2019. december 5. Tokió (東京)
Your Highness! Hölgyeim és Uraim!
A 150 év kerek évforduló, sokfajta módon lehet megünnepelni. Mi egy kiállítással ünnepelünk, kultúrával ünnepelünk, mert úgy érezzük, hogy ez méltó két olyan ősi kultúrnemzethez, mint a japán és a magyar. Több mint tízezer kilométert tettem meg, hogy itt lehessek ma Önökkel, vagyis Magyarország egy távoli ország, egy furcsa ország, amit furcsa emberek laknak. Ezeknek a furcsa embereknek a lelkületét láthatják majd Önök ezen a kiállításon. Ezért én nem a képekről, hanem Magyarországról szeretnék mondani Önöknek néhány szót. Ha japán lennék, nehezen érteném meg a magyarokat. Japán egy nagy nemzet, területe négyszer akkora, mint Magyarországé, népessége tízszer akkora. Egy japán biztosan azt gondolja, hogy Japán meg japán ember mindig volt, van és lesz. Egy japán azt gondolja, hogy japánok nélkül nem lehet elképzelni a világot. De mi egy kisebb nemzet vagyunk, a mi fejünkben ott motoszkál az a gondolat, hogy a világot és az emberiséget magyarok nélkül és Magyarország nélkül is el lehet képzelni. Ezért nekünk van egy visszatérő rémálmunk, hogy egyszer csak megjelenik Magyarországon a világ teremtője, a Jóisten, és megkérdez bennünket: kik maguk és miért? Mi végre vannak a világon? És mi úgy meglepődünk, hogy nem tudunk erre a kérdésre válaszolni, és akkor a Jóisten kihúz bennünket abból a nagy könyvből, ahol a világ nemzetei vannak fölírva. Ez egy olyan rémálom, amely nyomasztja a magyarokat. Ha Önök arra keresik a választ, hogy a magyarok miért innovatívok, miért képesek olyan világszínvonalú alkotásokra, amiket itt láthatnak; ha azt kérdezik, hogy miért éppen a magyarok fedezték fel a Rubik-kockát, miért éppen a magyarok fedezték fel a golyóstollat, miért van az, hogy a számítógép elődjét – ezt a lyukkártyás gépet is magyar ember találta föl –, akkor erre a kérdésre azt a választ adhatjuk, hogy azért, mert a magyaroknak bizonyítaniuk kell, hogy a világnak szüksége van rájuk. Nekünk be kell bizonyítanunk, hogy a világ jól jár, ha vannak benne magyarok. Ezért van több mint egy tucat Nobel-díjasunk, ezért szereztünk több mint 170 nyári olimpiai aranyérmet, és ezért vagyunk képesek olyan zenére, amit Liszt komponált, és olyan festményekre, amelyeket Önök itt láthatnak. Mind-mind arról szól, hogy a magyarok helyet követelnek maguknak a nap alatt, és meg akarjuk győzni a világot, hogy a világ is jól jár, ha vannak magyarok.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Amikor Magyarországon japánokkal beszélek, ott élő művészekkel vagy hozzánk látogató üzletemberekkel, mindig az a benyomásom alakul ki, hogy több dolog köt bennünket össze, mint ami elválaszt. Van például egy magyar vers, gyermekvers, amit minden óvodás megtanul, s az a címe, hogy a „Galagonya”, és azt egy japán tanka vers ihletésére írta egy magyar ember. Amikor a magyar ember a japánnal beszél, akkor azonnal fölismeri a szellem, az érzelmek és az erények közös metszeteit. Szeretném Önöknek elmondani, talán hallottak róla, hogy most az egész nyugati világ, nemcsak Európa, ez egész nyugati világ legnagyobb kulturális beruházása és fejlesztése Budapesten történik. Egy fantasztikus múzeumi negyedet építünk. Ebben lesz épülete a magyar zenének, és lesz egy fantasztikus háza a magyar festészetnek is. Nemzetközi tervpályázatot írtunk ki. Mind a két épület megkomponálását japán építész nyerte el. A Magyar Zene Házát Budapest szívében Fudzsimoto Szú, a mellette álló hatalmas képtár épületét pedig a japán SANAA építésziroda tervezte meg a számunkra. Gyönyörűek!
Végezetül, Your Royal Highness, engedje meg, hogy megköszönjem mindenkinek, akinek a munkája által ezek a műalkotások ide eljuthattak. Személyes elfogultság okán külön szeretném megköszönni a segítségét Szuzuki úrnak, aki Magyarország régi és nagyszívű barátja, aki több mint harminc éve tisztel meg bennünket a barátságával, és aki sokat tett azért, hogy ez a kiállítás létrejöhessen. A kiállítás látogatóinak azt kívánom, hogy legyen nekik a képek megtekintése éppoly izgalmas időtöltés, mint amely izgalom bennünket, magyarokat fog el, hogyha láthatjuk ezeket a képeket. Ha pedig megtetszett Önöknek, amit látnak, akkor kérem, jöjjenek el hozzánk, Magyarországra, szeretettel várjuk Önöket, nézzék meg saját szemükkel is, a japán építészek tervei alapján most felépülő múzeumainkat is.
Tiszteletemet fejezem ki a diplomáciai kapcsolatok 150. évfordulója alkalmából a japán kormány, a japán császári udvar és a japán nép irányában. Köszönjük szépen a 150 éves barátságot. Isten óvja és éltesse Japánt és hasonlóképpen a magyarokat!
Köszönöm, hogy meghallgattak!