2016. szeptember 5., Belgrád (Београд)

Tisztelettel köszöntöm Önöket, jó napot kívánok!

Köszönjük szépen Vučić miniszterelnök úrnak, hogy fogadott bennünket. Köszönjük, hogy folytathatjuk azt a sok éves munkát, amelyet korábban kezdtünk el. Ezért gratuláltam a miniszterelnök úrnak ahhoz a bizalomhoz, amit a kormánya a szerb néptől a legutóbbi választásokon megkapott. Mi régóta figyeljük a szerb gazdaságot, láttuk, milyen nehézségekkel küszködik. A magyar gazdasági is nagyon nehéz helyzetben volt 2010-ben, úgyhogy mi ismerjük a gyógyulásnak és a felépülésnek az útvonalát, és ezeket a jeleket, ennek az útvonalnak a jeleit mi látjuk a szerb gazdaságban. Mert minden tönkretett gazdaságban először a pénzügyeket kell rendbe hozni, különösképpen is a költségvetést, utána – ha a dolgok jól mennek, akkor – megindul a gazdasági növekedés, és egy idő elteltével ez az életvitelben és az életmódban is megjelenik a háztartásokban és a mindennapi életben. Úgy látjuk, hogy a gazdasági növekedés tavalyi meg az idei számai azt mutatják, hogy Szerbia ezen az útvonalon halad, és ez azt jelenti, hogy ebben az országban van potenciál és van erő, úgyhogy az igazság az, hogy amikor befektetésekről meg együttműködésről beszélünk, akkor mi nem segítséget akarunk nyújtani. Az Önök országa az egy erős ország, amely első sorban nem segítségre szorul, hanem partnerségre szorul. Partnerek kellenek, és Magyarország, miután itt van a szomszédban, egy a lehetséges partnerek közül, és én azt mondom mindig a szerb embereknek is, és ezt mondom a miniszterelnök úrnak is, hogy érdemes Magyarországot partnerül választani. A magyar emberek itt, Szerbiában, akik itt élnek, nem egyszerűen csak fair, hanem nagyvonalú politikát élvezhetnek most. Mi erre törekszünk otthon; a Magyarországon élő szerbekkel mi nem egyszerűen csak fairek vagyunk, hanem igyekszünk nagyvonalúak is lenni. Úgy látjuk, hogy a határ menti együttműködés is jól alakul. Úgy látjuk, hogy a Vajdaság és Magyarország területe közötti együttműködés is már úgy néz ki, ahogy Európában annak ki kell néznie, vagy legalábbis arra az útra léptünk, de mi szeretnénk, hogyha a szerb gazdaságnak ennél súlyosabb, komolyabb partnerei lehetnénk, és keresni fogjuk a lehetőséget arra, hogy lenn, délen is megjelenhessen olyan magyar beruházás, amely erősíti a szerb gazdaságot. És én ismét megismétlem és csalogatom a szerb embereket és a szerb tőkét is, hogy jöjjenek Magyarországra, a kis-, közepes és nagyvállalatok is keressenek együttműködési lehetőségeket, ruházzanak be, más országok is megtalálják a számításukat Magyarországon, örülnénk, hogyha a szerbek is profitálnának Magyarország lehetőségeiből.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Ami az optimizmust illeti, természetesen az egy szép tulajdonság, de hogyha az ember a józan ésszel szembeállítja, akkor nem optimista lesz, hanem balek, és mi nem dughatjuk a homokba a fejünket. Természetesen nem zárom ki, hogy a migráció balkáni útvonala konszolidált marad a következő hónapokban is. Lehet szerencsénk, és lehet, hogy ez így fog történni, de mindenkit szeretnék arra emlékeztetni, hogy tavaly nem ez történt: ahogy a tengeren való átkelés ellehetetlenült, abban a pillanatban a balkáni migrációs útvonal ismét földuzzadt. Semmi okunk azt föltételezni, hogy idén nem ez következik be ismét, és látván a Törökország és az Európai Unió közötti egyezménynek a törékeny mivoltát, egyáltalán nem zárhatjuk ki, hogy a tavalyihoz hasonló kihívásokkal kell szembenéznünk ezen az útvonalon. Önök ismerik Magyarország álláspontját, mi meg akarjuk védeni azokat az eredményeket, amiket az elmúlt években nehéz munkával Magyarországon elértünk, és ezért mi semmilyen törvénytelenséget nem tudunk elfogadni és megengedni Magyarországon, ideértve a Magyarország területére történő törvénytelen belépést is, tehát mi azt minden eszközzel meg fogjuk akadályozni. És együttműködést ajánlottam a miniszterelnök úrnak, hogy a Szerbia területére történő belépésekkel