Kormányportál

2018. április 20.

Nagy Katalin: Magyarország választott április 8-án. A Fidesz–KDNP kétharmados győzelmet aratott. A végeredmény a Fidesz számára, úgy tűnik, kellemes meglepetés volt, az ellenzéket viszont lebénította, sokkolta. A stúdióban köszöntöm Orbán Viktor miniszterelnököt. Ön hogyan értékel?

Jó reggelt kívánok! Jókedvűen ülök itt, és boldog vagyok.

A választás még az Önök véleménye szerint is meglepetés volt ezzel a kétharmaddal. Ugye, minden közvélemény-kutató Fidesz-győzelmet jósolt, de talán az utolsó előtti napon egy volt, amelyik azt mondta, hogy lehetséges a kétharmad.

Nézze, az egy filozófiai kérdés, hogy az ember hogyan tekint a választásokra. Én rejtélyes dolognak tartom a választást. Abban van egy misztikum, hogy fogja magát sokmillió ember, ugyanarról a kérdésről gondol valamit, elmegy és szavaz. Biblikus is, emberek kiabálnak Barabást, Jézust, megvan ennek a rejtélye, hogy hogyan jön létre egy közös akarat sok millió individuális akaratból. Aki arra vállalkozik, hogy ezt előre megjósolja, az tiszteletet érdemel, de ez inkább egy másik szakma, ez a felméréssel foglalkozók szakmája. A politikusoknak sokkal inkább az alázat ajánlott, lesz, ahogy lesz, és majd tudomásul kell venni, amit az emberek döntenek. Én emlékszem 1994-re, élénken él az emlékezetemben, amikor hát cudarul szerepeltünk, épphogy bejuttattak bennünket az emberek a parlamentbe. Ott ült egy csomó fideszes a székházban leverten, és akkor megjött Bence György professzor úr, aki a régi, földalatti, szamizdatos ellenzéknek volt egy kiemelkedő filozófus professzora, és nem azt mondta, hogy jó estét, hanem azt mondta: nem szidjuk a népet, a népnek mindig igaza van, és ez igaz.

Ezt meg kellene tanulnia mindenkinek, ugye?

Nézze, ugye, nekünk könnyű a helyzetünk, tehát a győztesek könnyen vannak, ne osszanak észt szerintem, mert nem sportszerű dolog. Keserű dolog veszíteni, inkább megértéssel kell fordulni az ilyesmi felé, nem pedig kioktatással. Ami bennünket illet, illetve ránk tartozik, az, hogy alapvető tényeket azért rögzítsünk, mert ez lesz a munkánk kiindulópontja a következő négy évben. Az első, hogy sokkal többen szavaztak ránk most, mint négy évvel ezelőtt, van is pontos számunk: mintegy 650 ezerrel többen. És 336 ezerrel többen szavaztak ránk, vagy adtak nekünk bizalmat, mint a parlamentbe jutott ellenzéki pártoknak összesen. Ez egy óriási és erős felhatalmazás, és az egyetlen dolog, amit az ember ilyenkor mondhat kellő tisztelettel, hogy köszöni minden magyar választópolgárnak, aki elment választani – hiszen nagyon magas részvétel volt –, aki valóban ünnepnek, a demokrácia ünnepének tekintette a választást. Köszönetet mondunk azoknak, akik lebonyolították a választást, és külön köszönetet mondunk azoknak, akik megtiszteltek bennünket a bizalmukkal. Ráadásul minden településtípusban nyertünk, különböző mértékben ugyan, de mindegyikben: falvakban, kisvárosokban, megyei jogú városokban és Budapesten is mi bizonyultunk messze a legerősebb pártnak.

Ön ilyenkor azt szokta mondani, hogy elvégeztük a munkát, a Fidesz munkatársai is jól dolgoztak, és a választók pedig választottak, de mégis mi lehetett az, hiszen azért az ellenzék mindent megtett annak érdekében, hogy Önöket megvádolja akár azzal, hogy volt ilyen fordulat, hogy szétlopták az országot, akár azzal, hogy nem elég az egészségügyre és az oktatási ügyre fordított pénz, amit eddig a kormány arra költött.

