Magyarország alaptörvényének megalkotása történelmi feladat, szükségszerűség volt - mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Parlamentben, a Párbeszéd és identitás című, az alaptörvény elfogadásának negyedik évfordulója alkalmából tartott konferencián.
A kormányfő szerint a régi alkotmány értéksemleges szövegéhez képest a legfontosabb változás, hogy az alaptörvény „alkotmányos identitásunkat is megjeleníti”.
Orbán Viktor a magyar alkotmányos identitás elemei közé sorolta a nyelv és a kultúra védelmét, a közösségelvűséget, a munkaalapú társadalom deklarálását és a történelmi dimenziót, azaz hogy az alaptörvény beemeli a magyar történelem sajátos jogi iratait is. Utóbbival kapcsolatban hangsúlyozta: amíg a magyar állam fennáll, mindig is létezni fog a történeti alkotmány, ezért is nevezik a négy éve elfogadott dokumentumot alaptörvénynek, amely „beépülhet a történeti alkotmány szövetébe és vívmányai közé”.
Kiemelte: mivel az alaptörvény a magyar nemzet történetének, politikai-kulturális életének folytonosságát szimbolizálja, ezért nem törekedhettek olyan szövegre, amely bármely európai demokratikus ország alkotmánya is lehetne. Emellett nem törekedhettek olyan szövegre sem - mivel követni kell az alkotmányban az ország sorsában bekövetkezett változásokat -, amely alapján bárki azt gondolhatná, hogy a magyarok előző nap léptek be Európa ajtaján - fejtette ki.
„Az alkotmányt úgy tekintettük mint a nemzet személyi igazolványát”, így nem lehetett figyelmen kívül hagyni azt, amink van, földünket, nyelvünket, természeti és szellemi értékeinket - fogalmazott Orbán Viktor.
Az alaptörvény passzusai közül kiemelte a kereszténység nemzetmegtartó erejének deklarálását, valamint annak kimondását, hogy az 1944. március 19-én elveszített állami önrendelkezést csak 1990. május 2-án tudták helyreállítani. E felsorolásában megemlítette továbbá a nemzetiszocializmus és a kommunizmus bűneinek elévülhetetlenségét, a határokon kívül élő magyarok sorsáért viselt felelősséget és az ország eladósítása elleni szabályt.
A miniszterelnök beszédében kifejtette: az Európai Unió tagállamai közül a többi volt kommunista ország még az EU-ba belépés előtt megalkotta új alkotmányát, Magyarország azonban erre nem volt képes, így már uniós tagként kellett megalkotnia alaptörvényét. Mint fogalmazott, a hatályos európai jogrend nemcsak mért, hanem a magyar alaptörvény alapján meg is mérettetett, „így láthattuk az európai intézmények teljesítményét, kettős mércét, nyomásgyakorlást, ideológiai túlzásokat”.
A kormányfő hosszan beszélt az előző alkotmányról is, amelyet úgy jellemzett: „a piacgazdaságra kalibrált, módosított régi alkotmány, a Trabantba szerelt Mercedes-motor csak döcögve működött, és folyton lefulladt”. Emellett hiányzott belőle a történeti folytonosság kimondása - tette hozzá.
2010-ben azonban - folytatta - a magyar választók megértették, hogy „le kell zárnunk a hosszúra nyúlt átmeneti és zavaros időszakot”. A már „agyonmódosított” alkotmány további módosításának lehetőséget - mondta - a kormánypártok elvetették, mert „nem lehetett rá annyi foltot tenni, hogy ne üssön át a szöveg eredeti vörös színe”.
Orbán Viktor összegzése szerint Magyarország alaptörvénye egységes értékrendszer és átgondolt koncepció alapján született meg, „építéséhez olyan elemeket is felhasználtak, amelyeket a korábbi építők elvetettek”, így például a történeti alkotmány vívmányait, de beemeltek olyan rendelkezéseket is, amelyek az Alkotmánybíróság korábbi gyakorlatából származnak. Szavai szerint „van mit megvédenünk, lesz mit megvédenünk az előttünk álló európai vitákban”.