Kormányportál

2018. június 24.

Orbán Viktor: Jó napot kívánok!

Norbert Dolinsky: Engedjék meg, hogy üdvözöljem a kedves vendégeket, a magyar és szlovák miniszterelnököt a TA3 csatornán; Budapesten forgatunk. Baloldalon Orbán Viktor úr, jó napot kívánok! A jobboldalon a Szlovák Köztársaság miniszterelnöke. Uraim, örülök, hogy időt szántak ránk. Különösen köszönöm, Orbán úr, hogy vendégül lát minket közvetlenül a V4-eknek az osztrákokkal folytatott csúcstalálkozót követően. Uraim, természetesen a mai csúcsról fogunk beszélni, de nem hagyunk ki egyéb kérdéseket sem a kölcsönös kapcsolatokban, amelyek Magyarország és Szlovákia részére rendkívül fontosak. Orbán miniszterelnök úr, ahogy már említettem, közvetlenül a V4+Ausztria után találkozunk Budapesten. A V4 nem pótléka az Európai Uniónak, de ez valamifajta partnerszervezet. Ami az uniót illeti, Ön miben látja a partnerség jelentőségét? Ma Ön átadta Magyarország V4-elnökségét is, úgyhogy jó lenne, ha értékelést is adna az elnökségről.

Orbán Viktor: Jó kis elnökség volt ez. Azt gondolom, hogy szép eredményeket értünk el. Egy történelmi folyamatban kell látnunk a magyar elnökséget és a következő, szlovák elnökséget is. Ez a történelmi folyamat úgy néz ki, hogy Közép-Európa izmosodik, országai között az együttműködés egyre szorosabbá válik, a versenyképessége javul, és a gazdasági teljesítménye nő. Egyébként ebben a mezőnyben Szlovákia kiemelkedő szerepet játszik. Közben megvédjük magunkat a migrációval szemben, van egy erős kulturális identitásunk, amit nem vagyunk hajlandóak föladni, egy bizonyos homogenitás; sokszínűség, de azért homogenitás, miközben egyébként az unió számos más régiójában versenyképességi problémák vannak, nem tudják megvédeni a határaikat, migránsok jelentek meg milliószám, tehát sok gonddal küszködnek. Tehát most Európának különböző régiókkal kell az együttélést megteremtenie; a nyugatnak a kelettel, a délnek az északkal, és ebben egy speciális régió Közép-Európa, amelybe mindannyian – személyesen is, de az országaink is – sok-sokévnyi munkát fektettek, hogy ez a régió fölfele menjen és kiemelkedjen. Ezt tartom a legfontosabbnak, és ennek a munkának a folytatását vállalta a miniszterelnök úr is, akinek sok sikert kívánok ehhez.

Miniszterelnök úr, Ön több témát mondott, amivel fogunk foglalkozni, de most a szlovák miniszterelnökhöz, Pellegrini úrhoz fordulok. Ön szimbolikusan átvette a V4-ek elnökségét Orbán úrtól. Milyen prioritással veszi át a V4-elnökséget a Szlovák Köztársaság?

Peter Pellegrini: Bevezetőképpen el kell mondanom azt, hogy egy kitűnő elnökség áll mögöttünk, amelyet a magyar miniszterelnök, Orbán úr vezetett. A V4-ek rendkívül jól szerepeltek, és jó volt hallani a hangjukat az európai színtéren, ki kell fejeznem ezért őszinte köszönetemet. Van mit tennünk, hogy rácsatlakozzunk erre a dinamikára és hatékonyságra. Szlovákia elnökségének fő mottója ezért az, hogy „dinamikus Visegrádot a dinamikus Európának.” Ez azt jelenti, hogy világosan kijelentjük: Európa részét képezzük, pozitív, Európa-párti témákat nyitunk meg, a másik oldalon azonban világosan ki szeretnénk mondani, hogy mit gondolnak azok az emberek, akik itt dolgoznak, itt élnek; hogyan fog kinézni Európa jövője. Mi nemcsak passzív befogadói vagyunk más tagországokból érkező, különböző javaslatoknak és utasításoknak. Magyarország és Szlovákia rendkívüli sikereket ért el, növekszik a gazdaság mindkét országban, alacsony a munkanélküliség, ez két nagyon sikeres ország. Jogunk van beszélni arról, hogy hogyan kellene kinéznie az Európai Uniónak, hogy biztosítva legyen a fejlődése nemcsak ennek a régiónak, hanem a többi országnak is. Erős Európáról beszélünk, biztonságos Európáról beszélünk, és intelligens megoldásokról beszélünk. Látjuk a lehetőségeket a fejlesztésre, a digitalizálásra, a modern technológiák alkalmazására, de ez nem megy anélkül, hogy biztonságos legyen a környezetünk, ahol biztonságban érezzük magunkat, a globális veszélyeket el tudjuk hárítani, hogy utána valódi fejlődés indulhasson meg.

Orbán miniszterelnök úr, hogyan értékeli a jelenlegi kapcsolatokat a magyarok és a szlovákok között?