Szerintem az ellenzék véleményére mindig érdemes odafigyelni, de nem az ellenzék álláspontját kell képviselni, mert hogyha mi ugyanazt képviselnénk, mint az ellenzék, akkor az egyikünkre nincsen szükség. A mi értelmezésünk Magyarország helyzetéről és jövőjéről és ideértve a tágabb hazánkat, Európát is az, hogy a következő évtized legfontosabb kérdése, húsbavágó és sorsdöntő kérdése a bevándorlás lesz. Ha az ember hisz ebben, mert így látja a jövőt, akkor az az erkölcsi kötelessége, hogy erről beszéljen, és a választóknak azt ajánlja, dönteni persze majd ők döntenek, hogy ezt a kérdést tegyék első helyre, amikor meghozzák a döntésüket. Ahhoz, hogy minden házba eljusson, amit az ember gondol, hogy a bevándorlás a legfontosabb kérdés, hogy van egy veszély, hogy meg kell védeni az országot, hogy valóban nagy csata zajlik Európában a bevándorlást elutasító és azt támogató országok között, ha a bevándorlás megtörténik, akkor azért nagyon nagy és magas árat fogunk fizetni, ez egy olyan hiba, amit nem lehet később kijavítani, tehát ha azt akarjuk, hogy ez minden házban, az utolsó, legkisebb falu legutolsó házába is eljusson, akkor azt százszor, és ha kell, ezerszer is el kell mondani. Én nem vagyok rest, és ha valamit fontosnak gondolok az ország érdekében, akkor elmondom százszor, és elmondom ezerszer, ez egy monotónia-tűrőképességet igényel, ezt szebben Vörösmarty inkább állhatatosságnak nevezné, gondolom, de ezt így kell csinálni. A szakmának fontos része, hogy rávegyük az embereket, meggyőzzük őket, hogy azt tekintsék fontos kérdésnek, azon gondolkodjanak el leginkább, amit mi magunk is a legfontosabb kérdésnek gondolunk. Ez történt, ezért egy húron pendül ma Magyarország választópolgárainak elsöprő többsége, európai méretekben is kiemelkedő többsége meg a vezetői.

Az ellenzéket sokkolta, lebénította ez az eredmény. Egyébként a választások után tíz napot kellett várni arra, hogy megjelenjen egy higgadt elemzés a másik oldalon. A HVG-ben mondta azt Filippov Gábor, egyikőjük sem vádolható azzal, hogy Fidesz-rajongók lennének…

Milyen kár!

Ők azt mondták, hogy a Fidesz jobban ismeri a választókat, és ez az oka vagy ez a magyarázata a győzelmének. Azt is mondta, hogy 2,8 millió szavazatot nem lehet összecsalni, mert, ugye, a múlt szombaton és a hírek szerint holnap, a következő szombaton is lesznek tüntetések, és ezek a tüntetések azzal indulnak, hogy azt fogalmazzák meg, hogy ők a többség, és hogy elcsalták a választást.

Itt is érdemes néhány alapvető tényt, megközelítésmódot rögzíteni. Valóban a parlamenti mandátumok alapján mondhatjuk, hogy kétharmadunk vanharmadszor egymás után. Most is, mint eddig is, mindig arra törekedtem, hogy a mi kormányunk ne a két harmad, hanem a három harmad kormánya legyen. Nekem azokat is szolgálnom kell, nekünk azokat is szolgálnunk kell, azokat a honfitársainkat is, akik nem ránk szavaztak, nem kedvelnek bennünket, esetleg éppen undok, borzalmas dolgokat kiabálnak az utcán, de akkor is: ők is a magyar nemzet részei, az ő érdekeiket is valahogyan képviselnünk kell, és én erre teszek is majd kísérletet. Másfelől a véleménynyilvánítás szabadsága mindenkit megillet. Tehát gyülekezni lehet, véleményt nyilvánítani lehet, ez a demokráciának a lényegi része. Én csak arra kérem a tüntetőket, hogy ezt békés jelleggel tegyék, és ne lépjék túl a közrend kereteit. Az újraszámolásról pedig azt mondanám ilyen arányok mellett, hogy én futballmeccsre járó ember vagyok, olyan ez, amikor nyerünk 4:0-ra, és az ellenzék követeli, vagy az ellenfelünk követeli a gólok újraszámlálását. A meccset lefújták, ez van.

