2018. május 29., Budapest

Mélyen tisztelt Elnök-Vezérigazgató Úr! Excellenciás Nagykövet Úr! Tisztelt Rektor Úr! Hölgyeim és Uraim!

Minden kornak megvannak a maga kihívásai. Ezekre a kihívásokra akkor születnek jó válaszok, ha nem érjük be annyival, hogy egyszerűen követjük a dolgok logikáját. Akkor járunk el helyesen, hogyha a saját észjárásunknak megfelelően, a magunk akarata szerint a valóságot is képesek vagyunk hajlítani. Politikusként ebben látom az innováció lényegét. Ezért is van úgy, hogy az Ericsson általános tiszteletet élvez az államvezetéssel foglalkozók körében nemcsak Magyarországon, hanem tapasztalataim szerint egész Európában is. Tisztelt Vezérigazgató úr, az Ericsson ezen a pályán igazi nagymenőnek számít. A valóság saját észjárásunk szerinti alakítása, magunkhoz hajlítása ma már Magyarországon is bevett gondolat. A magyarok ma már újra elhiszik magukról, hogy többre képesek annál, mintsem hogy ügyesen lavírozzanak és alkalmazkodjanak. Magyarország ma már nemcsak mer gondolkodni, hanem időnként mer magyarul gondolkodni. Ez látható az adórendszeren, a költségvetési gazdálkodáson, a befektetés támogatási rendszeren, de láthatjuk a külpolitikánkon, a határvédelmen és a migrációs politikában is. Ez a mai nap is erről szól. A saját logikánkat követjük. Ehhez, kedves Vendégeink, jó adottságaink vannak, mert – hasonlóképpen a vendégeinkhez – nekünk, magyaroknak is van egy egyedülálló nyelvünk, következésképpen egyedülálló észjárásunk is. Mindig másképpen látjuk, másképpen írjuk le, és másképpen értjük meg a világot, mint mások. Talán ezért mondták a magyar tudósokról korábban Amerikában, hogy a Marsról érkeztek. Meglehet, hogy onnan jöttek, de abban egyetérthetünk a világ többi népével, hogy nekünk a Földet kell jobb hellyé tennünk.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Vezérigazgató Úr!

A telekommunikáció európai úttörői között a kezdetek óta ott voltak a svédek mellett a magyarok is. A mi forradalmárunk Puskás Tivadar volt. Neki köszönhetően viszonylag gyorsan a távközlés élvonalába került Magyarország. És ez már az Önök alapítójának, a svéd telekommunikáció atyjának, Lars Magnus Ericssonnak is föltűnt. 1911-ben ugyanis az első külföldi beruházónk ebben a szektorban éppen az Ericsson volt. Nekünk, magyaroknak ez történelmi pillanat volt. Több mint száz évvel ezelőtt stratégiai szövetséget kötöttünk a svédekkel. Talán egy lépéssel akkor a világ előtt is jártunk. Ugyanilyen lépéselőnyt szeretnénk kialakítani magunknak most, amikor forradalmi átalakuláson megy keresztül az egész világ és a telekommunikációs szektor.

Hölgyeim és Uraim!