Orbán Viktor: A saját tapasztalataimról tudok beszélni. Én szeretek együtt dolgozni a szlovákokkal, jó partnerek. A magyarok egy kicsit túlbonyolítják a dolgokat, a szlovákok nem. Pragmatikusak, világosak, ha megállapodunk, betartják, nem keresnek mentséget, hanem az utat keresik, ahogy a dolgokat meg lehet valósítani, és én Fico miniszterelnök úrral és Pellegrini miniszterelnök úrral is kiválóan dolgoztam együtt. Én soha egy rossz szót a magyarokról tőlük nem hallottam. Mindig megkérdezték, hogy vannak Magyarországon a szlovákok, mindig kiálltak a magyarországi szlovák kisebbség mellett, kérdeztek az iskolákról, a templomaikról mindig érdeklődtek, tehát láttam, hogy nemzeti érzelmű emberekkel van dolgom, akiknek fontos a saját közösségük. Én szeretek nemzeti érzelmű emberekkel dolgozni, nekem jobb egy olyan szlovákkal együttműködni, akinek dobog a szíve a saját hazájáért, mert ő meg fog engem is érteni, hogy nekem miért fontos Magyarország, és nekünk miért fontosak azok a magyarok, akik Szlovákiában élnek. Tehát mindig könnyebben találtam szót és egyetértést olyan emberekkel, akiket hasonló érzések mozgattak, mint bennünket. Úgyhogy azt tudom mondani, hogy Szlovákiának egy nemzeti elkötelezettségű kormánya van, a szlovák népnek is van önbizalma, én úgy látom, hogy egyre inkább büszkék a sikereikre, keresik az együttműködést – határnyitás, hídépítés –, tehát sok eredményt értünk el. Szerintem nagyon sok munkahely jött létre Szlovákiában és Magyarországon is azért, mert mi jól működtünk együtt, a fizetések mindkét országban nőnek; ehhez az is kellett, hogy mi együttműködjünk, a közlekedés az emberek számára könnyebb, mert mi együttműködünk. Tehát ha az emberek egyszer fölteszik azt a kérdést, hogy mi szükség van egyáltalán a politikára meg politikusokra, akkor egy szlovák meg egy magyar tudja erre a választ. Azért, mert van munkahelyünk, nőnek a bérek, könnyebben közlekedünk, tehát én úgy érzem, hogy mindig, amikor együttműködtem a szlovák miniszterelnökökkel, akkor minden pillanatban éreztem, hogy mi az embereket szolgáljuk, az embereket képviseljük. Így volt a migráció ügyében is. Hálás vagyok Szlovákiának, hogy kiállt a migráció ügyében mellettünk, mert ők megértették, hogy ez nem egy ideológiai kérdés, ez egy gyakorlatias és fontos kérdés; kik tartózkodnak az ország területén, van-e közbiztonság, elhárítjuk-e a terrorizmust. De nagyon praktikusan megértették, hogy nekünk, magyaroknak is segítségre van szükségünk. Kiálltak mellettünk, sőt küldtek katonákat meg rendőröket, és segítették Magyarországot abban, hogy megvédhesse a határát, ezért Magyarország mindig hálás marad és hálás lesz Szlovákiának.

A migrációval fogunk foglalkozni a következő kérdésekben, de Önt is, mint szlovák miniszterelnököt megkérdezem a szlovák–magyar kapcsolatokról. Politikusok nagyon gyakran azt mondják, hogy az utóbbi években a legjobbak a kapcsolatok, de kérem, egészítse ki azzal, hogy milyen területeken a legjobbak a kapcsolatok.

Peter Pellegrini: Csak alátámasztani tudom a miniszterelnök úr szavait, aki nagyon világosan kijelentette az én múlt heti hivatalos látogatásom alatt is, amikor itt voltam Budapesten, hogy a mi asztalunkon nem voltak, a programunkban abszolút nem szerepeltek a szlovák–magyar problémák. Itt ugyanis nincsen semmi problémánk. Valóban, a szlovák kisebbségről gondoskodnak itt, Magyarországon, ezért ki szeretném fejezni köszönetemet. És a másik oldalon Szlovákia valóban az egyezményekben foglaltakon felüli gondoskodást nyújt a magyar kisebbségnek, amely nálunk él. Természetes, hogy jó az együttműködésünk, és biztosítjuk az egyezményekben foglaltakat, a képzést anyanyelvi szinten. Szlovák oldalról egy gesztus volt, amikor döntöttünk arról, hogy gazdasági okokból ne zárjunk be kisiskolákat. Nagyon világosan azt mondtuk, hogy nem tesszük ezt meg olyan kisiskolákkal, melyek magyar nyelven oktatnak, mivel ez nem lenne helyes a részünkről, így Szlovákia nem fogja bezárni ezeket az oktatási intézményeket. Egyúttal nagyon intenzíven dolgozunk a határátkelőhelyeinken, fokozatosan bővítjük számukat a hosszú határunkon hidakkal és közúton is. Nagyon örülök annak, hogy jövőre, ha minden jól megy, a miniszterelnök úrral már láthatjuk a csodálatos új Duna-hidat Komárom és Komárno között, ami újabb kiváló szimbóluma lesz nemzeteink összekapcsolásának a határokon. Nagyon sok munkavállaló megy át, nagyon sok magyar dolgozik Szlovákiában, és nagyon sok szlovák dolgozik észak-magyarországi gyárakban. Ez egy baráti együttélés, és egyáltalán nem képezi tárgyát, ezt Ön is igazolhatja, semmifajta politikai kampánynak. A nemzetközi színtéren sem nyit meg Szlovákia és Magyarország semmi olyan kérdést, ami problémákat jelezne a kapcsolatokban. Szeretném kifejezni köszönetemet azért, mert Orbán miniszterelnök úr vezetése alatt és a mi előző kormányaink és a Fico-kormány alatt is valóban nagyot javultak a kapcsolataink, amelyek tehát jelenleg problémamentesek.

