az iskolaelhagyás mértékét. Idén erre 4 milliárd forintot fordított a kormány, jövőre pedig további programokat indítanak.
Székely László, az alapvető jogok biztosa köszöntőjében azt hangsúlyozta: nagyon fontos, hogy a gyerekek milyen légkörben, iskolában nőnek fel. Kitért arra is, hogy Magyarországon a panaszok 4-5 százaléka kerül ki az oktatás témaköréből, példaként említve a tankönyvellátás átalakításával, a speciális pedagógiai szakszolgáltatások késedelmével összefüggő panaszokat.
Danks Emese, az UNICEF Magyar Bizottságának ügyvezető igazgatója előadásában arról beszélt: az ENSZ 1989 novemberében elfogadott gyermekjogi egyezménye óta a gyermekek halálozási aránya a felére csökkent, az általános iskolai képzésben részt vevők aránya 90 százalékra nőtt. Ugyanakkor még mindig 16 ezer 5 éven aluli gyerek hal meg naponta olyan okok miatt, amelyek elkerülhetők lennének. Aggasztónak nevezte, hogy a világ szegényeinek fele még mindig gyerek, 250 millió gyerek él háborús övezetben, és idén 200 ezer gyerek az életét kockáztatva kényszerült otthona elhagyására.
Ismertette: Magyarországon Ébresztőóra néven indítottak a gyerekek jogait ismertető ingyenes iskolai programot, amely kiemelten foglalkozik a gyermekeket érő erőszakkal. Megemlítette, hogy ma minden tizedik magyar gyermek bántalmazás okozta veszélyben él.
Lux Ágnes, az UNICEF gyermekjogi igazgatója a konferencia szünetében tartott sajtótájékoztatón az MTI-nek azt mondta: az erőszaknak sok megjelenési formája van, éppen ezért fontos, hogy a gyerekek felismerjék a jogsértéseket. Példaként említette, hogy egy tavalyi felmérésük szerint minden második gyerek úgy gondolja, nem számít erőszaknak egy nevelő célzatú pofon.
Bruno Vanobbergen flamand gyermekjogi ombudsman a konferencia szünetében tartott sajtótájékoztatón szintén arról beszélt, hogy sok gyerek szenved az erőszak különböző formáitól, a flamand iskolákban pedig ezt eltérően kezelik, ezért szükség lenne egy átfogó stratégiára.
Külön megemlítette a migráns gyerekek jogait is, ezzel összefüggésben az MTI kérdésére azt hangsúlyozta, hogy a menekültjelenség új kihívást jelent. Példaként említette, hogy múlt évben 800, kísérő nélküli gyerek érkezett Belgiumba, idén ez a szám 2000-2500 közötti. Hozzátette: szükség van arra, hogy ezeknek a gyerekeknek speciális foglalkoztatásokat tartsanak, ugyanakkor kevés az erre szakosodott intézmény, középiskolai szinten is csak 40 iskolában foglalkoznak ezzel. Arról is beszélt, hogy jó lenne, ha minden kísérő nélküli menekült gyerek mellé nevelőt tudnának rendelni, de kevés szakember áll a rendelkezésükre, és olykor gondot jelent a gyerekek elhelyezése is.
November 20-a a gyermekek jogainak világnapja, 1959-ben ezen a napon fogadott el nyilatkozatot az ENSZ Közgyűlése a gyerekek jogairól, majd 1989-ben szintén ezen a napon fogadta el az ENSZ a Gyermekjogi Egyezményt, amelyet Magyarország 1991-ben ratifikált.