A miniszterelnök célként jelölte meg, hogy 2018-ra Magyarországon elérjük a teljes foglalkoztatást, és 3 százalék közelébe vagy az alá csökkentsük a munkanélküliséget.
A 2015-ös év gazdasági növekedése az eddig prognosztizált 2,5 százalék fölött alakulhat – mondta el a miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara „Gazdasági évnyitó” című gazdaságpolitikai fórumán.
A gazdaság számai indokolhatják is, hogy jókedvünk legyen, de ha pénz tűnik el, nincs okunk a derűre – utalt a miniszterelnök a Buda-Cash brókerház napokban kirobbant botrányára. Orbán Viktor a Budapest Kongresszusi Központban tartott rendezvényen megerősítette: a kormány a maga részéről mindent megtesz, hogy megerősítse a pénzügyi felügyeletet, és hogy még egyszer ilyen állapot ne álljon elő. Nem kizárt ugyanis, hogy további törvényen kívüli, nehéz helyzetben lévő brókercégek is vannak még Magyarországon – tette hozzá.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával 21 pontban állapodtunk meg, 90-91 százalékon állunk a teljesítésben, a fennmaradó részek is „folyamatban vannak” – fogalmazott Orbán Viktor. A szakképzés átalakításában a kormány együtt fog működni a kamarával.
A gazdasági kilátások bemutatásához szükség van a reális helyzetértékelésre, ennek nélkülözhetetlen feltétele négy pillér, négy nagy reform ismerete a miniszterelnök szerint. Mint mondta, elsőként összekötöttük a demográfiát és az adórendszert, vagyis a családot és az adózást. Ez működik, ezt mutatják a legfrissebb demográfiai számok is, kedvezően hatott a gyermekek utáni adókedvezmény és a 40 év fölötti munkaviszonnyal rendelkező nők nyugdíjazási lehetősége.
Orbán Viktor a már meglévő könnyítések mellett említette meg az otthonteremtés támogatását és az iskolarendszer tervezett átalakítását. A második nagy változtatás a rezsicsökkentés volt, a harmadik a bankok elszámoltatása, e kettőnek fogyasztásnövelő hatása már megmutatkozott a gazdasági növekedés számaiban.
Orbán Viktor negyedik reformként jelölte meg a „segély helyett munkát” programot, amelynek gondolata láthatóan megerősödött az emberekben, hiszen eddig nem volt olyan, hogy egyes falvakban nem segélyért, hanem közmunkáért rendeztek tüntetést.
Ennek kapcsán a miniszterelnök nyomatékosította, hogy nem igazak a közmunka szűküléséről szóló hírek, hiszen „több közmunkás lesz, többet költünk közmunkára, mint korábban”. A miniszterelnök célként jelölte meg, hogy 2018-ra Magyarországon elérjük a teljes foglalkoztatást, és 3 százalék közelébe vagy az alá csökkentsük a munkanélküliséget. A teljes foglalkoztatottság nem lenne lehetséges a Munkavédelmi Akció nélkül – fűzte hozzá.
Működnek Magyarországon a nagy reformok – állapította meg a miniszterelnök. Ugyanakkor szerinte még vannak kihívások, leginkább a termelékenység és a foglalkoztatottság szempontjából – ez utóbbi amíg nálunk 61-62 % körül alakul, addig az Európai Unióban ez 65%, az Egyesült Államokban 75%, valamint Kínában 85%. Orbán Viktor szerint ezen a területen még sok munka van annak ellenére is, hogy a 2010-es kormányváltáskor a foglalkoztatási mutató 56-57 százalék körül volt. Hozzáfűzte ugyanakkor azt is, hogy ez a lemaradás egész Európára is igaz.
Magyarország olyan méretű gazdaság, ahol három szereplő – munkások, vállalkozások és a kormány – együttműködése nélkül leállna a gazdaság. Léteznek ugyanakkor olyan országok is – mondta –, ahol ezek közül elég csak kettő is, de az ilyen országok inkább csak a kivételeket jelentik. Magyarországon ezért kulcskérdés, hogy legyenek jó munkásaink, jó vállalkozóink és egy jó kormányzatunk, továbbá, hogy közöttük legyen szoros az együttműködés.
Azok a tények, hogy 2014-ben – méghozzá választási költségvetés nélkül – 3,6 százalékkal nőtt a gazdaság a legfrissebb adatok szerint, hogy az államadósság nem szinten maradt, hanem 77 százalék alá csökkent, azt mutatják, hogy az imént felsorolt reformok működnek, csakúgy, mint a gazdasági szereplők közti összefogás – mondta.
Fontos megemlíteni azt, hogy a növekedés szerkezete is elmozdult – hívta fel a figyelmet Orbán Viktor arra az elemzők által is idézett tényre, hogy a gazdasági növekedéshez a jellemzően magyar kézben lévő ágazatok is hozzá tudtak tenni. Így például a dominánsan magyar kézbe lévő építőipar 14 százalékos növekedést könyvelhetett el, ilyen a kereskedelem: az értékesítések 5,2 százalékkal növekedtek, továbbá a turizmusnál is több mint 10 százalékos növekedés figyelhető meg, és ide tartozik a mezőgazdaság és a szállítás is – tette hozzá. Mindez két dolgot jelent: a növekedésnek az alapjai szektorálisan szélesebbek, és be tudtak kapcsolódni jellemzően magyar szektorok is.
