2018. február 9., Budapest

Jó napot kívánok, tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Különleges alkalom a mai. A szerb kormányt fogadtuk egy együttes ülés keretében. Hálás vagyok Miniszterelnök asszonynak, hogy elhozta a kormányát. Nemcsak nagyszerű és ritka pillanat ez, hanem rendkívül fontos is. A magyar történelmet ismerve Szerbia mindig is fontos szerepet játszott, a Balkán pedig kulcskérdés volt Magyarország biztonsága szempontjából. Most két olyan ország vezetői találkoztak, akik elmondhatják magukról, hogy erős nemzeti érzésekkel rendelkező, büszke országok, határozott kulturális öntudatuk van, a kultúrájuk az kereszténységen alapul, és amikor a jövőről gondolkodnak, akkor ezt meg is akarják őrizni. Olyan országok találkoztak itt, amelyeknek a gyökereik rendkívül fontosak. Ennek aktualitást ad az, hogy ma egész Európa biztonságát veszély fenyegeti. Mindenkinek gondot okoz, hogy hogyan biztosítsa saját országának és polgárainak biztonságát. Nekünk megadatott az a lehetőség, hogy mi ezt közösen tegyük. Úgy látom, hogy Szerbiának és Magyarországnak együtt kell megvédeni a határait, együtt kell megvédeni a polgárai biztonságát, és együtt kell megvédeni kulturális identitását is. Ezért mindenekelőtt a mai kormányülésen hálánkat fejeztük ki Szerbiának, Szerbia köztársasági elnökének és miniszterelnök asszonyának is, amiért segítettek Magyarországnak a migrációt feltartóztatni Magyarország déli határainál, és megismételtem Magyarországnak azt az ajánlatát és kötelezettségvállalását, hogy amikor erre szükség van, illetve lesz, akkor Szerbia déli határainak megvédésében Magyarországra lehet számítani. Ha ilyen közreműködés szükséges, technikai vagy személyi segítség szükséges, akkor Magyarország ezt kész rendelkezésre bocsátani, és még egyszer köszönjük mindazt, amit Szerbia eddig tett Magyarország déli határainak biztonságáért.

De Szerbia nemcsak a biztonság szempontjából kulcsfontosságú ország. Szerbia a legnagyobb déli szomszédunk és a Nyugat-Balkánnak kulcsfontosságú állama, jelentős regionális szerepet játszik, nincs béke a Balkánon Szerbia nélkül. Olyan teljesítményt tudhat magáénak az elmúlt évek munkájának eredményeképpen, amely Szerbia államadósságát csökkenő pályára állította. Szerbia nemzeti összterméke 2,8 százalékkal nőtt tavaly, és a költségvetési egyenlege pedig 1,3 százalékos hiányt mutat. Ezek olyan adatok, amelyek bármely európai uniós tagállamnak is a becsületére válnának. A fejlődés tényei nyilvánvalóak és láthatóak Szerbiában, a perspektívák pedig szélesek, ezért indokolt, hogy az Európai Unió Szerbiában egy erőforrást, egy lehetőséget lásson. Különösképpen annak fényében, hogy amikor Szerbia magát védi a migrációval szemben, akkor nemcsak Magyarországot, hanem egész Európát is védi. Ezért is van az, hogy a visegrádi négyek szoros együttműködésre törekednek Szerbiával; nemcsak támogatják, hanem sürgetik is Szerbia minél gyorsabb európai uniós csatlakozását.

