A résztvevők több mint kétharmada pozitívan ítélte meg a közfoglalkoztatást, az ott szerzett ismereteket négyötödük hasznosnak tartja, a bérezéssel kapcsolatban viszont megosztottan reagáltak - derül ki Belügyminisztérium által készített kutatásból, amelynek kiértékelésében a Századvég Alapítvány nyújtott segítséget.
A kutatás célja a közfoglalkoztatásban részt vevők közfoglalkoztatási rendszerrel kapcsolatos elégedettségének anonim mérése, valamint igényeik és javaslataik összegyűjtése volt.
A kutatás során nem végeztek mintavételt, az volt a cél, hogy lehetőleg az összes közfoglalkoztatottat elérjék. Így több mint 178 ezer kérdőívet dolgoztak fel. Az adatfelvétel márciusban és áprilisban zajlott.
A válaszadók több mint kétharmada összességében pozitívan ítélte meg a közfoglalkoztatást, és mintegy négyötödük más munkanélküliek számára is ajánlaná. A megkérdezettek több mint 90 százaléka szerint jobban megéri közfoglalkoztatottként magasabb bérért dolgozni, mint az alacsonyabb összegű szociális ellátással otthon maradni.
A lekérdezés időpontjában tartó téli közfoglalkoztatási programokat a válaszadók négyötöde hasznosnak vélte. Ugyancsak négyötödük tartotta hasznosnak ezeket települése és csaknem háromnegyedük az ország számára. A résztvevők szintén körülbelül háromnegyede vélte úgy, hogy a közfoglalkoztatási programok a település közbiztonságához is hozzájárulnak.
A felmérésből kiderül, hogy a közfoglalkoztatásban szerzett ismereteket a válaszadók mintegy négyötöde a hétköznapokban is tudja hasznosítani, kétharmaduk pedig úgy válaszolt: új ismereteket sajátított el a programok során.
A közfoglalkoztatottak két régióban, Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon, valamint a két leghátrányosabb munkaerő-piaci helyzetű megyében, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében felülreprezentáltak. A programban résztvevők között valamivel több férfi van, mint nő, többségük alacsony iskolai végzettségű. A válaszadók fele legfeljebb általános iskolát végzett - bár egy részük tanfolyamon kiegészítette tanulmányait -, a diplomások aránya pedig csupán 2,6 százalék. A résztvevők kétötöde 2010 után veszítette el rendszeres munkáját, és ugyanennyien vannak azok is, akik 2007 és 2010 között váltak munkanélkülivé.
A közfoglalkoztatási bérrel a válaszadók több mint fele elégedetlen, és úgy véli, kevésbé felel meg tudásának, képességeinek. A közfoglalkoztatottak többsége a fizetési rendszert is igazságtalannak tartja - az elégedetlenség mértéke a megkérdezett iskolai végzettségével párhuzamosan nőtt. Ugyanakkor a válaszadók nagy többsége szerint a közfoglalkoztatási programok könnyebbé teszik a megélhetést maguk és családjuk számára.
A közfoglalkoztatottak több mint kétötöde részt vett valamilyen képzésben a közfoglalkoztatás keretein belül az adatfelvétel időszakában. Az elemzés tanúsága szerint a képzések elsősorban az alacsonyabb végzettségűeket célozzák meg. A képzéseket a résztvevők kétharmada hasznosnak értékelte, de csupán felük vélte úgy, hogy azok hozzásegítik a munkába álláshoz.
A tárca gondozásában megjelent a Közfoglalkoztatás Magyarországon - A közfoglalkoztatás jó gyakorlatai című kiadvány, amely az elmúlt évben a közfoglalkoztatás keretein belül tapasztalt példamutató, helyi sajátosságokra építő, értékteremtő tevékenységeket mutatja be.