2020. június 15., Győr

Jó napot kívánok, tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Házigazdánknak köszönöm szépen a meghívást. Egy nagyon tanulságos tárgyaláson vagyunk túl, amely aztán sokkal fontosabbá is vált, mint én azt gondoltam volna. Mi a magyar ipar fellegvárában vagyunk. Ez a gyár a magyar iparnak a büszkesége. Ezt a gyárat magyar munkások és magyar mérnökök működtetik, és a világ legmodernebb járműveit állítják elő. Mint hallhatták, a néhány évvel ezelőtti utolsó látogatásom óta itt fantasztikus dolgok történtek. Az ilyen egyszerű földi halandó, mint én is vagyok, azt hiszi, hogy itt csak autókat gyártanak – ez mégiscsak az Audi –, de ez nem így van, hanem azóta itt kompetenciaközpont jött létre, itt más modellekhez kulcsfontosságú alkatrészeket gyártanak, szóval ez a gyár nemcsak Audi autó előállítására, hanem az Audi nevű világ termelőközpont kiszolgálására is alkalmas a legkifinomultabb tételekkel. Ez egy óriási dolog, és szeretnék is gratulálni az itt dolgozó munkásoknak, mérnököknek, vezetőknek, ideértve a németeket és a tulajdonosokat is. Nemzetgazdasági szempontból is fontos helyen vagyunk, mert itt ez idáig több mint 11 milliárd eurónyi beruházás történt. Ez már a teljes magyar nemzetgazdaság méretében is jelentős tétel. Ráadásul ez, mióta nem jártam itt, egy olyan gyárrá változott, amely környezetsemleges gyár, és ezért valamit megmutat abból a jövőből, ahová az európai ipar majd egyszer el szeretne jutni, de a győriek meg az Audi már ott van abban a jövőben, ahova mások még csak most készülődnek. Ezek voltak a jó hírek.

Azonban súlyos felhők is vannak az égen, és persze azért vagyunk itt, hogy örüljünk annak, hogy a harmadik műszak is megindul, de a helyzet közel sem könnyű. Sőt, a helyzet nehéz. Sőt, ha őszintén akarunk beszélni, akkor a helyzet nagyon nehéz. A mostani járványnak a gazdaságra gyakorolt hatása még az ilyen, világszínvonalon kiemelkedő gyárakat is rendkívül érzékenyen érinti, és a tulajdonosoknak, a vezetőknek és az itt dolgozóknak egy jó megállapodást kell kötniük egymással ahhoz, hogy mindenki megtalálja a számítását a jövőben éppúgy, mint a múltban. A vírusjárvány kitörése óta mondom, hogy megállapodásokkal lehet munkahelyet megvédeni, jó, okos és fair megállapodásokkal; egyébként munkahelyeket fogunk veszíteni. És az is teljesen nyilvánvaló, hogy a gazdaság újraindításához, még ennek a saját lábán megálló gyárnak az újraindításához is kell kormányzati segítség. Tehát ha nincs kormányzati segítség, akkor a gazdaság nem fog újraindulni. Nem általában nem indul újra, hanem az üzemek nem fognak újraindulni. Tehát kellenek erőteljes kormányzati támogató lépések, ezért jöttem együtt Palkovics miniszter úrral. Én általában biztosítom a gyár vezetőit a támogatásról, ő pedig konkrétan – mivel a pénz is nála van, ebből fakadóan –, tehát ő tudja megkötni azokat a megállapodásokat, amelyekkel tudunk segíteni az itteni munkahelyek megvédésében. Erre egyébként készen állunk. Mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy itt továbbra is minden munkás és minden mérnök megtalálja a számítását. Bátorítjuk, hogy olyan megállapodás jöjjön létre, amely ezt hosszabb távon is biztosítja, és a magyar költségvetés adottságait figyelembe véve készen állunk arra, hogy pénzügyileg is hátteret nyújtsunk a megállapodáshoz és a gyár teljes kapacitással való működéséhez, de szeretném világossá tenni, hogy itt most munkahelyek megmentéséről van szó. Tehát ma a küzdelem tétje az, hogy hogyan mentsük meg az itt dolgozó embereknek a munkahelyeit, és bár ez a világ egyik legmodernebb gyára, még ezért a gyárért is küzdeni kell. Nem evidens, hogy ez a gyár képes olyan kapacitással működni, ami az itt dolgozó minden embernek megadja a munka lehetőséget. Ehhez erőfeszítést kell tenni. Ezért dolgozni kell, ezért megállapodásokat kell kötni, küzdeni kell, még magáért az Audi gyárért is. Akik a kommunizmusban is éltek – mint jómagam, német vendégeinknek ehhez nem volt szerencséjük –, ott létezett egy tréfa, amely úgy hangzott, hogy azt tudjuk, hogy mi lesz, de addig mi lesz? – ez a kérdés. Tehát azt tudjuk itt is, hogy az Audi majd megint a mennyekbe megy, mert hogyha igaz, hogy a világ népessége növekszik, vagyis többen születnek, mint amennyien meghalnak, és a szabadsághoz kell a mozgás szabadsága, akkor autó is kell hozzá. Tehát azt tudjuk, hogy mi lesz, hogy majd újra nőni fog a piac, de hogy addig mi lesz, amíg ez a folyamat be nem indul, ez az igazán nagy kérdés. És ez nem egy-két hét lesz, nem egy-két hónap lesz, hanem egy, de könnyen lehet, hogy két teljes évünk is rámegy arra, hogy eljussunk megint oda, hogy jövőre vonatkozó, nagy, a járvány előtti kiindulópontot meghaladó terveket lehessen az ilyen termelőüzemekben meghirdetni. Ez a realitás, ezzel kell szembenézni. Én azt tudom mondani, hogy magyarok vagyunk, nem vagyunk a sors kegyeltjei, amit túlélünk, az meg is erősít bennünket. Ezt a válságot nemcsak, hogy túl fogjuk élni, hanem megerősödve is fogunk kikerülni belőle, és ennek része lesz az Audi nevű sikersztorinak a folytatása. Ehhez kívánok a polgármester úrnak, a gyár vezetőinek és a munkásainak is sok erőt és jó egészséget!

Köszönöm, hogy mindezt meghallgatták.