Ami a magyar–szerb kapcsolatokat illeti, azt mondhatom Önöknek, hogy a politikai kérdésekben összhang van közöttünk. Ennek a jelentőségét szeretném aláhúzni. Van egy olyan, szerintem téves európai meggyőződés, hogy azok az országok tudnak egymással békében élni és egymással jól együttműködni, ahol a nemzeti érzések gyengék. Itt ennek az ellenkezőjét látjuk bizonyítva. Szerbiában a nemzeti érzés erős, az öntudat erős, és Magyarország is büszke nemzeti öntudatára, két határozottan nemzeti alapon álló országról beszélünk, és mégis milyen jól tudunk együttműködni egymással. Ez sokkal jobb, mint a hamis internacionalizmus, amely inkább eltakarja a problémákat, mi ezeket inkább azonosítjuk és áthidaljuk, kezeljük és megoldjuk. Ezért nyugodtan mondhatom, hogy Magyarország és Szerbia között ma nincsen egyetlen politikai kérdésben sem konfliktus. Ami a kereskedelmet és a gazdaságot illeti, a tavalyi évben ismét rekordot döntöttünk, körülbelül 30 százalékkal nőtt a két ország közötti kereskedelem volumene, és úgy látjuk, hogy az idei évben is van még növekedési lehetőség.

A kulturális kapcsolataink virágoznak. Magyarország kiemelt partnernek tekinti a Magyarországon élő szerb közösséget, és a Szerbiában élő magyarok közössége is megkapja ezt az elismerést a szerb kormányoktól, hálásak vagyunk ezért. Azokat a kéréseket, amelyeket a mai napon a Magyarországon élő szerbek közössége terjesztett elő – több ilyen is volt, ezek kulturálisak és oktatási természetűek voltak –, ma egyetértőleg támogattuk és elfogadtuk a kormányülésen. Tehát a Magyarországon élő szerb kisebbségnek a kulturális beruházásait támogatni fogjuk. Megköszönjük egyúttal a miniszterelnök asszonynak, hogy a Délvidéken élő magyarok autonómiáját, a nemzeti tanácsokat, az azok mögött meghúzódó kulturális intézményeket Szerbia támogatja. Azt kell mondanom, ha egy pillantást vetek a Kárpát-medencére panoráma formájában, akkor ma példaértékűnek mondható mindaz, ami Szerbiában történik kisebbség ügyben, és ahogy eddig sem voltam rest, ezután is minden nemzetközi fórumon fölhívom a figyelmet arra, hogy a magyar kisebbségek példája azt mutatja, hogy Szerbiának egy példaértékű kisebbségpolitikája van.

Azt mondhatjuk tehát, hogy két baráti ország találkozott ma. Ez a negyedik kormányülésünk volt, együttes kormányülésünk volt, és nyugodtan mondhatom, hogy közelítünk ahhoz, hogy barátságból egy stratégiai szövetség jöjjön létre. Ennek érdekében még dolgoznunk kell, de a perspektíva itt van előttünk, és úgy látom, hogy a két nemzetnek a középtávú érdekeit is össze fogjuk tudni egyeztetni a soron következő kormányülések alkalmával, és el fogunk jutni, eljuthatunk egy magyar–szerb stratégiai együttműködés szintjére is.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Beszéltünk gazdasági együttműködés kérdéseiről. Szerbia többször kérte már azt, hogy a magyar befektetések ne korlátozódjanak a Vajdaság területére. Hogy minél több olyan beruházás menjen Magyarországról Szerbiába, amely Belgrád alá, Közép- és Dél-Szerbiába érkezzen meg. A mai napon is írtunk alá ilyen megállapodást. Örömmel jelentem, hogy beruházások elsősorban szerb–magyar vegyesvállalatok formájában Közép- és Dél-Szerbiában is föllelhetők már, és az OTP-nek a hitelezési tevékenysége is messze túlmutat már a Vajdaságon. Tehát mi szeretnénk egész Szerbia teljes értékű beruházási partnereivé válni. Meggyőződésem, hogy a szerb–magyar gazdaság erősítése hozzánöveszti Szerbiát az Európai Unióhoz. A leggyorsabb csatlakozási forma az, hogyha a szerb és a magyar gazdaság minél gyorsabban összenő, mert ezzel Szerbia hozzánő Európai Unió piacaihoz és gazdasági térségéhez.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Határátkelőhelyet is nyitni fogunk, de erről majd a miniszterelnök asszony beszél. Most hamarosan megnyitunk egyet, de újabbakat is tervezünk. Ösztöndíjprogramot ajánlottunk föl Szerbiának ötven főre, és a szerb fél is fölajánlott nekünk ösztöndíjas helyeket. Megállapítottuk, hogy Magyarországon a szerb nyelvű oktatásban résztvevő diákok száma nő, és köszönjük Szerbiának, hogy a Szerbiában magyar nyelven tanulók száma is növekszik.