szemben, ami persze elsősorban Szerbia teendője, de ha tudunk segíteni és együttműködni, akkor készen állunk, mert mi abban vagyunk érdekeltek, hogy Szerbia területére illegális módon egyetlen ember se léphessen be. Ezzel Magyarország biztonsága is nő. Ez az a közös érdek, amely a migránsok kérdésében az együttműködést a két belügyminisztérium, a nemzetbiztonsági hivatalaink, illetve a két miniszterelnök között lehetővé teszi, és mi teljes őszinteséggel és az együttműködés őszinte szándékával ajánlottuk föl a segítségünket és az együttműködésünket. Még egyszer mondom: nem dughatjuk homokba a fejünket, ma sem könnyű a helyzet, de arra szeretnék mindenkit kérni – bár tudom, hogy az emberek emlékezete néha két-három hétre korlátozódik –, hogy emlékezzünk vissza arra, hogy mi történt tavaly ősszel, és ne legyünk balekok, ne zárjuk ki annak a lehetőségét, hogy ami tavaly bekövetkezett, az idén is bekövetkezhet, és az a munka, amit tavaly elvégeztünk, idén is vár majd ránk. Én ezt a lehetőséget Magyarország nevében sajnos nem tudom kizárni, ezért föl kell készülnünk egy nehéz őszre is.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Szeretnék még egy-két dolgot megemlíteni. Kértem a miniszterelnök úrnak a támogatását. Mint tudják, Magyarország a 2024-es olimpiára pályázatot adott be, és arról beszéltem a miniszterelnök úrnak, hogy meggyőződésem szerint egy közép-európai olimpia függetlenül attól, hogy melyik országban rendezik, egész Közép-Európának jót tehetnek, ezért kértem, hogy jóindulattal figyeljék azt a küzdelmet, amit az olimpia elnyeréséért folytatunk. A második dolog, amit szeretnék itt a figyelmükbe ajánlani, az, hogy megállapodtunk határátkelőhelyek megnyitásáról is, mert mi nem akarjuk engedni hogy a migrációs válság tönkretegye a normális életünket. Tehát nem húzódhatunk sündisznóállásba, mert akkor nem fogunk fejlődni, ezért az álláspontunk az, hogy a törvénytelen belépéseket meg kell akadályozni, de akik szabályosan és törvényesen kívánnak a két ország között mozogni, azok számára pedig átkelőket kell nyitnunk, hogy ezt minél könnyebben és egyszerűbben megtehessék, és a gazdasági együttműködést is javíthassák ezen keresztül.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Egy mondatot kell mondanom az Önök európai uniós csatlakozásáról. Magam is átéltem azt az élményt, amikor a magyaroknak a támogatottsága az unióhoz való csatlakozás ügyében ilyen hullámvasútszerűen változott. Van föl és van le. De összességében, higgyék el nekem, ha engem kérdeznek, nem tudok jobb alternatívát ajánlani Önöknek, mint hogy próbáljanak minél közelebb kerülni az Európai Unióhoz. Nem akarom azonban elhallgatni, hogy vannak kísérletek, amelyek blokkolni akarják Szerbia közeledését az Európai Unióhoz, és vannak kísérletek, hogy a tárgyalásokat elnehezítsék. Én szeretném világossá tenni, hogy Magyarország nem fogadja el, hogy Szerbia Európai Unióhoz való közeledését bárki bármilyen okkal blokkolja. Az a fair, ha rájuk is, mármint a szerbekre is ugyanaz a szabály lesz érvényes, mint a magyarokra, vagy a korábban csatlakozókra érvényes volt. Csak a teljesítmény számít. Ha a csatlakozás föltételeinek Szerbia megfelel, akkor semmilyen politikai vagy szimpátia ok nem merülhet föl, amely blokkolja és megállítja Szerbia közeledését, és ebben az ügyben én ismét kezet adtam Vučić miniszterelnök úrnak, hogy a tárgyalások során az itt elmondott magyar álláspontnak a képviseletére számíthat. Ezeket mi továbbra is be fogjuk mutatni.

És végezetül, tisztelt Hölgyeim és Uraim, örülök annak, hogy a következő csúcstalálkozón a két kormány között még az ősz során létrejön, és nem a fővárosban és nem a Vajdaságban, hanem valahol lent, Dél-Szerbiában, amely számunkra, magyarok számára kevésbé ismerős, de ha együtt akarunk működni a két ország gazdaságát közelebb akarjuk egymáshoz hozni, akkor itt az ideje, hogy azt a részét is megismerhessük az Önök hazájának, ezért elfogadtuk az oda szóló meghívást.

Köszönjük szépen a figyelmet!