A következő években Európában, de talán azon kívül is az identitás kérdése kerül a politikai viták középpontjába - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a kereszténydemokrata irányultságú centrumpártokat tömörítő CDI budapesti konferenciáján.
A kormányfő a politika és vallás közti párbeszédről tartott fórumon kiemelte: ez az EU-ban különösen látványos, mert a migrációs válság felnagyítja ezeket a kérdéseket. A világ azzal szembesül, hogy az válik kulcskérdéssé, mi a viszonya egy-egy politikai erőnek a nemzetekhez és a vallási közösségekhez, és ebben a tekintetben háromfajta viszonyulás figyelhető meg - magyarázta.
Kifejtette: vannak a közömbösek, akik még nem vették észre, hogy az identitásról szól a következő 10-15 év, vagy nem érdekli őket.
Vannak az ideologikus irányzatok, amelyek ellenségesek a vallásokkal és nemzeti törekvésekkel, mert úgy vélik, az identitás kérdése konfliktusokat gerjeszt - mutatott rá. Úgy vélte, ezen irányzatok szerint ha valaki világossá teszi, ki ő, mi az identitása, azzal máris elvetette "a konfliktus magvát".
Orbán Viktor kitért rá: az Európai Bizottság és az európai politikai elit átvette azt a történelemértelmezést, hogy a 20. században Európában a világégéseket, konfliktusokat a nacionalizmusok okozták, amelyek a nemzeti identitásokból fakadtak. Magyarország álláspontja szerint azonban a konfliktusokat nem a nacionalizmusok okozták, hanem a birodalomépítési törekvések, amelyek nem respektálták a nemzeti identitásokat - magyarázta. Megjegyezte: ezért Brüsszelnek nem lehet arra aspirálni, hogy egy európai egyesült államok szerű birodalmat hoz létre.
Orbán Viktor szerint továbbá van a pragmatikus irányzat, amely az identitásokat adottságnak tekinti és nem akarja megváltoztatni azokat. A CDI ehhez az irányzathoz tartozik, és úgy véli, a nemzeti akaratnyilvánítást a jövőben sem lehet figyelmen kívül hagyni - mondta.
Mint mondta, az ideologikus irányzatok "komplett rendszerré állították össze a gondolkodásukat", és a mai európai helyzetet úgy írják le, mintha Európa elhaladt volna már a nemzetek, a vallási közösségek, hitbeli kérdések mellett, és most az ezt követő korszakot kell felépíteni. A legtöbb Magyarországon aktív, külföldről finanszírozott NGO ide tartozik - fűzte hozzá.
Orbán Viktor kitért rá: ezzel szemben a CDI szerint az identitások az emberi személyiség elidegeníthetetlen részét képezik, így az identitások erősítése "az emberi méltóság eszmei talaján" áll. A CDI egy olyan békés világot szeretne, amely nem letagadja, hanem elismeri és megerősíti az identitásokat - fogalmazott. Hozzátette: a háború elkerülésének, a békének az előfeltétele, hogy mindenki szabadon megvallhassa, ápolhassa az identitását, így "mindenki jól érzi magát", elfogadja a másikat, és békés nemzetközi politikai rendszer építhető fel.
A kormányfő közölte: Európában mindenhol hanyatlik vagy nem emelkedik a vallásos népesség aránya, a legutóbbi felmérések alapján Magyarországon mégis az emberek több mint 70 százaléka szerint fontos a keresztény kultúra megvédése, és ez a kormány dolga - mondta.
Úgy látja, az emberek ráébredtek, hogy a kereszténység és a keresztény kultúra nemcsak hitbeli kérdés, hanem az a kultúra, amely ma a mindennapi életünk, és minden ellen, ami ezt veszélyezteti, védekezni kell.
Orbán Viktor szerint "óriási erők mozdultak meg", hogy az embereket meggyőzzék: az identitások kora lejárt, a népvándorlások révén átalakul a világ, és ebbe bele kell törődni. Ez az alapja Brüsszel politikájának és az ENSZ migrációs csomagjának is - jegyezte meg.
Emlékeztetett: amikor Magyarország úgy döntött, megállítja a migrációt a déli határnál, azért támadták sokan, mert ennek az érzésnek állt ellen, azt mondta: "nem igaz, hogy nem tehetünk semmit" a kultúránk megvédéséért.
A miniszterelnök szerint ahhoz, hogy a keresztény kultúránkat megőrizzük, nemcsak fizikai, hanem lelki védvonalakat is ki kell építeni. Kijelentette: erősíteni kell az emberekben a hitet, hogy nem vagyunk kiszolgáltatottak, és rajtunk múlik, fenn tudjuk-e tartani a kultúránkat. Ez döntés, akarat kérdése - vélekedett.
A kormányfő hangsúlyozta: meg kell fékezni a migrációt biztató erőket, vállalni kell a vitát, ki kell állni az érdekünk mellett, és le kell szerelni azokat az erőket, amelyek "arról akarnak meggyőzni minket, hogy nincs esélyünk".
A miniszterelnök hangoztatta: "az általunk képviselt gondolkodás lépésről lépésre meghódítja Európát". A keresztény kultúra megvédésre, a család, a nemzet, a vallási hitbeli identitás megvédésére szövetkező országok száma folyamatosan nő - mondta.
Amine Gemayel volt libanoni elnök valós párbeszédet szorgalmazott a felekezetek között, s utalt arra, hogy hasonló törekvéseket lát Egyiptomban és Tunéziában is. Hozzátette: Szaúd-Arábiában is vannak a nyitásra utaló jelek. Megjegyezte, hogy ez a régió még mindig intoleráns és "politikailag erőszakos", de már tudatában van annak, hogy valamit tennie kell ellene, szélesebb párbeszédet kell kezdeményezni.
Ján Figel, az Európai Unió vallásszabadságért felelős különleges megbízottját is azt hangoztatta, hogy monológok helyett a párbeszédnek kell teret nyernie a nemzetek között. Értékelése szerint a vallás önmagában is egy erő, amit a közös jó érdekében kell használni. A hit és a józan ész segíthet előrehaladni, konstruktívan, szabadon, felelősségteljesen dolgozni - fogalmazta meg, szembeállítva ezzel a kommunizmusban tapasztalt elnyomást. A politikus emellett kiállt a vallási üldözések és népirtások ellen.