Örömmel nyugtáztuk, hogy befejeződött, lényegében befejeződött a szabadkai zsinagóga felújítása. Erre sok pénzt adott Szerbia, és sok pénzt adott Magyarország is. Ez egy fantasztikus kulturális emlék, az egyik legkifinomultabb ebben a műfajban, igazi műalkotás maga az egész épület, és mód nyílik arra, hogy hamarosan azt is a nagy nyilvánosságnak átadhassuk.

Fontosnak tartom még itt elmondani, hogy tájékoztattam a miniszterelnök asszonyt arról, hogy Magyarország stratégiai pozíciójában egy jelentős változás állt be. Eldőlt, hogy Románia a következő években mintegy évente négymilliárd köbméter mennyiségű gázt termel majd ki, és kíván kijuttatni Romániából. Egy amerikai cég fogja ezt a munkát elvégezni, a meghirdetett tenderen pedig az első három helyen három száz százalékban magyar tulajdonban lévő cég végzett. Ezért pillanatokon belül eljutunk oda, hogy aláírjuk azt a megállapodást, amely a következő 15 évre négymilliárd, több mint négymilliárd köbméternyi gáz behozatalát teszi lehetővé Romániából Magyarország számára. A gázösszeköttetés magyar részét már megépítettük, a román meg most épül. Ez azt jelenti, hogy 2021-22-től új helyzetben leszünk. Úgyhogy bejelenthetem kellő szerénységgel, de boldogan, hogy az orosz gázmonopólium korszaka Magyarországon véget ér, hiszen az importunknak több mint felét képesek vagyunk más – ez esetben romániai – forrásból fedezni. Ez egy teljesen új helyzet nemcsak Magyarország számára, hanem a régió számára is. Amikor diverzifikálásról beszéltünk, eddig mindig csak az útvonalak diverzifikálása adatott meg lehetőségként. Most azonban már forrást is tudunk diverzifikálni, és ez azt jelenti, hogy egy új geostratégiai helyzetben is találja magát Magyarország, amely előnyösebb, mint a korábbi volt. Ilyen és ehhez hasonló nagy ívű kérdésekről beszéltünk.

Az energián túl természetesen a közlekedési infrastruktúráról is szó volt, hiszen épül a Belgrád–Budapest vasútvonal, beszéltünk a Szeged–Baja–Szabadka vasútvonalnak a felújításáról, ott az előkészületek jól haladnak, ott már tervek is rendelkezésünkre állnak, azok a beruházások is hamarosan megindulnak. Végezetül kifejeztem Magyarországnak azt a szándékát miniszterelnök asszony iránt, hogy természetesen most valamivel nagyobbak a Magyarországról Szerbia felé irányuló beruházások – ez talán érthető a két ország helyzetét ismerve –, de mi úgy gondoljuk, hogy nincs messze az idő, amikor ez kétirányú út lesz, és a szerb befektetések is megjelennek Magyarországon. Az ehhez szükséges kedvező feltételek kialakítását pedig vállaltuk. Várjuk, hogy szerb beruházók és befektetők érkezzenek Magyarországra, és Közép-Európát össze tudjuk növeszteni az észak-balkáni térséggel, nyugat-balkáni térséggel is.

Még egyszer köszönöm Miniszterelnök asszonynak a tárgyalás lehetőségét.