2019. január 10. Budapest

Kovács Zoltán (nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár): Jó napot kívánunk, tisztelettel köszöntünk mindenkit a mai napon! Tegnap kormányülés volt, és 2019., kormányülést követő első kormányinfóját Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke tartja. Át is adom neki a szót, azután természetesen válaszolunk a kérdésekre is.

Jó napot kívánok, tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Valóban úgy áll a helyzet, hogy először is boldog új évet kívánva mindenkinek ma velem kell beérniük Gulyás Gergely helyett. A tegnapi kormányülésen számos kérdést megvitattunk és eldöntöttünk, ezekből fogok majd néhányat felidézni. Hoztunk néhány döntést fővárosi beruházások kérdésében, az ülésen részt vett egyébként a főpolgármester is. Meghallgattuk a pénzügyminiszternek a beszámolóját a 2018-as költségvetési év teljesüléséről, erről mondanék is Önöknek néhány adatot. Tehát a helyzet úgy áll, hogy a 2018-as év gazdasági növekedése a mostani tudásunk szerint 4,6 százalék lesz, az államadósságunk 71 százalékra csökkent, a hiány – meghaladva a reményeinket és a várakozásainkat – 2 százaléknál megáll. A háztartások fogyasztása több mint 6 százalékkal nőtt, a bruttó bér- és keresettömeg növekedése meghaladta a 11 százalékot. Összefoglalóan úgy tájékoztatott bennünket a pénzügyminiszter, hogy a gazdaság stabil, erőteljesen növekszik, és ez várható a következő évben is. Vagyis ahogyan mi szoktuk mondani ezt a Fideszben: Magyarország jobban teljesít, és ez a várakozásunk a 2019-es évre nézve is. Én annyit teszek még ehhez hozzá, hogy jól láthatóan Magyarország pénzügyei stabilak, és jó kezekben vannak, ez a pénzügyminiszter és a jegybankelnök munkáját egyszerre dicséri.

A következő napirendi pontunk, amit megtárgyaltunk, a családok védelméről szóló nemzeti konzultáció volt. Ha megengedik, itt is Önökre öntök néhány tényadatot. 1 millió 382 ezer kérdőívet küldtek vissza. Szeretnék ezért köszönetet mondani mindenkinek, aki részt vett ebben a konzultációban. Ennek az 1 millió 382 ezres kitöltésnek a 8 százaléka internetes, a többi pedig kérdőíves. Bizonyára emlékeznek rá, hogy ez volt a nyolcadik nemzeti konzultáció 2010 óta. Ha a részvétel arányát nézzük, akkor ez volt a harmadik legnagyobb részvételű konzultáció, amiből az következik, hogy jól láthatóan nemcsak a kormánynak, hanem az egész országnak fontos vagy talán egyik legfontosabb kérdés a családok helyzete, a gyermekvállalás kérdése és a demográfia. A kormány álláspontját Önök ismerik. Az a véleményünk, hogy a magyar történelem folytatásának az esélye, vagyis az ország jövője, az a családokban van. Az elmúlt nyolc évben a családtámogatás összegét megkétszereztük, de ebből a konzultációból az derül ki, hogy még további lépésekre van szükség. Sőt, a választópolgárok további lépéseket várnak a kormánytól. A konzultáció összesítését követően a kormányzati intézkedések kidolgozása megkezdődött. Reményeim szerint valamikor a február hónap elején, a tizedike környékén esedékes évértékelő előadásomban tudom majd ismertetni a konzultáció alapján hozott kormányzati intézkedéseket.

Döntött a kormány egy emlékév megindításáról. Magyaros emlékév lesz, majdnem két teljes évig fog tartani, az a neve, hogy Harminc éve szabadon. Ennek az az oka, hogy a rendszerváltás, vagy ahogy mi hívjuk: az antikommunista alkotmányos forradalmak harminc évvel ezelőtt vezettek eredményre egész Közép-Európában, így Magyarországon is. Létrehoztunk egy emlékbizottságot, fölkérjük a ház elnökét, hogy legyen kedves ennek az elnöklését elvállalni, és fölkértük, illetve megbíztuk Gulyás Gergely miniszter urat is, hogy a kormányt képviselje ebben a bizottságban.

