2019. május 20. Zalaegerszeg
Jó napot kívánok, tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Örülök, hogy látom Önöket. Tisztelettel köszöntöm a polgármester urat, képviselőtársamat és a különböző európai uniós államok nagyköveteit is. Osztrák barátaink most nem jöttek, mert ott soron kívüli vadászidényt hirdettek meg, ami viszont fölhívja a figyelmünket arra, hogy a politikai stabilitás milyen fontos egy-egy ország életében.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Külön is köszöntöm Palkovics Lászlót. Neki különös kötődése van ehhez a beruházáshoz és személyes érdemei is ebben a beruházásban. Eleve a gondolat maga is azért jöhetett csak létre, mert valamikor 2018-ban, a kormányalakításkor azokat a szempontokat mérlegeltük, hogy végül is mire alapítunk kormányt. Az emberek azt szokták gondolni, hogy kormány csak úgy szokott lenni, ezért választás után létrehozzák őket, de egy távlatosan és bátran gondolkodó ország esetében a kormányokat valamire alapítják, valamilyen célra – azon kívül, hogy legyenek. És 2018-ban úgy gondoltuk, hogy eljött az a korszak a magyar gazdaság történetében, amikor dimenziót kéne váltani, ezért azt a hagyományos kormányzati szerkezetben nem is nagyon lehet elvégezni. És ezért a magyar gazdaságtörténet legerősebb minisztériumát hoztuk létre, amikor az Innovációs és Technológiai Minisztériumot megalkottuk, olyan jogkörökkel és erőforrásokkal, amelyek elegendő energiát adnak a miniszternek, hogy a jövő ajtaját berúgja. Ennek az egyik eredményét látjuk most itt. Tehát Palkovics László kezdeményezésére indult meg ez a beruházás, a gondolatot is ő vetette föl, az előterjesztéseket is ő készítette el, az meg a zalaegerszegiek szerencséje, hogy ő ebbe a megyébe való, és az elfogulatlan döntések ilyenkor azonmód érvényesülnek is. Ez abban a formában történt, hogy Indonéziából hazafele, a repülőn egy röpkormányülés keretében jelöltük ki a beruházás helyét, és mivelhogy az előterjesztő a megye szülöttje volt, így a verseny elég korán eldőlt.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
A polgármester urat is külön köszöntöttem, mert a politikában a stabilitás és a folytonosság rendkívül jelentőséggel bír. És jól látható, hogy Magyarországon is nemcsak az a dolga a mostani kormánynak, hogy a jövőt megalapozó beruházásokat indítson meg, nemcsak az a feladata, hogy a pillanatnyi stabilitásról gondoskodjon, hanem fontos, hogy megjelenjen a horizonton az a következő politikai nemzedék is, amely képes lesz majd folytatni azt a munkát, amit a rendszerváltáskor vitézkedő magunkfajták indítottak el. És tekintettel arra, hogy a biológiai korlátok éppen úgy érvényesülnek a politikusok esetében, mint mindenki más esetében, ezért gondoskodni kell arról, hogy a stabilitás érdekében a folyamatosság meglegyen a gazdaságpolitikában és a pártpolitikában is. És örülök annak, hogy számos olyan fiatal polgármesterünk van szerte az országban, akik egyébként készen állnak arra, hogy később országos szerepet is vállaljanak, persze föltéve, ha megnyerik a soron következő önkormányzati választást, amely ősszel hamarosan be fog következni
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Nagyjából ezekkel a szavakkal szerettem volna Önöket köszönteni. És akkor mondanék néhány szót erről a beruházásról is, ha megengedik. Ha egy mondatban kellene összefoglalni, hogy mit is jelent ennek a tesztpályának az átadása, akkor azt úgy formuláznánk, hogy a jövő elkezdődött. Ez bátorságot igényel, mert pontosan ezzel a mondattal vesztettük el a 2002-es parlamenti választást, de az ember nem adja föl, hanem újra és újra nekilendül. A lényeg ugyanis azóta sem változott: a jövő elkezdődött körülöttünk, és úgy hívják, hogy digitális gazdaság, úgy hívják, hogy Ipar 4.0. És valóban az az érzése az embernek, függetlenül attól, hogy nem minden szót ért, amit itten hall a megnyitó beszédekben, meg amit olvashat a