Az emberkereskedelem a mai modern kori rabszolgaság és egyre több embert érint - hívta fel a figyelmet a Belügyminisztérium európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkára az áldozatsegítés és emberkereskedelem témakörében megrendezett, "II. Mennyit érsz?" című szakmai konferenciát megelőző sajtótájékoztatón, hétfőn Budapesten.
Hegyaljai Mátyás a tárca, a Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület és a Névtelen Utak Alapítvány által, az emberkereskedelem elleni küzdelem 10. európai napja alkalmából szervezett rendezvény előtt kiemelte: Magyarország alapvető érdekével összeegyeztethetetlen, hogy akarata ellenére bárkit kizsákmányoljanak, ezáltal áldozattá váljon.
A nyugat-európai jómód sokakat vonz, ezért sokan ott próbálnak szerencsét, de közülük többen váltak a munkaalapú vagy szexuális kizsákmányolás áldozatává például Hollandiában, Svájcban, Belgiumban, Ausztriában vagy épp az Egyesült Királyságban - mondta a helyettes államtitkár, aki az áldozattá válás elleni fellépés fontos elemének nevezte a nemzetközi, az állami és a civil áldozatsegítés együttműködését.
Hegyaljai Mátyás, aki az emberkereskedelem elleni nemzeti koordinátor, azt mondta: a tárca szándéka az, hogy a legtöbb területen ösztönözze az emberkereskedelem elleni fellépést.
A konferencián tartott előadásában a helyettes államtitkár kiindulási országnak nevezte Magyarországot a kizsákmányolás tekintetében. Az áldozattá válás okai között említette a munkanélküliséget, a szegénységet, a hiányos családi hátteret és a hátrányos helyzetet. Mint mondta, az áldozatok számára vonzó lehet az olcsó munkaerő iránti kereslet, a magasabb fizetés, valamint a jobb élet- és munkakörülmények. Jellemzően az alacsony iskolai végzettségűek, a családon belüli erőszak áldozatai, az állami gondozásban nevelkedők, a kiszolgáltatott helyzetűek és a hajléktalanok válhatnak áldozattá.
Az előadásához vetített bemutatón Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét jelölte be mint az áldozatok elsődleges származási régióit.
Szecskó József, az Igazságügyi Minisztérium igazságügyért felelős helyettes államtitkára a konferencián az állami és a civil áldozatsegítés kapcsolatáról beszélt. Felidézte: a büntetőpolitika magát a bűncselekmény elkövetését helyezi középpontba, az áldozatok sokáig nem kaptak megfelelő figyelmet az igazságszolgáltatás rendszerében. Először 1989-ben jelent meg áldozatokat segítő civil szervezet, a Fehér Gyűrű, amely értékelése szerint úttörő munkát végzett és komplex áldozatsegítő szolgáltatást nyújt azóta is.
Hozzátette: az állami áldozatsegítés rendszere a 2006 januárjában hatályba lépett, a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló törvénnyel indult. Létrehozásának célja az volt, hogy a méltányosság és a társadalmi szolidaritás elvére is figyelemmel kifejezze: az állam felelősséget vállal a bűncselekmények áldozataiért és az áldozatsegítő támogatásokon keresztül elősegíti a bűncselekmények előtti állapot legalább részbeni helyreállítását.
A helyettes államtitkár rámutatott, az áldozatsegítő szolgálat fennállásának tíz éve alatt több mint kétszázezer olyan embernek nyújtott segítséget, aki bűncselekmény miatt lelki, anyagi vagy fizikai hátrányt szenvedett el.
Magyarországon európai viszonylatban is széleskörű és fejlett áldozatsegítési rendszer működik - összegezte Szecskó József, aki az állami segítségnyújtás mellett a civil szféra segítségét is szükségesnek nevezte.
Úgy véli, hatékony áldozatsegítés nem létezhet az érintett szereplők összefogása és racionális munkamegosztás nélkül. Annak érdekében, hogy az áldozatsegítésben szerepet vállaló szervezetekről minél pontosabb kép legyen, a következő hetekben a megyei kormányhivatalok felmérést készítenek. Ez alapján elkészítenek egy áldozatsegítő kalauzt, amellyel még gördülékenyebbé válhat az ügyfélirányítás az állami és civil áldozatsegítők között - mondta.
Nyitrai Imre, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkára a konferencián az áldozattá válást megelőző tevékenységeket vette sorra a gyermekvédelmi szakellátásban. Hangsúlyozta: a gyermekvédelmi gondoskodás állami feladat, mintegy 23 ezer gyermeket és fiatalt érint. A 2011-2012-ben elindult folyamatnak köszönhetően kétharmaduk már családoknál él és nem otthonokban - tette hozzá.
Beszélt a gyermekek szexuális kizsákmányolása és zaklatása elleni fellépés érdekében létrehozott jogszabályi környezetről, valamint a tárca saját forrásból megvalósított képzéséről is, amely a gyermekbántalmazások megelőzését célozta.
Felhívta a figyelmet arra a kiemelt ügyek munkacsoportra is, amely egy-egy rendkívüli eset kapcsán a történtek mögötti általános összefüggéseket és tapasztalatokat elemzi. Mint mondta, az ágazati együttműködés kulcsa az, hogy a leghatékonyabb eszközöket találják meg azért, hogy ne történhessenek a gyermekek áldozattá válását eredményező események.
Leszögezte: egyetlen gyermek sem kallódhat el amiatt, hogy nem megfelelő a jogi szabályozás vagy mert hiányoznak a szakmai protokollok.
Előadásában Nyitrai Imre arra is kitért, hogy a Magyarországra került menekült gyerekek nem táborokba mennek, hanem gyermekvédelmi intézményekbe, és ugyanazt a gondoskodást kapják meg, mint bármely, a gyermekvédelmi gondoskodásba helyezett magyar gyermek. Ez Európában az egyedi esetek közé tartozik, ilyen eljárás Dániában van még - tette hozzá.