És végül ami a leghosszabb időt vette igénybe a kormányülésen, mert a legfontosabb ügy talán – politikai értelemben mindenképpen – az előttünk álló európai parlamenti választás kérdése. A kormány technikai tájékoztatót hallgatott meg először, amely arról szól, hogy az ország készen áll arra, hogy lebonyolítsa a májusban esedékes európai parlamenti választást. Utána meghallgattuk a tájékoztatót egy decemberben készült közvélemény-kutatásról, amely arról szólt, hogy a magyar választópolgárok melyik kérdést vagy mely kérdéseket tekintik a legfontosabbnak az európai választáson. 52 százalékuk elsöprő többségben a bevándorlást nevezte meg ilyen kérdésnek. Ebből következik a kormánynak az az álláspontja, hogy egy fontos, talán sorsdöntő európai választás előtt állunk. Magyarország volt ugyanis az egyetlen ország, ahol eddig az emberek elmondhatták a véleményüket népszavazás, parlamenti választás, nemzeti konzultáció keretében a bevándorlásról és a migrációról. Európa többi országában erre eddig nem volt mód. Ezért az európai választás nagy lehetőség az európai emberek számára, hogy elmondják a véleményüket a bevándorlás kérdésében. Ugye, a magyar álláspont jól ismert: mi és csak mi dönthetjük el, hogy kikkel élünk együtt, nem támogatjuk a kvótákat, állandó bevándorlási mechanizmust nem akarunk, migránsvízumokat nem támogatjuk, és a pénzt sem a migránsokra kell fordítani elsősorban, hanem a saját polgárainkra.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Ezzel kapcsolatban az is elhangzott a kormányülésen, hogy egyértelmű célokat kell kitűzni az európai választásra. Mi két célt fogalmaztunk meg. Magyarországnak az a célja, hogy az Európai Unió minden intézményrendszerében, illetve intézményrendszerén belül, minden intézményben kerüljenek többségbe a bevándorlásellenes erők. Első lépésként kerüljenek többségbe a bevándorlásellenes erők az Európai Parlamentben, majd néhány hónappal később kerüljenek többségbe a Bizottságban, és aztán, a későbbiekben, a nemzeti parlamenti választások eredményeképpen azt szeretnénk, ha többségbe kerülnénk az Európai Tanácsban is. A második célunk pedig az, hogy úgy, ahogyan ez történt korábban, ennek a választásnak az eredményeképpen is mi legyünk a legsikeresebb párt Európában, de az Európai Néppártban mindenképpen. 2009-ben 51 százalékos támogatást érdemeltünk ki, 2014-ben pedig 56 százalékost. Szeretnénk, ha továbbra is Európa legerősebb pártja lehetnénk a választások után. Ebben az összefüggésben hallgattuk meg Szijjártó Pétert, az ENSZ migrációs paktumáról. Én már részsikernek tekintem ennek a szavazási eredményét is, hiszen kilenc európai uniós ország nem szavazta meg az ENSZ-ben a migránspaktumot. Kilenc európai uniós ország már nem szavazta meg, és ha az erőviszonyok továbbra is úgy változnak, ahogy eddig, akkor ez a szám a jövőben növekedhet, növekedni is fog.

Van itt még egy érdekesség, amire szeretném fölhívni a figyelmüket. Mindenki közhelyszerűen beszél arról, hogy az Európai Bizottság demokráciadeficittel küzd. Ez érthető, hiszen a nemzetállamok delegálják, az éppen hatalmon lévő kormányok delegálják a bizottságba a tagokat, ezért hiányzik mögülük egyfajta demokratikus legitimáció, európai szintű demokratikus legitimáció. Ezért találta ki az unió ezt a „Spitzenkandidat” elnevezésű csúcsjelölti intézményét. Most mi ennek megvalósítjuk a magyar változatát, ezért a részünkről a mi listánkat, az európai parlamenti listánkat az a személy vezeti, akit egyébként bizottsági tagnak is jelölni fogunk, mert szeretnénk, hogyha a magyar nép demokratikus legitimációja is ott állna, a Magyarországot a bizottságban majd később képviselő biztos háta megett. Meggyőződésünk, hogy ezzel a megoldással javítani tudjuk a bizottság demokráciaminőségét.