kivetítőn, függetlenül attól, az ember hisz abban, hogy csak rajtunk múlik, hogy ebbe a jövőbe, amit nem is értünk pontosan, belépünk-e, vagy pedig ott maradunk a partvonalon. Most mi, magyarok úgy gondoljuk, hogy ez a beruházás egy első jegy, amit megváltottunk ebbe a bizonyos jövőbe. Egy olyan tesztpályát adunk át, amelyben olyan járműveket is lehet tesztelni, amelyeket csak megszokásból hívunk úgy, mint ahogy mi hívtuk őket korábban, például hogy autó. Befelé jövet az ember látott ilyen négykerekű járgányt, és teljesen indokolatlannak érzi, hogy ugyanazzal a névvel illessék, mint amin valaha a jogosítványát megszerezte. Mindenesetre, tisztelt Hölgyeim és Uraim, jól látszik, hogyha nem akarunk kimaradni ebből a fejlődésből, ami át fogja alakítani a mindennapi életünket – most a közlekedés dimenziójában látjuk ezt –, akkor iparkodnunk kell, és bátran kell vállalkoznunk. A helyszín kijelölése nem véletlen, bár az előbb ennek csak személyes vonatkozásaira tértem ki, de ha ránéznek a térképre, akkor rögtön láthatják, hogy miért pont ide került ez a tesztpálya. Egy különleges helyén vagyunk Magyarországnak. Van itt három szomszéd karnyújtásnyi távolságra: a horvátok, a szlovénok meg az osztrákok, és ugyan a magyar emberek fejében Magyarország nyugati része mindig a fejlettség szinonimája volt, de azért nagy különbségek vannak az ország nyugati részének különböző területei között, és Zalaegerszegnek az a szerencsétlenség jutott osztályrészül, hogy ez egy határváros volt hosszú időn keresztül. És hiába volt nyugaton, a határváros jelleg megfosztotta attól, hogy ugyanolyan dinamikusan fejlődhessen, mint, mondjuk, a Dunántúl belső része, amelynek nem volt ilyen különleges katonai minősítése. Az már csak a csapások további eleme volt, hogy ennek megfelelően néhányan, magam is ide vonultunk be katonának.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Tehát nem véletlenül választottuk ki ezt a helyszínt. Ha jól csináljuk, ha valóban úgy sikerül minden, ahogy elterveztük, akkor itt egy regionális szakmai központ jöhet létre. Palkovics miniszter úr nem is titkolta sosem, hogy a tervek nagyravágyóbbak annál, semhogy mindössze Zalaegerszeg és környéke fejlődjön itt. Azt gondoljuk, hogy ennek a beruházásnak a vonzáskörzete nemcsak Magyarországra, hanem az egész régióra kiterjed. Sőt, próbáltam megnézni, hogy Európában hol találhatók hasonló tesztpályák, és azt kell mondanom, hogy bár vannak kétségkívül tesztpályák, de azok mind korábban épültek, következésképpen a technológiának egy különböző szintjét képviselik. Ezért egyáltalán nem elrugaszkodás a valóságtól, és nem nagyképűség, ha azt mondjuk, hogy nemcsak regionális, hanem talán még európai kissugárzása is lehet ennek a beruházásnak.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Az első fázist fogjuk átadni. Ez egy rémálma egy politikusnak, amikor megjelenik egy átadáson, és a munka nincs elvégezve. Itt most a valóság az, hogy minden időben elkészült, csak két fázisra bontottuk a beruházást. Most az első fázist adjuk át, és a terv az, hogy 2020-ig kell megépülnie a második fázisnak. Ezt azért csináltuk így, mert az volt Palkovics miniszter úrnak a gondolata, hogy amíg a második fázis épül, addig a kutatómunka az első fázis területén hadd folyjon, a kettő nem hátráltatja egymást, ezért szerintem indokolt volt, hogy végül is a beruházást így kettéválasztottuk.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Tágabbról vagy magasabbról tekintve a beruházásra azt mondhatom Önöknek, hogy ma 620 járműipari vállalat működik Magyarországon. 