Orbán Viktor: Én ezt egy bizalomépítési folyamatnak látom. Van egy történelem mögöttünk, ez nem egy könnyű történelem, de most nekünk az a feladatunk, hogy a két nép között a bizalmat újraépítsük. Az elmúlt években nagy munkát végeztünk, és Fico miniszterelnök úr és Pellegrini miniszterelnök úr ebben a bizalomépítésben nekem mindig nagyon jó partnerem volt. Mindig kértem, hogy törődjenek a Szlovákiában élő magyar kisebbséggel, kértem, hogyha mi támogatni akarjuk őket, akkor vitassuk meg, hogy milyen forma az, ami nekik is jó; az ott élő magyaroknak is jó, meg nekünk is, és mindig találtunk megoldásokat. Mi nem a szlovákok ellen vagy bárki ellen akarunk magyarok lenni. Magyarok vagyunk, ott élünk, ahol élünk, például Szlovákiában is, és mi az iskolákban, a vallásunkban, a szertartásainkban, a kultúránkban meg akarunk maradni magyaroknak, és azt kérjük, hogy ezt fogadják el, és ott pedig, ahol lehet, támogassák is.

Nagyon pozitív az, hogy a magyar–szlovák kapcsolatok, ahogy az urak is igazolták, a legjobbak. Az Európai Uniót a migráció kérdésében többször említettük, ezért kérdezem Önt, a mai V4+Ausztria találkozó foglalkozott a migráció kérdéseivel is. Erős migrációellenes retorika van már a nyugati blokkból is. Ezt Sebastian Kurz osztrák kancellár is bizonyította. Hogyan sikerülhet megoldani Európában a migráció kérdését?

Orbán Viktor: A magyarok álláspontja az, hogy először mindenki végezze el otthon a saját házi feladatát. Tehát ha mindenki megvédené a határát, akkor nem lenne migrációs probléma. Mi szlovák, lengyel, cseh, osztrák segítséggel megvédtük Magyarország határát, nincs is migrációs probléma Magyarországon. Szlovákia megvédi a határait, neki sincs ilyen problémája. Nem lehet nem látni, ha ránézünk Európa térképére, hogy vannak országok, amelyek megvédték a határaikat, megtartották a kulturális identitásukat, nem keveredtek össze más kultúrákkal, nem épültek ki párhuzamos társadalmak, nincs terrormerénylet, a közbiztonságot meg tudták tartani. Míg Európa másik felében pedig összekeveredés van, nagyarányú idegen népesség érkezett, a bűncselekmények száma nő, terrorveszély van, és kétséges, hogy egyáltalán milyen kulturális identitása lesz majd Európa nyugati felének. Ezt a különbséget ma mindenki látja. Mi segíteni szeretnénk a nyugatiaknak, ha hagyják, de azt nem fogadjuk el, hogy azokat a hibákat, amiket ők elkövettek, most velünk is el akarják követtetni. Tehát örüljünk annak, hogy mi kimaradtunk a rossz döntésekből, ne akarják ránk kényszeríteni az ő rossz döntéseiknek a következményeit, ezért nem tudjuk elfogadni, hogy a szlovákok vagy a magyarok helyett valaki más mondja meg, hogy ki tartózkodhat Magyarország területén, hogy valaki Európából ideküld nekünk mindenfajta muszlim kisebbségeket, és azt mondja, hogy ennyi meg ennyi ezer embert neked be kell fogadnod, el kell szállásolnod. Hát akkor minek van szlovák meg magyar parlament, szlovák meg magyar kormány? Majd mi magunk eldöntjük, hogy mit akarunk, a szuverenitásunkat nem engedhetjük megsérteni, és ebben azt hiszem, hogy közös platformon vagyok az Önök miniszterelnökével.

Igen, igen. Pellegrini úr, kérem az Ön reakcióját, és lehet, hogy kiegészítem azzal, ahogy már Orbán miniszterelnök úr említette, hogy Szlovákiát, Magyarországot nem sújtja a migráció, habár Magyarország a saját problémájával megküzdött, amikor tranzitország volt, tehát valóban itt voltak problémák, Szlovákiában pedig nem. E két országban, ugyanakkor általánosságban a V4 országaiban fontos téma a migráció kérdése.