Ha megengedik még, szentelnék még néhány gondolatot annak a ténynek a jelentőségét aláhúzandó, hogy az európai választásnak a fő témája, jól láthatóan és elkerülhetetlenül a migráció és a bevándorlás lesz. Nem szoktunk erről beszélni, mert a modern médiaviszonyok közepette a félmondatos üzenetekben van az erő, és a hosszas kifejtésekre nincs kereslet, de talán most mégis azt elmondhatom Önöknek, hogy a migráció nem egyszerűen a fő témája lesz az európai parlamenti választásnak, hanem az egy olyan téma, amely mélységében alakítja át a teljes európai politikát. És ez naponta történik. Minden nap. Ma is. Ebben élünk. Ez a meghatározó politikai folyamat szerintem ma Európában. Figyeljék meg, hogy a pártok fölosztása, amelyet hagyományosan jobb- és baloldalra szoktunk tenni, vagy így szoktunk használni, hogyan adja át a helyét egy fontosabb dimenziónak, a bevándorláspártiak és bevándorlásellenesek pártképletének. Vagy korábban milyen jelentős volt, hogy valamelyik párt Európa-ellenesnek vagy Európa-szkeptikusnak mondta magát, ez ma hogy eltörpül a bevándorlással kapcsolatos álláspont súlya mögött. Vagy gondoljunk arra, hogy ez a bevándorlási és migrációs vita újraértelmezi a viszonyunkat a kereszténységhez, egyértelműen megerősíti a keresztény kultúrához való kötődésünket, a keresztény kultúra védelmét szinte politikai kötelezettséggé teszi, és a kereszténységet magát is, mint európai életformát definiálja. Ez egy új jelenség az európai politikában. Férfi-nő egyenjogúság kérdése, vallásszabadság kérdése, ezek most mind-mind a bevándorlás kapcsán a legfontosabb kérdésekké váltak. A migránsokról szóló vita újraértelmezi a szuverenitásvitákat is, hiszen most a szuverenitásvita abban testesül meg, hogy ki dönthet arról, hogy egy közösség, Európa egy-egy országa kivel kíván, vagy kivel nem kíván együtt élni. Lehet-e ráerőltetni tőle idegen népcsoportokat, vagy azok befogadásáról csak ő maga dönthet? Jól látható, hogy azok, akik bevándorláspártiak, nem tartják tiszteletben azoknak a döntését, akik nem akarnak migránsokat befogadni, holott ez egy demokratikus döntés. Mi tiszteletben tartjuk a bevándorláspártiak demokratikus döntéseit, amelyek arról szólnak, hogy ők fogadnak be migránsokat, sőt ezt kívánatosnak is tartják. Ők viszont nem tisztelik a mi álláspontunkat, az erre vonatkozó döntéseinket sem tartják tiszteletben, amellyel mindezt elutasítjuk. Szeretném fölhívni a figyelmet arra is, hogy a migráció olyan erejű kérdés, amely ha nem figyelünk oda, akkor megbonthatja az Európai Unió építményét, hiszen a Brexit mögött is könnyen fölfedezhetjük a migrációs vitát. Az is látható, hogy a migráció kérdése megváltoztatja az európai társadalmak fejlődési irányát. Eddig egy egységes európai civilizációval volt dolgunk, amelyen belül nemzeti karakterekkel jellemezhető, önálló országok jelentek meg. Ez most megváltozik. Az egységes civilizációnk helyett két különböző civilizáció lesz Európában. Lesz egy vegyes civilizáció, amely egy iszlám és keresztény együttélésre, vegyes civilizációra építi a jövőjét, és vagyunk mi itt, Közép-Európában, akik továbbra is keresztény civilizációként képzeljük el Európát, amit úgy szoktunk kifejezni, hogy Európa maradjon az európaiaké. És arra is szeretném fölhívni a figyelmüket itt a liberális, illiberális demokráciáról szóló viták tekintetében, hogy jól láthatóan minden liberális demokrata egyúttal bevándorláspárti is.

Továbbá, miután Brazíliában is jártam az év elején, ahol átadhattam Magyarország jókívánságait Brazília új elnökének, azt láttam, hogy az európai migrációs vita túlnyúlik a kontinens határain, és egy érvényes vitát jelent a többi kontinens belpolitikájában is. Ez nyilván összefügg azzal, hogy az ENSZ a migráció kérdését globális kérdéssé tette, de jól látszik, hogy ez közelebb hozza a hasonló gondolkodású politikai szereplőket akkor is, ha különböző kontinensen élnek. Például a modern kereszténydemokrácia most itt, Európában leginkább alkalmasnak tűnő definícióját az ember Brazíliában találja meg, és nem Európában, ahol a brazil elnök, ha átfordítom kulturálisan a választási üzenetét magyarra, akkor valami olyasmit mondott, hogy Brazília – ami a mi esetünkben persze Magyarországot jelenti, hogy Magyarország – mindenek előtt, és Isten mindannyiunk fölött. Jól látszik, hogy megjelentek a globális politikában olyan új eszmei irányzatok és olyan pártok, amelyek hozzá tudnak járulni nem egyszerűen csak a migrációs vitához, hanem az ennek kapcsán kialakuló európai, globálissá váló szellemi vitákhoz is.

Nos, tehát végezetül szeretném megismételni, hogy Magyarország készen áll az európai parlamenti választásokra. Ezt hibátlanul le tudjuk majd bonyolítani. A programok mind a bevándorláspárti, mind a bevándorlásellenes oldalon jól haladnak, megfogalmazásukban a felek jól haladnak előre, ezt az ellenfeleimtől sem szeretném elvitatni. Mi is világosan megfogalmaztuk a célkitűzéseinket, szeretném ezt megismételni: azt szeretné a magyar kormány, hogyha Európa, az Európai Unió minden intézményében a bevándorlásellenes erők kerülnének többségbe, és a legnagyobb magyar kormányzópárt, a Fidesz a Kereszténydemokrata Néppárttal közösen maradhatna Európa legsikeresebb parlamenti pártja.

Ennyit tudtam mondani Önöknek a kormányülésről. Amennyiben kérdéseik vannak, akár ehhez kapcsolódóan, akár bármilyen más kérdéskörhöz köthetően, akkor állok a rendelkezésükre.