620 ilyen cégünk van, és a világ húsz első, mondjuk úgy, hogy a legmeghatározóbb járműgyártója és beszállítója közül 15 gyárral működik Magyarországon. Ezek az autóipari cégek ma kiélezett versenyben vannak, állnak egymással. És nekünk az a nemzeti érdekünk, hogy ezek a hatalmas cégek ne csak úgy gondoljanak Magyarországra, mint egy helyre, ahol összeszerelhetik az autóikat, hanem olyan helyként is, ahol részben, vagy egészben ki is fejleszthetik őket. Azt szeretnénk, hogy úgy gondoljanak Magyarországra, ahol nemcsak a termelés meg az összeszerelés, hanem a fejlesztés területén is versenyelőnyre lehet szert tenni. Ez sem tűnik elrugaszkodott tervnek, hiszen Magyarország ma már jóval több, mint összeszerelő műhely. Szeretném Önöket arról tájékoztatni, hogy jelenleg hazánkban tízezer járműipari fejlesztőmérnök dolgozik. Magyarországon tízezer járműipari fejlesztőmérnök dolgozik, és szintén tízezerre tehető azoknak a mérnököknek a száma, akik a telekommunikáció területén dolgoznak. Összesen húszezer fejlesztőmérnök. Mindeközben működik Magyarországon ma 40 járműipari kutatóhely, és ezeknek a járműipari kutatóhelyeknek a működésére és fejlesztésére ebben az uniós hétéves ciklusban összesen 800 milliárd forintot fordított Magyarország.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
A mai napon ez a járműipari stratégia egy újabb elemmel gazdagodik, amelynek a beruházási forrásait a magyar költségvetés biztosította mindösszesen 45 milliárd forintból. Azt majd a biztos úrtól kérem, hogy itt álljon is meg lehetőleg ez a költség, mert manapság az építőipari áremelkedésre hivatkozva minden beruházás végső száma jelentősen eltér a kezdeti számoktól. Kérem a biztos urat, hogy legyen kedves, ettől a sokktól Varga pénzügyminiszter urat kímélje meg.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Szeretnék arról is szólni néhány szót, hogy egy még szélesebb összefüggésben is érdemes rátekintenünk erre a mai eseményre, hiszen néhány nap múlva, hat nap múlva az Európai Unió jövője szempontjából is fontos választások lesznek. Fontos fölidéznünk, hogy nem vagyunk jó bőrben, mármint Európa nincs jó formában. Ez a beruházás például éppen akkor indult az útjára három évvel ezelőtt, amikor éppen a Brexit-népszavazás zajlott. És a pénzügyi és a migrációs válság is arra figyelmeztet bennünket, a Brexittel tetézve, hogyha nem figyelünk oda, hogyha nem választunk megfelelő vezetőket, és ha nem hozunk jó döntéseket, ha nem teszünk bátor lépéseket, akkor Európa tartós hanyatlása is bekövetkezhet, és hosszú évszázadok után a mi kontinensünk kiszorulhat a világ fontos szereplői közül. Az embernek naponta az az érzése, mintha zajlana is ez a folyamat, ezt kellene igazából megállítanunk.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Ami bennünket, magyarokat illet, mi a sorozatos európai válságok után – pénzügyi, migrációs, Brexit-válság – azt a következtetést vontuk le, hogy három dologra kell figyelni. Az első, hogy meg kell őriznünk az identitásunkat. A második, hogy meg kell védeni a biztonságunkat. A harmadik pedig az, hogy tovább kell erősíteni a versenyképességünket. Ez a három dolog a magyar észjárás szerint összefügg. Az identitásunk és a határaink megvédéséhez hozzátartozik az európai életforma, az európai gazdasági modell és a világ legnagyobb belső, egységes piacának megőrzése is. Persze a tegnap értékeinek és eredményeinek a megvédése fontos, de nem elegendő a holnap megnyeréséhez, ezért kellett defenzívából átmennünk offenzívába. A gazdasági válságnak is az volt a legnagyobb tanulsága Magyarország számára, hogy nem elég védekezni, hanem kezdeményezni is kell. Ezért 2010-től egy bizonyos magyar gazdasági modell felépítésébe fogtunk. Először stabilizáltuk a gazdaságot, aztán rendbetettük a pénzügyeket, és végül növekedési pályára állítottuk a gazdaságot. Minden ilyen lépésnek van kockázata, vagy bejön, vagy nem. Most egyelőre azt mondhatjuk, hogy a számok egyelőre bennünket igazolnak, a tavalyi majd’ 5 százalékos gazdasági növekedés után az idei első negyedév gazdasági növekedési száma 5,2 százalék volt.