Tájékoztatás a migránshelyzettel kapcsolatos helyzetről.
Az elmúlt időszakban jelentősen megnőtt a déli határszakaszon a migrációs nyomás: 13 ezer fölé emelkedett a határsértők száma, egyre nő az erőszakos határátlépési kísérletek száma és már több mint 17 ezren nyújtottak be menedékkérelmet. A tranzitzónákban menedékkérelmet beadók többsége nem szír állampolgár, hanem gazdasági bevándorló, aki biztonságos országból érkezett. A kormány tovább erősíti a határvédelmet, folytatja az ideiglenes biztonsági határzár kiépítését, illetve megerősítését és újabb tranzitzónát létesít Ásotthalom térségében.
Magyarország 1103,7 km hosszú schengeni külső határszakaszán a bevándorlók megjelenése óta betartotta és betartja az Európai Unió szabályait, védi Európa határait, megállítja, regisztrálja a migránsokat, elválasztja a háborús menekülteket a gazdasági bevándorlóktól. Az Országgyűlés szigorította az illegális határátlépésre, az embercsempészetre vonatkozó jogszabályokat, lehetővé tette tranzitzónák létrehozását, hogy már ott lefolytatható legyen a menedékügyi eljárás. A kormány a bevándorlók valószínűsíthető útvonalán ideiglenes biztonsági határzárat létesített. Ezeknek az intézkedéseknek köszönhetően sikerült megvédeni az országot az illegális bevándorlástól. Magyarország határátkelő helyein, illetve a tranzitzónákban a menedékkérelmek továbbra is benyújthatóak.
Tranzitzónák
A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal 2016. évben május 29-ig 17 507 menedékkérelmet regisztrált, ebből 4 772 menedékjog iránti kérelmet a tranzitzónákban nyújtottak be, a kérelmezők közül 3 801 fő került átszállításra valamelyik menekültügyi befogadó intézménybe. Tranzitzónában menedékkérelmet benyújtók tartózkodhatnak, mindaddig ameddig kérelmükben jogerős és végrehajtható döntés nem születik, tehát azonnal senki nem kerül visszaküldésre. A tranzitzónákban tartózkodók nem állnak személyi szabadság korlátozása alatt, a tranzit szálláshely Szerbia irányába nyitott. A tranzitzónában a kérelmezők meghallgatása - szükség esetén a távtolmácsolási rendszer segítségével - anyanyelvi tolmácsok közreműködésével történik. A beléptetés során előnyben részesülnek a sérülékeny csoporthoz tartozók, a kisgyermekes családok, az idős, beteg, magatehetetlen emberek. A tranzitszállások mindegyikén egyidejűleg 50 fő elhelyezésére van lehetőség. A sérülékeny csoporthoz tartozók esetében a határon történő eljárás nem alkalmazható, így a regisztrációt és a részletes meghallgatást követően ők átszállításra kerülnek valamelyik befogadó intézménybe, ahol ügyükben az általános szabályok szerint történik az eljárás.
A röszkei és a tompai tranzitzónákba a migránsok beléptetésének üteme a részletes meghallgatások és az ellenőrzések időtartamától függ. A röszkei tranzitzónában 2016. május 30-án 14 fő, a tompai tranzitzónában 21 fő tartózkodik, a tranzitzónák előtti szerb területen beléptetésre várakozók száma 294 fő.
Tranzitzónán kívüliek
A tranzitzónákba belépésre jelentkező migránsok meghatározó többsége korábban már előterjesztette, illetve előterjeszthette volna menedékkérelmét Görögországban vagy más, az útvonalával érintett európai országban, ahol megfelelő elhelyezést és ellátást kaphattak volna, azonban ügyükben nem várták meg a döntést, hanem továbbutaztak. A magyar menekültügyi hatóságnak nincs jogi kötelezettsége arra, hogy a tranzitzónáknál belépésre várakozók ellátását biztosítsa, ennek ellenére a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal munkatársai naponta élelmiszercsomagot (kenyér, konzerv, dzsem vagy méz, édesség és gyümölcslé) juttatnak el a tranzitzónák előtt várakozók részére, a kisgyermekes családok számára tápszert, bébiételt és tejet biztosítanak. A beléptetésre várakozóknak közvetlenül a tranzitzóna előtti magyar területen ivóvíz áll rendelkezésre. A kormány a közelmúltban döntött arról, hogy 2016-ban 250 millió forintot biztosít a Karitatív Tanács tagszervezeteinek (Katolikus Karitász; Magyar Máltai Szeretetszolgálat; Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, Magyar Református Szeretetszolgálat és Magyar Vöröskereszt), elsősorban a határ menti krízishelyzetek kezelésére.
