A versenyképes magyar gazdasághoz versenyképes, jól szervezett új magyar állam kell, ezért vágtak bele a kormánypártok az állam újjászervezésébe 2010-ben - mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken az Országházban.
A fővárosi és megyei kormányhivatalok vezetőinek kinevezésekor mondott beszédében a kormányfő kiemelte: "jól szervezett állam: versenyképes gazdaság, rosszul szervezett állam: esélytelen gazdaság", ez a lényeg.
Hangsúlyozta: minél erőteljesebben integrálódik Magyarország a nagyobb egységekbe, annál inkább megnő a nemzeti közigazgatás szerepe. "Brüsszelből nem lehet irányítani a magyar államot", ezért erős, nemzeti szemléleten alapuló közigazgatásra van szükség - fogalmazott.
Magyarországon sokáig nem volt átgondolt, megalapozott közigazgatásiszakember-képzés, inkább az 1990-ig létező igényeket szolgálta ki "a maga módján és színvonalán". Időközben azonban e tudás tekintélyes része elenyészett azzal a világgal együtt, amelyre felépítették - mondta Orbán Viktor.
Az 1990 utáni zavaros időszakban, hosszú, elnyúló átmenetben nem alakult ki olyan képzés, amely kitermelné azokat a közigazgatási vezetőket, akik jól elláthatják az élet szervezésének feladatát a megyékben. Ezért nem is a közigazgatási képzettség volt a döntő szempont, amikor a kormánymegbízottak kinevezéséről döntöttek - közölte a kormányfő. Hozzátette: remélhetőleg sikerül olyan közigazgatási képzést kialakítani, amely megérti és kiszolgálja a 2010 utáni világot, és amely a következő évtizedekben kineveli azokat a vezetőket, akikre rá lehet bízni az államélet megyei irányítását.
A miniszterelnök azt mondta, hogy a jelenlegi államélet megyei szintű igazgatásához szükséges tudást különböző helyekről gyűjtötték össze a most kinevezett kormánymegbízottak, akik alkalmasak a munka ellátására, ennek garanciája a személyiségük. Büszkének kell lenni arra, hogy jól felépített közigazgatási képzés híján is megtalálták az alkalmas vezetőket - fűzte hozzá.
A kormánymegbízottaknak egyszerre van küldetésük, szakmájuk és feladatuk. Nemcsak ellátják a munkájukat, hanem a szakmát jól ismerve magas színvonalú vezetői munkát kell végezniük, folyamatosan szem előtt tartva hivatásuk mélyebb értelmét, az ezeréves magyar állam képviseletét - mondta Orbán Viktor.
Hangoztatta: az államnak jelen kell lennie, elérhetőnek kell lennie az állampolgárok számára egészen a járások szintjéig, enélkül nem lehet jól megszervezni az életüket. Szükségük van arra, hogy az önkormányzatok mellett a központi állam is jelen legyen, de középszintű közigazgatásra is szükség van - jelentette ki. A megyei kormányhivatalok tartós részei lesznek a magyar államszervezetnek és politikai életnek - tette hozzá.
A kormányfő kijelentette: 2015 januárjára újragondolják a középszintű közigazgatási hatásköröket, és ez új munkaköröket, feladatokat ígér a kormánymegbízottaknak is.
Orbán Viktor emlékeztetett: a jelenlegi néppárti kormányzás lényege az, hogy állam dolga nem az emberek életének megnehezítése, hanem a megkönnyítése. Ezért kell betartani a jogszabályokat is. A miniszterelnök azt kérte a kormánymegbízottaktól, hogy ha úgy látják, bizonyos szabályok nem felelnek meg ennek a célnak, akkor azt jelezzék. Az embereknek azt kell érezniük, hogy "az állam nem akadály, amelyet át kell ugraniuk, hanem segítség, ahova fordulhatnak" - fogalmazott.
Azt is megjegyezte: a szolgáltatások színvonalának javulnia kell feszes költségvetési gazdálkodás mellett is.
Orbán Viktor végül arról beszélt, jelenleg minden ország azzal a kihívással néz szembe, hogy az állam és a gazdaság együttműködését kialakítsa. Ez dönti el, mely ország versenyképes, melyik képes úgy megszervezni az államot, hogy az a gazdaságnak előnyös legyen - magyarázta. Ennek jegyében kezdték meg az állam újjászervezését is 2010-ben - mondta.
A miniszterelnök július elsejei hatállyal nevezte ki a fővárosi és megyei kormányhivatalok vezetőit. A kinevezésekre azért volt szükség, mert a miniszterelnök négyéves mandátumának lejártával a korábbi vezetők megbízatása is megszűnt.
A kormányfő - Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter javaslatára - Bács-Kiskun megyében Kovács Ernőt, Baranyában Horváth Zoltánt, Békésben Gajda Róbertet, Borsod-Abaúj-Zemplénben Demeter Ervint, Budapesten György Istvánt, Csongrád megyében Juhász Tündét, Fejérben Simon Lászlót, Győr-Moson-Sopron megyében Széles Sándort, Hajdú-Biharban Rácz Róbertet, Heves megyében Pajtók Gábort, Jász-Nagykun-Szolnok megyében Kállai Máriát, Komárom-Esztergom megyében Kancz Csabát, Nógrádban Szabó Sándort, Pest megyében Tarnai Richárdot, Somogyban Neszményi Zsoltot, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Kozma Pétert, Tolnában Horváth Kálmánt, Vas megyében Harangozó Bertalant, Veszprém megyében Takács Szabolcsot, Zalában pedig Rigó Csaba Balázst nevezte ki kormánymegbízottnak.