A kormány felkérte a Magyar Nemzeti Bankot (MNB) a nemrég állami tulajdonba került Magyar Kereskedelmi Bank (MKB) megerősítésére és újjászervezésére – jelentette be Orbán Viktor csütörtökön.
A miniszterelnök a jegybank elnökével közösen tartott budapesti sajtótájékoztatóján leszögezte, a magyar bankrendszer megerősítésre szorul, ennek érdekében pedig – emlékeztetett – számos lépést tett eddig a kormányzat, e sorba illeszkedik az MKB megerősítése is. Orbán Viktor hangsúlyozta, egyetértettek abban, hogy a bankból az ország egyik legjobb pénzintézetét kell létrehozni.
A kormányfő kiemelte, a bankok megerősítésének időszaka következik annak érdekében, hogy az a magyarok érdekeit tudja szolgálni.
Matolcsy György fontos lépésnek nevezte az MKB megvásárlását, majd bejelentette: a Nemzeti Bank – eleget téve a kormány kérésének és a jogszabályoknak – már meg is hozta azokat a döntéseket, mellyel a bank “mögé állnak”. Kifejtette, garantálják az MKB teljes likviditását, a jegybanki mérleggel “védőhálót adva” a pénzintézetnek.
Matolcsy György leszögezte, a jegybank vezetése teljesen egyetért azzal, hogy a magyar bankrendszer újjászervezése szükséges, hangsúlyozta, hogy az MKB a legjobb bankok közé tartozhat. Az elnök kitért arra is, a reorganizációt követően azt fogják javasolni, hogy a pénzintézet ne maradjon állami tulajdonban.
Széchenyi Bank – Kárenyhítési alap a betéteseknek
Orbán Viktor a Széchenyi Bankkal kapcsolatban - amelynek tevékenységi engedélyét visszavonta a Magyar Nemzeti Bank, és elrendelte a végelszámolását - bejelentette: kárenyhítési alapot hoznak létre a betéteseknek.
A kárenyhítési alapot a Nemzetgazdasági Minisztérium kezeli majd, és annyi pénzt tesznek bele, amennyi a Széchenyi Bankban lévő állami tulajdon "felelősségének" megfelel - mondta a kormányfő, aki indoklásul közölte: a kabinet hangsúlyt helyez arra, hogy ne csak a bankok legyenek fairek, hanem a kormány is.
Tájékoztatása szerint ez a kárenyhítési alap legalább 5-5,5 milliárd forintot jelent majd.
A kormányfőt kérdezték az MKB és a Budapest Bank esetleges összevonásáról. Válaszában a vártnál kissé hosszabb procedúrának nevezte az állam által megvásárolt Budapest Bank átvételét Orbán Viktor, aki szerint az állam mint tulajdonos május-június környékén léphet be teljes hatáskörrel a Budapest Bankba. Vagyis a kormány 2015 félévekor lesz abban a helyzetben, hogy meghallgassa Matolcsy György jegybankelnök javaslatát az MKB és a Budapest Bank esetleges összevonása vagy különtartása ügyében - magyarázta.
A miniszterelnök szavai szerint most, hogy elérték az 50 százalék feletti nemzeti tulajdonrészt a magyar pénzügyi intézményrendszerben, kezdődhet a reorganizáció, az újjáépítés, a megerősítés időszaka.
Többször is hangsúlyozta ugyanakkor, a kormány nem arra való, hogy bankokat működtessen, szerinte a pénzintézeti világban inkább bizalmatlanságot kelt az állami tulajdon. Ezért főszabályként fogalmazta meg, hogy az állam ma csak azért vállal tulajdonosi szerepet a pénzintézeti rendszerben, hogy elősegítse annak átalakítását, nem pedig a tartós tulajdonért.
Megemlítette az 1990-1994 közötti bankkonszolidációs időszakot, aminél "gyűlölködőbb" témát - mint mondta - nem ismer az elmúlt 25 évből. Szerinte az első demokratikusan választott kormány bukásához is jelentősen hozzájárult az akkori bankkonszolidációs vita.
Jelezte, elkerülhetetlenül rossz vitákhoz vezet, ha egy bank újjászervezése mögött a költségvetés áll, jobb, ha ezt a munkát a nemzeti bank végzi el.
Azzal kapcsolatban, hogy Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter tájékoztatása szerint jelenleg osztrák bankokkal tárgyal a kormány stratégiai együttműködésről, illetve az állami hitelintézeti portfólió kibővítéséről, Orbán Viktor annyit mondott: megerősíti Lázár János szavait, de részleteket egyelőre - a zajló tárgyalásokra hivatkozva - nem árult el.
Orbán Viktor kérdésre elmondta azt is, hogy a kormány áttekintette az orosz gazdaság állapotát, vizsgálták egyebek mellett az oroszországi magyar beruházások helyzetét és az Oroszországba irányuló magyar exportot.
Megállapították, hogy "veszteségeket szenvedünk el", a rubelválság kedvezőtlenül érinti a magyar gazdaságot, az ottani magyar beruházások értéke csökken, és a válság - az Oroszországot sújtó uniós szankciókkal együtt - a magyar exportlehetőségeket is súlyosan érinti, az oda irányuló exportunk bővülése rövid távon nem reális. Ennek ellenére "nem vonulunk ki Oroszországból, nem adjuk fel az oda vonatkozó terveinket", csak át kell azokat ütemezni, különösen a mezőgazdaság esetében - jelentette ki.
Hozzátette, ha az EU és Oroszország közötti szankciós politika fennmarad, az Oroszországba irányuló magyar export "további százalékai veszhetnek el".
A miniszterelnök szerint a forint sérülékenysége két problémát okoz makrogazdasági szinten. Az egyik a devizahiteleseké, a másik az államadósság kérdése. Előbbiről azt mondta: a bankok elszámoltatásáról, a forintosításról és a fair bankokról szóló törvény együtt lényegében kivezeti a kockázati tényezők közül a devizahitel-rendszert. Az államadóssággal kapcsolatban pedig megjegyezte: az év végén 76 százalékon áll majd az adósság mértéke, ami magasnak számít, de csökken a tendenciája. Hozzátette, a devizában fennálló államadósság arányát tovább kell csökkenteni a forintban lévőhöz képest, hogy minél kevésbé legyen sérülékeny a magyar gazdaság.