Peter Pellegrini: Csatlakozni szeretnék a miniszterelnök úr szavaihoz, mert szeretném leszögezni, hogy a mi álláspontunk és az én személyes álláspontom változatlan. Hogy ki jöhet Szlovákiába, és kinek engedjük meg, hogy itt éljen, arról a szlovák kormány fog dönteni, és nem fogjuk elfogadni azt, hogy valaki más helyettünk döntsön erről Brüsszelben, vagy valamelyik más ország diktáljon nekünk. Ez a mi jogkörünk, a mi jogunk, hogy megmondjuk, kit akarunk, és kit nem akarunk a mi területünkön. A mi kultúránk, a mi történelmünk, a tapasztalataink egész mások, mint más országokéi, melyeknek gyarmatai voltak a világban, elfoglaltak más országokat, és jelenleg is más elképzelésük van erről a kérdésről, ugyanakkor mi látjuk, hogy ez teljesen működésképtelen. És valóban alátámasztom, és meg szeretném ismételni Orbán úr szavait, mi nem azért vagyunk, hogy elszenvedjük mások hibáinak következményeit. Szeretném kifejezni köszönetemet azért, hogy Magyarország határozott módon elkezdte a déli határai védelmét, ezzel elzárta a migránsok tranzitútvonalát. Örülök annak, hogy Szlovákia segíteni tudott a magyar kollégáknak, a mi szlovákiai erősítésünk a kritikus időkben itt szolgált Magyarország déli határain. Készen állunk arra, hogy ezt bármikor újra megtegyük. Egyetértünk, mindenkinek a házi feladatát meg kell csinálnia, nekünk is van schengeni határunk Ukrajna felé, a lehető legjobban védjük, és természetesen mindenki másnak, aki részese Schengennek, ugyanezt kellene tennie. Nem tudjuk tolerálni azt, hogyha valaki nem képes a házi feladatát teljesíteni, akkor ennek eredményeként a határ lyukasabb, mint az ementáli sajt, és nem toleráljuk azt, hogy százezrek jönnek, akikről semmit sem tudunk, és szabadon mozognak az Európai Unióban. Nem ez Szlovákia, sem a V4-ek elképzelése. És örülök annak, hogy évek óta változatlan a hozzáállásunk, miközben bizonyos országok álláspontja száz százalékosan megváltozott. A V4-ek pozíciója változatlan, és én örülök annak, hogy beigazolódtak a szavaink, és ma már a mi véleményünket kezdik osztani nyugat-európai országok is.

Ön és Orbán úr is azt mondta, hogy Szlovákiának és Magyarországnak saját maguknak kell eldönteniük, hogy kit fognak befogadni, és kit nem, illetve védeni kell a határokat. Másfelől viszont az unió tagjai vagyunk, és bizonyos előnyeink származnak ebből, vegyük például a strukturális alapokat, melyeknek befogadói vagyunk, és természetesen befizetői is, de egyelőre inkább befogadók vagyunk, ami nyereséges számunkra. Nem fakadnak ebből bizonyos kötelezettségeink?

Peter Pellegrini: Nemcsak Szlovákiának és Magyarországnak van joga arra, hogy döntsön, hogy ki jön be a területére. Az Európai Uniónak is van bizonyos döntési jogköre, hogy kit enged be, vagy kit nem enged be a területére, de ezt egységesen az európai vezetők szintjén kell eldönteni. Nem úgy, hogy egyik ország azt mondja, hogy „üdvözlünk benneteket, gyertek hozzánk” anélkül, hogy ehhez a többi ország a hozzájárulását adta volna. Ebből itt egy hiba keletkezett. Én sosem fogok egyetérteni azzal, hogy a strukturális alapok vagy egyéb pénzügyek feltételezik vagy bizonyítják a szolidaritásunkat vagy annak hiányát. Azt hiszem, Szlovákia és Magyarország szolidaritása segített bizonyos területeken, még többet is, mint ez a terv a migránsok elosztásáról, ami úgyis csődöt mondott, nem volt sikeres. Segítettünk a határvédelemben, hozzájárultunk az alapokhoz, gondoskodtunk menedékkérőkről, Magyarország is mindent megtett, nem voltunk passzívak. Nem értek egyet azzal, hogy a kohéziós politika és a strukturális alapok olyan feltételekkel működjenek, hogy „te kevésbé vagy szolidáris, neked nem adunk pénzt”, „te szolidárisabb vagy, neked többet adunk.” Ez így nem működhet. A strukturális alapok arra szolgálnak, hogy a regionális különbségeket ki tudjuk egyenlíteni, amíg megvannak ezek a különbségek, kötelező azon dolgozni, hogy ezeket elhárítsuk. Ezen alapok politikáját nem szabad összekötni sem szolidaritással, sem másfajta feltételekkel, amelyeket nagyon gyakran szubjektív módon határoznak meg.

Orbán úr, Ön reagálhat.

