2018. május 27. Nagykovácsi
Tisztelt Egyházi és Világi Elöljáróink! Kedves Cserkészek! Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Tisztelettel köszöntöm a Magyar Cserkészszövetség vezetőit, nemcsak a jelenleg hivatalban lévőket, de a jövő magyar cserkészvezetőit is, akik már bizonyosan itt vannak a hallgatóság soraiban. Rövidgatyásan vagy copfosan, talán még csak nemrég tették le a fogadalmukat Isten, a haza és az embertársaik szolgálatára és segítésére. Olyan fogadalom ez, amely bő száz év során sok-sok millió ember számára lett iránytű és igazodási pont olyan fiatalok számára, akik később neves írók, tudósok, sportolók, egyházi és világi vezetők lettek, köztük hárman amerikai elnökök, öten pedig még a Holdon is tábort vertek.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Azért vagyunk itt, hogy átadjuk Önöknek, átadjuk Nektek ezt a 2,5 milliárd forintból felújított épületet, egy százhetven éves történelmi jelentőségű épületet, a 106 éve fennálló Magyar Cserkészszövetségnek, és Önökön, rajtuk keresztül a magyar ifjúságnak. Amikor Önök ma birtokba veszik ezt a kastélyt, nemcsak egy szép és korszerű épületet látunk magunk előtt, hanem két nagy múltú arisztokrata család fészkét, Görgey Artúr egykori hadiszállását, Tisza István miniszterelnök úr otthonát és Király Béla nemzetőrségének utolsó szálláshelyét.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Nem árulok el azzal nagy titkot, hogy az a hagyomány, világlátás és gondolkodásmód, amelyet a Magyar Cserkészszövetség és a magyar kormány magáénak vall, egy tőről fakad. Bár függetlenek vagyunk egymástól, de közös értékalapon állunk, és remélem, a jövőben jó ügyekben szövetségesei is lehetünk egymásnak. Közös célunk, hogy olyan fiatalokat neveljünk, akik hisznek a magyarságot ezer év óta megtartó értékekben, és ráadásul a jég hátán is megélnek. Nekünk természetes, hogy hazában, családban és az egymásért kiálló bajtársias szövetségben gondolkodunk. Hiszünk a magyarok határokon átívelő összetartozásában. Valljuk, hogy a nemzet nem kitaláció, hanem egy élő közösség, amelynek tagjai vagyunk, s amelyben mindannyian boldog életet élhetünk. Ez a bátor és nagy ívű gondolkodás hozta össze már annak idején is a piarista atyákat a református diákvezetőkkel, a vidéki tanítót a munkás fiatalokkal foglalkozó pedagógusokkal, és ennek a bátor és nagy ívű gondolkodásnak köszönhetjük, hogy bár a kommunista diktatúra a cserkészeket emigrációba, börtönbe, kitaszítottságba és szétszóratásba kényszerítette, a rendszerváltás után a sok kis ér ismét bővizű folyóvá egyesült, Magyarország legjelentősebb ifjúsági szervezetévé.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Cserkészek!
Ez az épület, amelyet a mai napon ünnepélyesen átadunk Nektek, nem ajándék, hanem lehetőség. Lehetőséget teremt a Magyar Cserkészszövetség kiteljesedésére, közösségépítésre, konferenciák, továbbképzések, országos, de akár világszintű találkozások szervezésére is. Lehetőséget teremt arra, hogy a magyar cserkészet ismét olyan magas szintre kerüljön, mint ahol egyszer már a két világháború között járt.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Cserkészek!
Ahhoz, hogy ebből a lehetőségből valóság legyen, még sok munkára lesz szükség. A lehetőség ugyanis – mondta egyszer egy okos ember – arról ismerhető fel, hogy overallban van, és munkának látszik. Ha valóra akarjuk váltani, mindig meg kell izzadnunk érte. Ez így van a cserkészetben, de így van az államvezetésben és a politikában is. Ti most, kedves Cserkészek, erre a munkára vállalkoztok. És látjuk, hogy munka van itt még bőven. Látjuk, hogyha hagyjuk, a modern idők és az új kordivatok folyamatosan alááshatják azokat a kulturális alapokat, amelyek a cserkészeket cserkészekké, Magyarországot pedig magyar országgá teszik. Ezért nekünk ma jól felvert sátrak kellenek, amelyek a legerősebb viharoknak is ellent tudnak állni. Ha pedig jól dolgozunk, akkor ez a cserkészközpont nemcsak viharálló sátor, de akár egyik erőcentruma is lehet annak a XXI. századi kereszténydemokráciának, amely garantálja az ember méltóságát, szabadságát és biztonságát, megvédi a férfi és a nő egyenjogúságát, a hagyományos családmodellt, megvédi a keresztény kultúránkat, és a XXI. században is esélyt ad nemzetünk fennmaradására és gyarapodására.
Kedves Cserkészek! Kedves Fiatalok!
A világ, Európa és benne Magyarország olyan lesz, amilyenné Ti formáljátok majd. Legyetek büszkék a fogadalomra, amelyet letettetek és arra a tudásra, amelyet vezetőitektől kaptatok. Gazdagodjatok és gazdálkodjatok a megszerzett tudás okos forgatásával úgy, mint rátok bízott talentumokkal. Legyen mindig előttetek, amit az alapító, Lord Robert Baden-Powell írt a cserkészeknek szánt utolsó üzenetében. Nyilván ismeritek, de azért ideidézem: „Az igazi boldogságot csak a másoknak nyújtott boldogság által érhetitek el. Igyekezzetek ezt a világot egy kicsit jobb állapotban magatok mögött hagyni, mint ahogy találtátok.” Ezért arra kérlek Benneteket, ne csak arra figyeljetek, hogy ne vegyetek el a világból, ne csak arra törekedjetek, hogy megőrizzétek, amilyennek kaptátok, hanem legyetek bátrak, és tegyétek hozzá a magatok részét. A vezetőitektől pedig azt kérem, hogy szólítsanak meg még sok-sok fiatalt, és az elmúlt évekhez hasonló lelkesedéssel dolgozzanak tovább azért, hogy a cserkészeten keresztül minél több magyar fiatal juthasson nem virtuális, hanem valóságos élményekhez, és találhasson igazi, akár életre szóló barátságokra is.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Cserkészek!
Végezetül megköszönöm azt a példamutató és értékőrző munkát, amellyel a Magyar Cserkészszövetség munkatársai ennek a történelmi kastélynak a felújítását már eddig is segítették. Körülnézhetünk, látjuk: sok munka vár még ránk. Annyit azonban talán már most is elmondhatunk, hogy jó remény van arra, hogy ez az épület ne csak tulajdona, de otthona is legyen a Magyar Cserkészszövetségnek. Azt kívánom mindannyiunknak, kicsiknek és nagyoknak, hogy csípjétek fülön a lehetőséget, amelyet Magyarország egy kivételes, kegyelmi pillanata adott meg Nektek. Viszonzom vezetőtök köszöntését, aki azt mondta – idézve a Ti köszöntéseteket –, hogy bíztok a többiekben, a másikban. A magyar kormány nevében azt tudom mondani Nektek, köszönjük, hogy bíztok, bíztatok bennünk eddig is, igyekszünk méltónak lenni rá. Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok!
Jó munkát kívánok mindenkinek!