A segélyszervezetek elsősorban tartós élelmiszert, ruhát, higiéniai termékeket, vizet juttatnak el a rászoruló migránsokhoz, szükség esetén egészségügyi ellátást is biztosítanak.
13 ezer fölött van a határsértők száma
A hatóságok idén május 29-ig 13 338 fő határsértőt fogtak el. Az elmúlt 24 órában a rendőrség 85 főt fogott el illegális határátlépés miatt és 375 fő illegális határátlépését akadályozta meg.
A 2015. szeptember 15. és a 2016. május 29. közötti időszakban az ideiglenes műszaki határzárral kapcsolatos bűncselekmény elkövetése miatt a bíróság által kiszabott kiutasítás végrehajtása céljából összesen 2 714 migráns került előállításra a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz. Az előállítottak közül 1 683 fő menedékkérelmet nyújtott be, esetükben a menekültügyi eljárás akadálya a kiutasítás végrehajtásának - ameddig ügyükben jogerős és végrehajtható döntés nem születik. Számukra a hatóság jelöli ki a tartózkodási helyet, ami lehet nyitott befogadó állomás (Vámosszabadi, Bicske, Körmend) vagy - amennyiben fennáll szabadságkorlátozás oka - őrzött befogadó központ (Nyírbátor, Békéscsaba, Kiskunhalas). 1 031 fő nem kért menedékjogot, esetükben a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal rendelkezett a bíróság által elrendelt kiutasítás végrehajtásáról (2016. május 15-éig 516 fő esetében a kiutasítás végrehajtásra került).
Idegenrendészeti őrizet
Azok az illegális határátlépők, akik a határzárral kapcsolatos bűncselekmény elkövetése miatt kiutasításra kerültek és nem kértek menedékjogot, idegenrendészeti őrizetbe kerülnek a rendőrség őrzött szállásainak egyikén. A kiutasítottak a származási országba vagy abba az országba kerülnek visszatoloncolásra, amely őket visszafogadni köteles a visszaküldés tilalmának figyelembe vételével.
Idegenrendészeti őrizet 72 órára rendelhető el, ezt követően a bíróság hosszabbítja meg az őrizeti időt alkalmanként 60 nappal, maximum 12 hónapra. Az idegenrendészeti őrizetet meg kell szüntetni, ha a kiutasítás végrehajtásának feltételei biztosítottak: nyilvánvalóvá válik, hogy a kiutasítást nem lehet végrehajtani, ha az őrizet elrendelésétől számítva 12 hónap eltelt, illetve ha a harmadik országbeli állampolgár nemzetközi védelem iránti kérelme alapján a törvényben meghatározottak szerint jogosult a Magyarország területén való tartózkodásra vagy a harmadik országbeli állampolgár menekültügyi őrizet hatálya alá kerül.
Az idegenrendészeti őrizetbe vett személyeket a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal idegenrendészeti őrzött szállásokon helyezi el, ezeket a szállásokat a rendőrség működteti.
Menekültügyi őrizet 72 órára rendelhető el, ezt követően a bíróság hosszabbítja meg az őrizeti időt alkalmanként 60 nappal, maximum 6 hónapra. A menekültügyi őrizet a kiskorú gyermekkel rendelkező családok esetében csak kivételes esetben, a gyermek mindenek felett álló érdekét figyelembe véve rendelhető el és 30 napnál nem tarthat tovább. A kísérő nélküli kiskorúakkal szemben nem rendelhető el menekültügyi őrizet.
A menekültügyi őrizetet haladéktalanul meg kell szüntetni, ha az elrendelésétől számítva hat hónap - kiskorú gyermekkel rendelkező család esetében 30 nap - eltelt, elrendelésének oka megszűnt, megállapításra kerül, hogy az őrizetbe vett elismerését kérő egészségügyi állapota miatt huzamos kórházi kezelést igényel, a dublini eljárásban történő átadás vagy visszaadás végrehajtásának feltételei biztosítottak, vagy nyilvánvalóvá válik, hogy a dublini átadást nem lehet végrehajtani. A menekültügyi őrizetet menekültügyi őrzött befogadó központban kell végrehajtani, ezeket az intézményeket a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal működteti. 2016. május 30-án 712 fő tartózkodott Menekültügyi Őrzött Befogadó Központban, nyitott befogadó intézményben pedig 1 510 fő.