2014. július 17. Budapest
Tisztelt Őkirályi Fensége! Kedves Vendégeink! Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Őfensége és a köztem fennálló kapcsolat lehetővé teszi, hogy személyes megjegyzéssel köszöntsem őt kitüntetése alkalmából. Őkirályi Fensége életútja rendkívül figyelemre méltó, és elismerést vált ki a világon mindenhol. Egy üzletember a sikert is leginkább üzleti eredményben tudja mérni. Ezt a kitüntetést azonban Önnek nem az üzleti sikerei miatt ítélte oda Magyarország. Ez nem egy üzleti díj. Ez egy olyan kitüntetés, amelyet olyanoknak adunk, akikre felnézünk, és nem azért, mert sok pénzük van, hanem mert olyasmit tesznek, ami kivívja az elismerésünket. Mi tiszteljük azokat az embereket, akik túl tudnak tekinteni a saját üzletük határain és a saját üzleti eredményeiken. Azokat az üzletembereket tiszteljük, akik úgy forgatják a vagyonukat és a tehetségüket, hogy azzal embertársaiknak hasznára vannak, akik úgy forgatják a vagyonukat, hogy azzal a szegényeken is segítenek, akik törődnek a vagyonuk forgatásával a jövővel is, akik nem feledkeznek el azokról az emberekről, akik körülveszik őket.
Őkirályi Fensége!
Ezt a kitüntetést azért adja Önnek a magyar állam, mert nagyra tartja azt a tevékenységet, amellyel Ön túllép az üzlet hagyományos keretein. Ezt a nyugat-európai kultúrában társadalmi felelősségnek nevezik. Még mi mielőtt ennek a nyugat-európai kultúrának a részéve lettünk volna, egyszerűen úgy mondtuk, hogy a jó embereknek adjuk ezt a kitüntetést. Természetesen egy kitüntetés annak is fontos, aki kapja, ritkán beszélünk arról, hogy annak is fontos, aki adja. Szeretném Önt biztosítani, hogy Magyarország büszke arra, hogy ezt a kitüntetést Önnek átadhatja.
További életéhez és munkájához sok erőt, jó egészséget és Isten áldását kívánjuk!