Orbán Viktor: Igen, ha pénzről beszélünk, először is a világ legjobb munkásai ebben a régióban dolgoznak. Szlovákiában is, Magyarországon is, de a cseheknél meg a lengyeleknél is, és ezek az emberek, a munkásaink rendkívül nagy értékeket állítanak elő. És ha nemcsak azt nézzük, hogy különböző regionális alapokból mennyi pénzt kapnak a közép-európai országok, hanem azt is nézzük, hogy a nyugati befektetők mennyi osztalékot visznek ki innen, amit a mi munkásaink állítanak elő, akkor azt kell mondanom, hogy nem tartozunk egymásnak köszönettel. Azt gondolom, hogy ez egy fair deal. Kapunk munkahelyet, dolgoznak a munkásaink, ők kapnak fizetést, a nyugatiak kapnak profitot, mi kapunk kiegyenlítési pénzt, ugye, alapokat. Tehát én azt gondolom, hogy a nyugatiak összességében keresnek rajtunk, és mi is keresünk rajtuk. Ez egy jó helyzet. Nem mondhatják azt a nyugatiak, hogy mi pénzt adunk nektek, és ezért követeljük ezt, ezt meg ezt. Nem mondhatják azt, hogy mi pénzt adunk nektek, és viselkedjetek így meg így. Ez nem fogadható el, ez megalázó lenne. Ezt nekünk vissza kell utasítanunk kellő önbizalommal, és ki kell mutatnunk, hogy nélkülünk, Lengyelország, Szlovákia, Csehország és Magyarország nélkül az unióban nem lenne gazdasági növekedés, tehát nekünk öntudatosan, szerényen, de öntudatosan kell beszélnünk a pénz kérdéséről. És mi nem vagyunk koldusok, mi nem azért mentünk az unióba, hogy kéregessünk, mi odatettük a munkaerőnket, a piacunkat, a legjobb munkásokat, jó helyeket hoztunk létre a gyáraknak. Ők keresnek itt, mi is keresünk, és ők is. Elvárjuk, hogy tisztelettel beszéljenek velünk, tisztelettel beszéljenek hozzánk, ne pedig úgy, mint aki ajándékokat ad Közép-Európának. Ez nem fogadható el.

Miniszterelnök úr, Önt és a kormányát nagyon gyakran kritizálják Brüsszelben, a migráció elleni retorikáját is, és azután a választásokat az Ön pártja nyerte meg. Hogyan fogadja a kritikát, amikor Önt kritizálják Brüsszelben?

Orbán Viktor: Majd Peter kollégám is meg fogja látni, milyen ez, mert a kritikák egy részét nem Magyarország miatt kaptam, hanem azért, mert a V4-eket képviseltem. És én kiálltam a többi V4-es ország mellett is. Én ezt kérem a szlovákok miniszterelnökétől is, hogy álljunk ki egymás mellett és egymásért, mert valójában azért támadják Közép-Európát, mert sikeresek vagyunk. Azért azt se felejtsük el, hogy az unión belül is van egy verseny. És ha arról van szó, hogy egy beruházásért kell versenyezni, vagy egy üzem létrehozásáért kell versenyezni, vagy egy kívülről jövő, kínai, amerikai, dél-koreai befektetésért kell versenyezni, akkor mi, közép-európaiak versenytársai vagyunk azoknak, akik belül vannak, tehát a többi, nyugat-európai országnak. És az a helyzet, hogy ebben a versenyben mi jól állunk. Tehát sok olyan támadást is kapunk, ami nem arról szól, mint amit mondanak, hanem valójában arról szól, hogy vannak, akiknek sérti az érdekét Közép-Európa gyors fejlődése. A lengyeleket például nem azért piszkálják most, nem azért támadják, mert ők átalakították a bírósági reformot. A csudát! Őket azért támadják, mert Lengyelország egy nagy, erős és versenyképes gazdaság, és le akarják lassítani a riválisaik az ő fejlődésüket. Ilyenkor ki kell állnunk egymás mellett. Lengyelország mellett nemcsak becsületből állunk ki, hanem azért is, mert Közép-Európa mellett ki kell állnunk. Tehát mi egy versenyt akartunk ebben a régióban. Ott, ahol mi vagyunk a jobbak, ott mi vagyunk a jobbak, és ezt el kell tudnia fogadni a brüsszelieknek is. Ugye, a kritikák egy része sosem arról szól, mint amit mondanak, tudja, ez politika, hanem vannak mögötte másfajta okok, például az, hogy sikeresen és gyorsan fejlődünk. Személyesen pedig úgy vagyok vele, nézze, én 1988-ban vettem részt a Fidesz megalakításában, az elég régen volt, és amikor a Fideszt megalakítottuk, akkor mi 37-en voltunk, a kommunista pártnak meg volt 800 ezer tagja, aztán mégis én ülök most itt, a kommunista párt meg eltűnt. Úgyhogy az ellenszéltől nem kell megijedni.

Miniszterelnök úr, Ön hogyan érzékeli ezt a problémát? A V4-ek országait jobban kritizálják a migráció elleni nyilatkozatokért?

Peter Pellegrini: Én azt hiszem, hogy ez a kép változik, mert ismétlem, beteljesültek a szavaink. Korábban olyanoknak tüntettek fel bennünket, mint akik csak problémákat okozunk a jó, rendes, régi országoknak. Ma már látják azt, hogy nekünk volt igazunk, és a mi hozzáállásunkat elismerik azok az emberek is, akik abban a régióban élnek. Nem azért ülünk itt, mert egyszerűen miniszterelnökök szeretnénk lenni, ez a foglalkozásunk, hanem azért ülünk itt, mert a pártjaink bizalmát élvezzük, a pártjaink pedig az emberekét. A mi feladatunk figyelembe venni azoknak az embereknek a véleményét, akik Szlovákiában és Magyarországon élnek, és Orbán miniszterelnök úr és én is, akárcsak az előző miniszterelnökünk semmi mást nem mondtunk, mint amit gondolunk, és amit az országainkban élő emberek többsége gondol. Tehát mi a mi nemzeteink hangja vagyunk, akik ezt a nézetet vallják. Ez a kötelességünk. Ha mi mást mondanánk, akkor hogyan tudnánk az emberek szemébe nézni, hogyan állnánk eléjük, hogyha másokat szolgálnánk? Ilyen megközelítésben, azt hiszem, a kép valójában nem rossz. Lehetséges, hogy Nyugat-Európa még nem szokta meg, hogy a közép-európai országok megengedhetik maguknak, hogy elmondják a véleményüket. A bevezetőben már említettem, hogy fejlődik ez a régió, nekünk jogunk van megmondani azt, hogyan látjuk az Európai Unió jövőjét, és hogy szerintünk mit kellene tenni, ha az Európai Unió túl akarja élni ezt a kényes időszakot.