Igen, de, ugye, mindig lehetnek olyanok, akiknek érdekükben áll a békétlenséget szítani, és nem is kell nekünk olyan nagyon messzire menni, hogy kitaláljuk, hogy ki az, akinek ez az érdekében állhat. Ugye, Rogán Antal múlt héten is elmondta, hogy nagyon úgy tűnik, hogy ezeket a tüntetéseket nem a hazai ellenzék szervezi, hanem kívülről szervezik.

Nézze, mielőtt erről beszélnénk, még talán itt annyit mondanék, hogy látom, hogy a politikából távozó félben vannak ellenzéki vezetők. Ez talán egy általános megjegyzést azért megérdemel. Én tizenhat évet voltam ellenzékben eddig és tizenkettőt kormányon. Ha a Jóisten megsegít, és most végig tudom szolgálni ezt a négy évet, akkor leszek egyensúlyban nagyjából. Tehát veszíteni nem jó dolog, de a politikában gyakrabban veszít az ember, mint nyer, és ezzel a politikusoknak érdemes az elején kalkulálni. Szóval mi nem üzletemberek vagyunk, akik egyszerűen csak majd, ha ez nem jött be, valami mással próbálkozunk. Ez szolgálat, és a kapitány nem hagyhatja el, az én felfogásom szerint a kapitány nem hagyhatja el a süllyedő hajót, különösen nem elsőként. Tehát azt el kell dönteni mindenkinek, ez nagy tanulság nekünk is, hogy akkor mit akar kezdeni az életével, most akkor politikusok vagyunk-e. Hiába gyalázzák ezt a szakmát, mert ez egy olyan szakma, amiről sok jót nem szoktak mondani az emberek. Persze ettől még ők is tudják, hogy szükségük van vezetőkre meg politikusokra, de el kell dönteni, hogy politikusok vagyunk, ennek a logikáját követjük, e szerint élünk, e szerint dolgozunk, vagy pedig karriert keresünk, mint az üzletben szokás, vagy más pályákon és cikkcakkban haladunk, mindig oda ugrunk, ahol több lehetőség kínálkozik. Ez nagy különbség a politika és az összes többi szakma között. Úgy látom, hogy nem mindenki döntötte el fiatalkorában vagy kellő időben, hogy ő kicsoda, és mit akar csinálni. Az országot, ha politikus vagy, szolgálni kell; akkor is, ha vesztesz, akkor is, ha nyersz, ott kell szolgálni, oda kell állni, ahová az emberek állítanak, de ettől még szolgálni kell. Mindig próbálják kiforgatni, de én tartom továbbra is azt a véleményemet, hogy a haza nem lehet ellenzékben. Te lehetsz ellenzékben, de a haza sohasem. Tehát akkor is szolgálnod kell a hazát, hogyha éppen egyébként ellenzékben vagy. Mert van mindannyiunk, a kormánypárt meg az ellenzék feje fölött, a magasban van egy haza. Egymással lehet birkózni, de nem a haza rovására, a hazát szolgálni kell. Aki ezt nem érti, nem alkalmas politikusnak, és jobb, ha szedi is a sátorfáját.

Igen, lehet, hogy ezzel van tisztában Soros György is és a hálózata is. Nem azért szervezik ők ezeket a tüntetéseket?