A magyar gazdaság olyan világgazdasági környezetben ért el növekedést, hogy a legfontosabb külkereskedelmi partnerünk – az Európai Unió – közben csak jóval alacsonyabb szinten tudott teljesíteni – fogalmazott a kormányfő. Értékelése szerint nem az történt tehát, hogy egy kedvező külső régió ragadta magával az exportorientált Magyarországot, és fölértékeli az egész magyar gazdaság teljesítményét.
Matolcsy György jegybankelnök legújabb könyvét ismertetve Orbán Viktor azt emelte ki, hogy Magyarországon hosszú évek óta először fordult elő, hogy a gazdasági növekedés nem jár együtt az államadósság növekedésével, tehát nem hitelből növekedtünk. Ez történelmi áttörésnek minősül, és egy régi dilemma megoldását jelentheti: a 70-es és 80-as évek óta folyamatosan visszatérő kérdés, hogy az államnak e kettő közül melyiket válassza: egyensúlyt akar és nem adósodik el, vagy pedig eladósodik és ezzel együtt növekszik is. A 2014-es év alapján elmondhatjuk, hogy az eladósodottság is csökkent, és a növekedés az Európai Unió növekedési átlagát kétszer-háromszor is meghaladja – mondta.
Ami 2015-öt illeti, a nemzetgazdasági miniszter rendkívül konzervatív 2,5%-os növekedéssel kalkulál, ez az „óvatos duhaj” hozzáállás Orbán Viktor értékelése szerint helyes is Varga Mihály részéről, ugyanakkor a miniszterelnök még ennél is magasabb gyarapodásra számít.
A lakossági reáljövedelmek a tavalyi 4 százalék után idén újabb 3-4 százalékkal növekedhetnek, tehát a két utóbbi évben 7-8 százalékkal gyarapodó lakosság is hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez – közölte.
A vállalati hitelkihelyezés témáját érintve a kormányfő kifejtette, hogy tavaly ugyan 4 százalékkal nőtt a vállalati hitelkihelyezés, ám ha ebből levonjuk a Magyar Nemzeti Bank által elindított növekedési hitelprogramot (nhp), akkor csökkenésről kell beszélnünk. Ez súlyos, figyelmeztető jel, Orbán Viktor szerint a Matolcsy-féle jegybank nélkül nem lett volna pozitív hitelkihelyezés. A bankokkal kötött megállapodásnak csak az egyik oldala a bankadó csökkentése – ez a kormányfő szerint úgy is lesz –, ugyanakkor a másik oldal az, hogy a bankok vállalják is a vállalati hitelkihelyezést, és ez a magyar gazdaság egészének sokkal fontosabb, mint a bankadó csökkentése.
Ezt mindenféle rásegítés nélkül teljesítenie kellene a magyar bankszektornak – tette hozzá. Az MNB óvatosságból ugyanakkor megemelte az Növekedési Hitel program keretét. Mint mondta, jegybanki számítások szerint a magánszférának nyújtott hitelállománynak évi 7-8 százalékkal kellene növekednie ahhoz, hogy meghaladja a 3 százalékot a gazdasági növekedés az adott évben.
A növekedés hosszabb távon fenntartható amiatt is, hogy az NGM által elindított kedvezményes lakásvásárlási program is élénkíteni fogja a gazdaságot.
Nem számolunk az európai helyzet jelentős romlásával, bár vannak kockázatok – mondta a miniszterelnök. Kérdés ugyanis, hogyan viselné az eurózóna Görögország esetleges kilépését, emellett pozitív irányba ható kockázatok is vannak, tekintettel az energiaárak kedvező alakulására.
Az uniós forrásokkal kapcsolatban a kormányfő a rendelkezésre álló összegek lehívhatóságának maximalizásálásról is beszélt. A 2007-2013-as időszakban 8700 millárd forint állt rendelkezésre, itt a kormány óvintézkedés gyanánt a túlvállalás eszközével élt, vagyis 9200 milliárd forintra szerződtünk le a meg nem valósuló projektekre alapozva. Így a rendelkezésre álló összegek garantáltan fel lesznek használva. Orbán Viktor hozzátette: a mégis megvalósuló projekteket a kormány kifizeti saját költségen egy erre kialakított keretből, függetlenül attól, hogy áll-e még rendelkezésre uniós forrás vagy sem, mindenesetre a fő cél – hogy ne ragadjon be uniós pénz – mindenképpen megvalósul.
A munkaerőpiacot illetően arra hívta fel a figyelmet a miniszterelnök, hogy az országban nem arányosan terül szét a munkaerő. A sikeres városok köré szerveződő fejlesztési központokon túl több olyan régió város is van, ahol még vannak kihívások: a javuló tendenciák mellett is sokat kell még fejlődnie Szolnoknak és Pécsnek, a lézerkutató központként aposztrofált Szegednek, továbbá a Viharsaroknak és Békéscsabának is, melyek boldogulását leginkább autóút segítheti – ennek megépítésében a kormányfő elkötelezettségét fejezte ki. Ezzel Magyarország minden nagy fejlesztési központja elérhető lesz gyorsforgalmi úton, „ezáltal családok tíz- és százezreit tudjuk bevonni a gazdasági növekedésbe”.
A miniszterelnök beszédét azzal zárta, hogy a víziók megvalósításához a vállalkozók és a munkavállalók is kellenek.
A miniszterelnök teljes beszéde elérhető a Sajtószobában.