A demográfia és családpolitika nem csak ideológiai, hanem gazdasági kérdés, és a nemzetközi versenyképesség szempontjából is meghatározó - mondta Novák Katalin a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara Munka és család című szakmai fórumán.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) család- és ifjúságügyért felelős államtitkára közölte, a kormány azon dolgozik, hogy a munka-család egyensúly minél inkább megvalósuljon, ezt segíti a munkahelyvédelmi akció, a gyed extra, a bölcsődefejlesztések, a kisgyermekes szülőknek biztosítandó részmunkaidő, valamint a januárban életbe lépő nagyszülői gyed.

A női foglalkoztatottságról szólva azt hangsúlyozta, hogy ezen a téren még jelentős tartaléka van az országnak. A 3-6 év közötti gyereket nevelő nők foglalkoztatottsága meglepően magas, 75,3 százalék, a három év alatti gyereket nevelő nőknek azonban csak 15,4 százaléka dolgozik - mondta az államtitkár.

Közlése szerint a kormánynak nem célkitűzése utóbbiak foglalkoztatottságának emelése, ugyanakkor látni lehet, hogy óriási a potenciál ebben a körben, a rugalmas munkavégzés terjesztésével pedig ők is több lehetőséget kaphatnának.

Novák Katalin az atipikus munkavégzés keretfeltételeinek megteremtését a jövő egyik nagy feladatának nevezte, ehhez azonban - szerinte - kultúraváltásra is szükség van, hogy meglegyen a munkáltató felől is a bizalom a munkavállaló irányába, hogy otthonról is lelkiismeretesen dolgozik majd.

Az államtitkár kitért arra is, hogy munkahelyi bölcsőde egyelőre kevés van Magyarországon, jelenleg ugyanis csupán 11 működik összesen 75 férőhellyel, annak ellenére, hogy a klasszikus bölcsődékkel szemben jóval könnyebb ilyeneket létrehozni és működtetni. Számuk növelése érdekében jövőre jelentősen megemeli a kormány a finanszírozásukat: míg az idén gyerekenként évente 180 ezer forinttal támogatta ezeket, 2020-tól a nonprofit és költségvetési szervek munkahelyi bölcsődéi már gyerekenként évente 700 ezer forint támogatást kapnak, a forprofit vállalatokéi pedig 350 ezret - mondta Novák Katalin.

Sávos András, a kamara elnöke arról beszélt, hogy a szakemberhiány nagy kihívás a vállalatok számára, ugyanakkor jelentős azok száma, akik szívesen dolgoznának, de családi kötelezettségeik miatt nem találnak munkahelyet. Ezt a problémát az iparkamara és a kormány is szeretné megoldani, ezért a kamara, 42 tagvállalata és az Emmi januárban aláírt egy együttműködési megállapodást, amely keretet teremt ahhoz, hogy konkrét megoldásokat találjanak a nehézségekre - mondta az elnök, hozzátéve, hogy a pénteki fórumon újabb öt szervezet csatlakozik a megállapodáshoz.

Sávos András közölte, céljuk, hogy összegyűjtsék és népszerűsítsék azokat a jó példákat, amelyeket már kifejlesztettek a vállalatok, és megtalálják azokat az akadályozó tényezőket, amelyek hátráltatják a cégek és a munkavállalók egymásra találását.

Gabriel A. Brennauer, a kamara ügyvezető elnökségi tagja ismertette a partnerek által felvetett legfontosabb kérdéseket a munka-család témában. Véleményük szerint egyértelműbben kellene szabályozni az otthoni munkavégzést, jelenleg ugyanis hiányzik a megkülönböztetés a klasszikus távmunka és az alkalmi távoli munkavégzés között.

Javasolják, hogy az üzemorvosok is írhassanak fel receptet és adhassanak beutalókat bizonyos szakorvosi vizsgálatokra.