A magyar parlament megszavazta a törvényt az NGO-król. A Stop Soros egy óriási téma, ami Magyarországot érinti, és téma Szlovákiában is, azt hiszem, hogy a szlovák nézők is érzékelik ezt. Önök gyakran azt mondják, hogy Soros áll a migránsok mögött, akik Magyarország vagy a környező országok területére jönnek.

Orbán Viktor: Természetesen Szlovákia ügyeibe én nem akarok, nem is beszélhetek bele, de azért óvatosságot ajánlhatok Önöknek. Soros György nemcsak Magyarországon aktív, aktív Önöknél is. Egy nagyon veszélyes pénzügyi spekulánsról beszélünk, aki azzal keresett rendkívül sok pénzt, hogy tönkretette emberek millióit, egész országok valutáit támadta meg, és nagyon sok pénzt csinált, neki a pénz az istene. Ezt én értem. És ennek a pénznek egy részét arra használja, hogy számára kedvező politikai változásokat tudjon elérni olyan országokban, amiket kinézett magának. Ugye, ő egy magyar ember, tehetséges magyar emberről beszélünk, érthető, ha Magyarországot ebből a szempontból befolyásolni akarja, és el akarja vinni egy olyan irányba, amely kinyitja a kapuit a bevándorlók előtt. Ő egy olyan Európát és olyan Magyarországot képzel el, amelyben nagyon sok bevándorló van, ahol nagyon sok pénzt költenek ezekre a bevándorlókra, ő hajlandó ehhez hiteleket adni, ő üzletet lát a bevándorlásban, és szívesen finanszírozná. De ez nekünk, magyaroknak nem jó, mi nem pénzügyi spekulánsok vagyunk, mi olyan emberek vagyunk, akik a munkából élünk, és meg akarjuk őrizni az országot olyannak, amilyen. És Soros György rendkívül sok, sok száz, több ezer embert fizet, van, akit így, van, akit úgy, ezeket NGO-knak is hívják, alapítványi formában is, nagyon sok ember dolgozik Magyarországon azért, hogy az őáltala vallott irányba terelje és befolyásolja a magyarországi eseményeket. Ez a realitás. Én nem támadom őt, csak rögzítem, hogy ez a helyzet. Nem értünk egyet egymással. Hosszú ideig békésen megvoltunk Magyarországon belül, nem volt Soros-ügy. Soros-ügy akkor lett, amikor ő nemzetbiztonsági súlyú kérdésben, mint amilyen a migráció, aktívvá vált Magyarországon, és illegális bevándorlókat kezdett támogatni, hogy bejöhessenek Magyarországra, és ő maga gerjesztette ezt a migrációs hullámot. Ez már nem barátság kérdése, ez nemzetbiztonsági kérdés. Amit csinál, ellentétes a magyarok alapvető érdekével. Nekem az a dolgom, mint miniszterelnöknek, a kormánynak az a dolga, hogy megvédje a magyar embereket, ha kell, akkor Soros Györgytől is.

Miniszterelnök úr, lenne egy kiegészítő kérdésem az előző válaszával kapcsolatosan. Szigorították az NGO-kra vonatkozó törvényt. Valóban az összes NGO problémákat okozhat?

Orbán Viktor: Két különböző dologról beszélünk. Van egy szabályunk, ezt még korábban fogadtuk el, ami arról szól, hogy ha egy NGO külföldről pénzt kap, akkor azt föl kell tüntetnie a kiadványain. Ez egy transzparenciaszabály, ez mindenkire vonatkozik, akkor is, hogyha az NGO menekültekkel foglalkozik, bevándorlókkal vagy éppen politikai kérdésekkel foglalkozik, ez egy egyszerű transzparenciaszabály. Ezt mindenkinek, ha külföldről kap pénzt, föl kell írnia a kiadványaira, hogy egy olyan szervezet vagyok, aki külföldről kap pénzt, hogy amikor egy magyar kapcsolatba kerül vele, akkor tudja, hogy kivel áll szemben. Ettől egy másik, teljesen különböző jogi szabályozás, amit most fogadtunk el, amely azokra az NGO-kra vonatkozik, akik támogatják az illegális bevándorlást Magyarországon. Ezt szigorúan büntetni fogjuk a jövőben.

Nálunk, Szlovákiában ezek a törvények az NGO-kra nem annyira szigorúak. Szlovákiában a törvényalkotás megfelelő? Nem kell ezt módosítani?