Biztató jeleket láthatunk. A magyar gazdasági növekedés közel negyedét, több mint 20 százalékát az elmúlt években a digitális gazdaság adta. Ez a szektor már most stratégiai jelentőségű, de kellene még néhány ezer exportképes kis- és közepes vállalkozás és majd tízezer fiatal mérnök és informatikus is. Ezért támogattuk és támogatjuk az ágazat növekedését; 2010 és 2014 között több mint 1100 cég fejlődését segítettük, 2014 és 2021 között pedig minden eddiginél többet, több mint 130 milliárd forintot fogunk fordítani a telekommunikáció fejlesztésére. A terveink szerint ebből a pénzből több mint 8000 céget érhetünk el. A kormány stratégiai megállapodást is kötött az elmúlt években tizenegy ágazati szereplővel, és ezt a munkát szeretnénk folytatni a jövőben is.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Már egy új gazdaságfilozófiai irányzataként beszélnek a dataizmusról, az információáramlásról és a technológiáról, amely valóban új korszakot nyitott a XXI. századi emberiség történetében. Magyarország vezetőinek nemcsak a politikában, de a gazdaságban, a tudományban és a szellemi életben is meg kell érteniük, hogy aki helyt akar állni a jövőért folytatott küzdelmekben, meg kell tanulnia a hajózást a globális adatfolyamok, az információáramlás óceánján. Amit a XVI-XVII. században a nagy tengerésznépek jelentettek az emberiségnek, azt jelentik ma az információtechnológia XXI. századi prófétái és tudósai. A magyar kormány a gazdaságpolitikában e mellett a jövő mellett kötelezte el magát. Hódítói és nyertesei akarunk lenni ennek az egyre bővülő világnak, amit a robbanásszerű fejlődést mutató tudomány kínál nekünk. Úgy látjuk, hogy az az ország, amelyik ebből kimarad, hosszú időre lemaradhat. Azért hoztuk létre az Innovációs és Technológiai Minisztériumot, hogy mi is ott lehessünk a jövőt felfedező és meghódító nemzetek között. Megértettük, hogy a jövőben azok az országok lesznek versenyképesek, amelyek felkészítik munkavállalóikat és vállalataikat az új technológiák alkalmazására.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Amikor a rendszerváltás hajnalán az Ericsson megérkezett hozzánk, nem összeszerelő üzemet, nem alkatrészgyárat, hanem azonnal szoftverfejlesztő központot alapított nálunk. Villámgyorsan felismerték, hogy a magyar szellem igazi európai minőséget képvisel, és már 1992-ben úgy döntöttek, hogy a Budapesti Műszaki Egyetemmel együttműködve laboratóriumot létesítenek a nagysebességű hálózatok kutatására. A miértre az Ericsson korábbi elnöke, Lars Ramquist adta meg a tömör választ: „Az Ericsson olyan multinacionális vállalat, amely oda költözik, ahol a tudás lakik.” Márpedig Magyarország mindig is a tudás otthona volt, az időnként bántóan mostoha körülmények ellenére is. Felsorolni sem könnyű, mi minden történt már az Ericssonnal együttműködve. A ma átadásra kerülő Ericsson Ház a jövő legkényesebb igényeit is kielégíti. Büszkék vagyunk rá, hogy itt, a Duna partján, a műegyetem és az ELTE közvetlen szomszédságában lévő épületben kapott helyet az Ericsson egyik legnagyobb kutatás-fejlesztési központja, hazánk egyik legkorszerűbb és egyik legnagyobb szerverterme, valamint az Ericsson innovációs műhelye, az Ericsson Garázs is. A névválasztáshoz különösképpen is gratulálok! Számomra a legfontosabb, és mindent elmond talán ennek az együttműködésnek a lényegéről, hogy a legnagyobb magyar egyetemek a cégtől alig néhány lépésnyi távolságban vannak.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Végezetül úgy látom, és erről tárgyaltunk ma az elnök-vezérigazgató úrral is, hogy négy dolog van, amivel sikeressé tudjuk tenni az Ericssonnal kötött stratégiai szövetségünket. Négy lehetőség, amelyek így, együtt Európa kevés országában találhatók meg. Először is vannak a kiváló szakemberek; nagy tudásbázison alapuló, modern oktatás; a kutatás-fejlesztés kormányzati szintű támogatása; valamint egy olyan elkötelezett költségvetési politika – habár a pénzügyminiszter most nincs itt –, amely a következő években egyre több forrást irányít majd ebbe az ágazatba. Ez az a négy dolog, amely révén még magasabb szintre tudjuk emelni Magyarország és az Ericsson közti szövetséget. És ez az a négy dolog, amely révén lépéselőnyre is szert tehetünk az egyre erősebb globális versenyben. Az Ericsson is és Magyarország is. Együtt, közös erővel. Vezérigazgató úr, hálásak vagyunk, hogy eljött hozzánk, megtiszteltetés ez Magyarország számára.

Köszönöm, hogy meghallgattak!