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Vagyis mi most a múlt, a jelen és a jövő találkozási pontján állunk. Egy olyan helyen, ahol Európa évszázadok alatt fölhalmozott tudása találkozik az új idők technológiai kihívásaival, és találkozik mérnökökkel, fejlesztőkkel, informatikusokkal, start-uposokkal, legendás nagyvállalatokkal, akik válaszokat keresnek ezekre a kihívásokra.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Magyarország úton van kutatás-fejlesztésben is. Tájékoztatom Önöket, hogy idei az évben, tehát a 2019-es évben a magyar költségvetés több mint 140 milliárd forinttal támogatta a hazai kutatás-fejlesztést és innovációt, alapvetően versenypályázatokon keresztül. A jövő évre pedig a kutatás-fejlesztésre és innovációra fordítható állami forrásokat meg fogjuk növelni. Palkovics László azt írta ide nekem, hogy 40 milliárd forinttal, de én ezt sokallom… 30-40 milliárd forinttal, mert még a költségvetési alkuk éppen zajlanak, és majd valamikor július első hetében lesz meg a magyar költségvetés, ami a 2020-as évre vonatkozik, és akkor látjuk a számokat biztosan, de azt mondhatjuk, hogy 30 milliárd forinttal legalább, de valószínűleg többel megnöveljük a kutatás-fejlesztésre és innovációra fordítható összegeket is. Ez jól mutatja az akadémiával folytatott vitának is a hátterét, ahol nem az a kérdés, hogy mi legyen az akadémiával, hanem az a kérdés, hogy mi legyen a magyar kutatással, tudománnyal, innovációval és fejlesztéssel. És ha már több pénzt akarunk rá elkölteni – bár eddig is jelentős összegeket költöttünk el, mint korábban –, akkor nyilván szeretnénk jól és hatékonyan fölhasználni ezeket az összegeket.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Meggyőződésem, hogy az innovációra, kutatásra és fejlesztésre fordított összegek esélyt adnak arra, hogy nemzetközi, regionális léptékben is versenyelőnyhöz jusson Magyarország.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
A mai napon azt üzenjük, hogy mi, magyarok bízunk Magyarország, a régió, sőt bízunk Európa jövőjében is. Azt üzenjük mindenkinek, hogy a korábbi időkben létrehozott tudásra és értékekre építve, azokat megőrizve akarjuk erősíteni a versenyképességünket. És ez a beruházás azt is mutatja, hogy mi, magyarok hiszünk abban, hogy az európai iparnak igenis van jövője.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Ezeket a lépéseket nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában meg kell tennünk, hogy a digitális korszakba vezető úton lépést tartsunk a többiekkel. Az igazság az, hogy biztosítanunk kell a pénzügyi és infrastrukturális kereteket, mert egyébként Európa a digitális korszaknak nem nyertese lesz, hanem vesztese. Európának meg kell őriznie a szuverenitását ideértve a digitális szuverenitását is. Az mégsem járja, hogy mások által biztosított felhőkben tároljuk a modern kor legfontosabb nyersanyagát, az adatokat. És azt sem tartom föltétlenül egészségesnek, hogy tízezer kilométerről, távirányítással irányítják ezeket a rendszereket vállalva, a mi oldalunkról, amikor így teszünk, vállalva ezzel a manipulálásnak a kockázatát is.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Bízunk abban, hogy pár nap múlva, amikor lezajlanak az európai választások, lesznek olyan vezetői Európának, akik meg akarják erősíteni a polgárok biztonságát, a polgárok társadalmi és gazdasági helyzetét és Európa szuverenitását is.
Végezetül, Hölgyeim és Uraim, tisztelt Polgármester Úr!
Szeretném megköszönni a zalaegerszegieknek, hogy amit vállaltak, azt pontosan meg is valósították. Köszönet mindenkinek, aki részt vett az első fázis megépítésében, és sok sikert kívánok a következő fázis munkálataihoz. Az ilyen korszerű dolgok általában arra sarkallják az embert, hogy mindenfajta nagy dolgokat mondjon. Én szeretnék inkább szerény maradni, és csak azzal zárom a mondandómat, hogy egy dolog azonban már talán biztos, hogy Zalaegerszeg neve hamarosan felkerül az európai autófejlesztés térképére. Gratulálok hozzá!
Köszönöm, hogy meghallgattak. Sok sikert kívánok mindannyiuknak!