Peter Pellegrini: Én azt hiszem, hogy nem megfelelő, mivel minden kísérletnél tanúja voltam, amikor törvényt alkottunk az adatokhoz való hozzáférésről vagy az állammal folytatott kommunikáció ügyében, hogy a harmadik szektor, vagyis az NGO-k azzal jöttek, hogy „ránk ez nem lesz érvényes, minden cégre, szövetkezetre, vállalkozóra igen, de ránk ez nem vonatkozhat, és hagyjatok minket békén.” Azt hiszem, éppen a transzparencia növelésében nem szabad, hogy a harmadik szektornak joga legyen arra, hogy valamifajta védett csoport legyen. Ahogyan most sok részletes adatot hoznak nyilvánosságra más szervezetek, ugyanezt kell a mi civil szervezeteinknek, az NGO-knak is teljesíteniük, hogy nyilvánosan tudjuk meg tőlük, honnan érkezik a pénz, mire használják, hogyan kezelik a pénzt. És azt hiszem, hogy az NGO-knak, akik mindig a transzparenciáért és a nyitottságért harcolnak, példaként kellene szolgálniuk anélkül, hogy mi törvényekben őket erre kényszerítenénk. Nekik elöl kellene járniuk, be kellene mutatniuk, hogy ez hogyan működik, mert ők tényleg nyomást gyakorolnak ránk, hogy mi a cipőnk méretét is hozzuk nyilvánosságra. Ha ezt nem teszik meg, akkor Szlovákiának is módosításokat kell majd kezdeményeznie, hogy rászorítsuk őket arra, hogy fedjék fel a pénzeik eredetét.

Miniszterelnök úr, már jelezte, hogy a nyugati blokkban is megjelent a keményebb retorika. Nevezetesen a bajor miniszterelnök vagy Sebastian Kurz, aki ma itt is volt, és ott az új olasz kormányfő, Conte is, tehát ők is már keményebb migrációs retorikát folytatnak. Európa ébredezik, de jobb megoldások is születhetnek, mint korábban?

Peter Pellegrini: Hála Istennek, hogy ennyi év után ez a probléma már láthatóvá válik, már rég fel kellett volna ébredni. Csak most tudatosul, hogy a valódi prioritás a határok védelme, és megálljt kell parancsolni az eddigi folyamatoknak, mert ellenkező esetben az Európai Unió saját magának okozhat rosszat. Ma a csúcstalálkozón elhangzott, hogy ha Németország elkezdi visszaküldeni azokat a bevándorlókat, akik ott vannak a területükön, akkor erre Ausztria reagálni fog, szigorítva a határellenőrzést Magyarország és Szlovákia felé. Látjuk, mennyire bonyolítják már most az életünket, ha Bécsbe utazunk, vagy a repülőtérre, hogy milyen ellenőrzés van. Ettől mi már elszoktunk, és komoly a veszélye annak, hogy amit Schengen jelentett az emberek, a szolgáltatások és az áruk szabad áramlása tekintetében, az leépül. Valóban védenünk kell a külső határokat, és mindent meg kell tennünk azért, hogy mindenki számára világos legyen, hogy nem tudnak bejutni az unióba, és vissza kell szorítani az embercsempészeket, akik egyébként sokat keresnek a kialakult helyzeten. Európa betegsége, hogy mindenre nagyon későn reagál, nem eléggé dinamikus, nem rugalmas, és minden túl sokáig tart, túlnőnek a fejünkön a problémák. Hosszú távon ez nem működhet az unióban, éppen ezért mi igyekszünk ebbe dinamikát hozni.

Hogyan érzékeli: Schengen működik úgy, ahogy kell? Mert voltak felvetések, hogy azokat az országokat, amelyek nem tudják megoldani a migrációs válságot, kizárják.

Orbán Viktor: Ma könnyű dolgom volt, mert az osztrák kancellárnak a napirendi pontjánál előkerült ez a kérdés, a határok lezárása, és ott az Önök miniszterelnöke vezette a V4-es hadoszlopot, aki világosan elmondta, hogy nem fogadható el olyan típusú határlezárás, amely teljesen fölöslegesen nehezíti például a szlovák emberek életét, amikor át akarnak menni Szlovákiából Ausztriába. Tehát értjük mi, hogy a migránsok miatt az osztrákok egy erősebb határvédelmet akarnak, de az legyen ésszerű, és semmiképpen ne okozzon fölösleges terhet például a szlovák vagy éppen a magyar embereknek. A miniszterelnök úr ezt ma nagyon világosan elmondta, és én őt teljes szívvel tudtam ebben támogatni, mert a határvédelemnek, a külső határvédelemnek épp az az értelme, hogy ne kelljen belül a határokat visszaállítani. De csak akkor tudjuk a belsőhatár-mentes mozgást megőrizni, ha kívülről megvédjük a határainkat. Mi megvédjük, Szlovákia megvédi. Akkor miért kell a mi irányunkban lezárni a határokat? Hiszen mi garantáljuk az osztrákok felé, hogy mi egyébként innen egyetlen migránst sem fogunk oda átengedni? Tehát lehet, hogy Ausztriának szüksége van határvédelemre, de kevésbé Szlovákia és kevésbé Magyarország felé, hiszen a veszély nem innen fenyegeti őket. Ezt a miniszterelnök úr ma világosan elmondta.