Ők spekulánsok. Tehát ők úgy gondolkodnak a politikáról, mint karrierről, üzleti lehetőségről, ahogy egy spekuláns gondolkodik: tesz valamire, vagy erre a szereplőre vagy arra a politikai pártra. Ha nem jött be, akkor bukott. Most éppen bukóban vannak. Nem szép dolog a káröröm, de engedje meg, ne keseredjek el amiatt, hogy Soros György pénzügyi spekuláns körei rossz lóra tettek, és most éppen bukóban vannak. Annak a szakmának, a pénzügyi spekulánsságnak is megvannak a törvényei. Tudom, hogy nem fogják elfogadni a választás eredményét, szervezni fognak mindenfélét. Korlátlan pénzügyi eszközeik vannak, itt tízmilliárd dollár fölötti összegekről beszélünk. Most is iszonyatos pénzeket, energiát mozgósítottak annak érdekében, hogy az ellenzék tudjon győzni. Nekik nem jó az a kormány, ami most van, nekik nem jó, ha nemzeti kormány van, nekik nem jó, ha bevándorlásellenes kormány van, nekik nem jó, ha pénzügyi spekulánsokkal szemben az országot megvédő kormány van. Hát ők keresni akarnak, értem én. Keresni akarnak, de mi meg magyarok vagyunk, és rajtunk meg ne keressenek. És az a dolgom, hogy a magyar emberek érdekének érvényt szerezzek. Ezt minden düh meg ökölrázás és patetikus megjegyzések nélkül mondom. Ez a dolgom, és meg fogom védeni Magyarországot, amíg ez a hivatásom. Meg fogom védeni Magyarországot a spekulánsokkal szemben.

Éppen tegnap este kaptuk a hírt, hogy a Nyílt Társadalom Alapítvány elhagyja Budapestet. Az iroda elköltözik, úgy tűnik, Bécsbe.

Ha nem hullajtok krokodilkönnyeket, tán megértik a hallgatók.

Az, hogy a Nyílt Társadalom Alapítvány most elhagyja Budapestet, nem jelenti azt, hogy az a fajta befolyás, amit eddig is gyakorolt, megszűnik majd. Hiszen éppen arról hallottunk, hogy például az Európai Parlamentben megszavaztak egy olyan javaslatot, amely szerint európai uniós pénzből kell segíteni ezeket az úgynevezett NGO-kat, mert ők nagyon fontos feladatot látnak el.

Én nagyon régóta ismerem a pénzügyi spekulánsokat, Soros Györgyöt magát is. Ez egy olyan foglalkozás, ez egy olyan világlátás, ez egy olyan fajta gondolkodásmód, amely sohasem adja fel. Ezt jó, ha tudjuk. Csatákat lehet nyerni, de olyan, hogy véglegesen megnyerted volna a háborút, olyan nincsen. Egy olyan világ ez a nyerészkedő világ, ez a gondolkodásmód olyan világ, ami újra és újra visszatér. Majd új módszereket, új ösvényeket talál, de nem kell elkeseredni ettől, mert aki erre a szakmára adja a fejét, politikára, az nem remélheti, hogy egyszer csak kialakul a világok legjobbika, és akkor semmi más dolga nincs, minthogy csak úgy menedzselgessen. Tehát a politika egy küzdősport. Mindig vannak emberek, érdekcsoportok, akik nem akarnak jót annak a közösségnek, akit Te képviselsz, ez esetben a magyaroknak, illetve nyerészkedni akarnak rajtunk, befolyást akarnak szerezni, be akarnak avatkozni a döntéseinkbe, úgy akarják alakítani, hogy bevándorlóországgá tegyék Magyarországot. Ez a legélesebb kérdés most, és nekünk meg ezt meg kell akadályozni. Ha úgy gondolják, hogy Budapesten kell erősen jelen lenni, ahhoz, hogy elérjék a céljukat, akkor Budapesten vannak erősen jelen, ha úgy gondolják, hogy jobb kivonulni, és majd kívülről harcolni, akkor kivonulnak, és kívülről harcolnak, de azt sohasem gondolják, hogy feladják. Ez egy küzdősport.

Nyilván az is a kívülről való harcolásnak egyik eszköze, hogy az ENSZ migrációs csomagjának támogatására, sőt egységes európai álláspontra szólították fel az Európai Parlamentben a tagországokat.