Peter Pellegrini: Nagyon szépen köszönöm, Miniszterelnök úr. Valóban megkértem az osztrák kancellárt, hogy mivel a helyzet ma nagyon stabil, fontolja meg az ellenőrzést a Horvátjárfalu (Jarovce) – Köpcsény (Kittsee) határátkelőn, mert abban az esetben, hogyha a biztonsági helyzet változása nélkül ezt akarják folytatni, akkor Szlovákia is ellenőrzéseket kezdhet ellenkező irányban, és az összes ország autóit ellenőrizheti. Ez nem helyes út, ezek már olyan gesztusok, amelyek nem hiszem, hogy hozzá fognak járulni a jó együttműködésünkhöz. Éppen ezért hiszek abban, hogy az osztrák kancellár át fogja értékelni a hozzáállását. Másfelől elismerem, hogy intézkedéseket kell majd hozni, ha Németországból visszaküldik az embereket a mi irányunkba. Akkor Magyarországnak és Szlovákiának is intézkedéseket kell tennie a határain, hogy azokat az embereket, akiket a németek tolnak a területünkre – bár az ő hibájuk miatt és az ő meghívásukra érkeztek –, megakadályozzuk, hogy belépjenek. Ezt meg fogjuk akadályozni, meg fogjuk védeni a területünket.

Orbán Viktor: Én azt ajánlottam ma az osztrák kancellárnak, csatlakoztam a miniszterelnök úrhoz, az Önök miniszterelnökéhez, hogyha ez egy ilyen gond, akkor jöjjön le az osztrák hadsereg, a katonaság, a rendőrség, a határőrség a magyar–szerb déli határra. Tehát akkor ne a magyar–osztrák határon meg a szlovák–osztrák határon védjük meg Ausztriát, hanem védjük meg ott, ahol ténylegesen a beáramlás megtörténhet. Ha lejönnek oda, délre, akkor látni fogják, hogy ott ma senki sem jöhet be, és ha a saját szemükkel is látják, sőt részt vesznek a határellenőrzésben, akkor láthatják, hogy Magyarország meg Szlovákia felől nem kell visszaállítani a határvédelmet. Ezt ajánlottuk ma az osztrák kancellárnak, meglátjuk, hogy élnek-e vele.

Uraim, könyörtelen az idő. Befejezésképpen engedjék meg, mivel a jó kölcsönös kapcsolatokról beszéltünk, kicsit könnyítek a végén. Orbán miniszterelnök úr, mint sportdrukker tudja, két magyar hokicsapat, Budapest és Miskolc a szlovák legmagasabb ligában vesz részt. Mit szól ehhez?

Orbán Viktor: Először is hadd mondjam azt, hogy szerintem a sport rendkívül fontos dolog. Én úgy látom, hogy a modern világban nagyon sok csábítás éri a gyerekeinket, ezek között vannak vonzó csábítások, de vannak veszélyesek is, és ha azt akarjuk, hogy fizikailag rendben legyenek, jó karakterek legyenek, legyen önbizalmuk, legyen tartásuk, akkor a sportra, mint segédeszközre szükségünk van. Sport nélkül ma nem tudjuk a gyerekeinket olyanfajta férfiakká nevelni, mint amilyenek mi voltunk egykor, vagy amilyenek talán még mindig vagyunk. Tehát én nagyon számítok a sportra, mint nevelési segédeszközre, ami igazi karaktert ad az embereknek. Úgyhogy Magyarország stratégiai ágazatnak tekinti a sportot, ugyanakkor a sport lényege a versengés, és vannak dolgok, ahol a szlovákok jobbak, mint mi, és mi örülünk annak, hogyha olyan sportágakban, ahol a szlovákok jobbak, mint mi, megengedik, hogy a mi csapataink ott vegyenek részt, mert ezzel a mi fejlődésünket elősegítik. De én a konkrét jégkorongügyön túl is híve vagyok annak, hogy próbáljunk közép-európai bajnokságokat szervezni, mert szerintem az a sportnak a vonzerejét, élményét megnövelhetné a szlovákok, a magyarok, a horvátok vagy éppen a csehek számára is. Tehát én általában is támogatom a regionális gondolkodást a sportban.

Peter Pellegrini: Nagyon szépen köszönöm! Én nagyon örülök ennek, és nagyon fogok örülni annak is, hogyha végül a miniszterelnök úrral meg tudunk nézni egy meccset, szívesen meghívom Önt Szlovákiába. Mi nem csupán gazdasági szinten szeretnénk együttműködni, óriási figyelmet kell szentelnünk a kulturális együttműködésnek, a sportegyüttműködésnek is. A szlovák hoki bajnokságnak ez kellemes felüdülést jelent, és növeli a vonzerejét is, és ez a kölcsönös versengés valóban egy jó kezdete a szélesebb körű bajnokságok építésének a régiónkban. Egy év múlva kibővülhet cseh vagy horvát csapatokkal is, ahogy Orbán úr mondta. Nagyon örülök ennek.

Köszönöm. Vendégem volt Orbán Viktor úr, Magyarország miniszterelnöke és a Szlovák Köztársaság miniszterelnöke, Peter Pellegrini. Köszönöm, uraim!