Igen, de hiába teszik ezt. Megköszönjük a véleményüket, köszönjük a biztatást, Magyarország azonban saját érdekeit fogja követni. Az ENSZ arra az álláspontra akar helyezkedni, és arra az álláspontra akarja szorítani a tagállamokat, hogy mondjuk ki, hogy a migráció jó dolog, ezért azt szervezni és támogatni kell. A magyar emberek erről mást gondolnak. Ezt most el is mondták a választáskor. Én is mást gondolok erről. A migráció rossz dolog, egy olyan jelensége a modern világnak, amit nem bátorítani kell, hanem visszaszorítani, az embereknek nem abban kell segíteni, hogy eljöjjenek onnan, ahol a hazájuk van, hanem abban kell őket segíteni, hogy otthon tudjanak maradni. A segítséget kell odavinni, és nem a bajt kell idehozni. Tehát ha van kötelessége az ENSZ-nek meg az ENSZ-tagállamoknak, éppen a migráció megállítása, megfékezése, és elő kell segíteni azt, hogy mindenki ott élhessen, ahova a Jóisten rendelte a születésénél fogva, oda állította, ott jelölte ki az életének a keretét, ott tudjon boldogulni. Ebben kéne segíteni az embereket, nem elcsalogatni őket onnan, mondjuk, éppen Európába és tönkretenni azt a keresztény civilizációs kultúrát, aminek egyébként a talaján áll. Függetlenül attól, hogy hívő vagy nem, de egész Európa és minden európai ember a keresztény civilizáció és keresztény kultúra talaján áll. A szabadság, a vallásszabadság, a férfi-nő egyenjogúság, a gazdasági növekedés, a munka, az érdemek, ezek mind fontos dolgok itt, Európában. És a bevándorlás ezt tönkreteszi. Márpedig nekünk az is dolgunk, a választók döntése ezt is jelenti, hogy a keresztény alapokon álló európai civilizációt kell megvédeni Magyarországon, és ha mód van rá, akkor európai összefüggésben Brüsszelben is. Én ezt fogom tenni őszintén, egyenesen és világosan. Látom, itt vannak viták a Soros-hálózat felfedésének kérdéséről, ez a bizonyos listázás. Nekem az a véleményem, hogy az európai politikának a veleje az átláthatóság, hiszen az európai demokrácia arra épül, hogy az emberek döntik el, hogy merre haladjon egy ország. Ahhoz, hogy döntést tudjanak hozni, alapvető tényeket ismerniük kell. Tudniuk kell, hogy ki kicsoda, aki jelentkezik az ő képviseletükre, gondolkodásuk befolyásolására, kicsoda, ki fizeti, miért teszi, amit tesz? Ha ezt nem tudják az emberek, akkor nem is tudnak jó döntést hozni. Tehát a transzparencia, az átláthatóság kulcskérdés. És én a sajtó munkásait kifejezetten biztatom arra, hogy segítsék az embereket a tények megismerésében, fedjenek fel minél több hálózatot, minél több együttműködést, hozzák felszínre mindazt, ami egyébként a mélyben van, és ha valaki egyébként nem rest és nem szégyell pénzt elfogadni külföldiektől, akkor azt ne szégyellje bevallani sem.

Júniusban az európai uniós csúcson igen fontos kérdéseket szeretnének végre lezárni. Például a migráció kérdését abban az értelemben, hogy elfogadtassák a kötelező kvótát. Ön azt mondta korábban, hogy ahhoz, hogy Magyarország ellent tudjon állni, nagyon erős felhatalmazású kormánya kell, hogy legyen júniusban. Ezt a felhatalmazást Önök megkapták, mit lehet tenni?

Itt egy komoly dilemmával állunk szemben. A kollégáimat hallgattam a legutóbbi miniszterelnöki csúcson is, azt kell látnom, hogy nem egy srófra jár az agyunk. Egy év múlva európai parlamenti választás van, a migránsválság a maga valójában, teljességében 2015-ben bontakozott ki. A legutóbbi választás 2014-ben volt, tehát egy új jelenséggel van dolgunk, ami meghatározza Európa jövőjét. Szerintem most, felgyorsítva, egy évvel, sőt kevesebb, mint egy évvel az európai választások előtt olyan új döntéseket hozni, bevándorláspolitikai döntéseket, amelyek kész helyzetet teremtenek, aztán a következő európai parlamenti választáson megválasztott vezetők számára ellentétesek a demokrácia elveivel, tehát szerintem aki sürgeti ennek az egész bevándorlási kérdésnek a végleges jogi szabályozását egy évvel az európai választás előtt, az elveszi az európai emberektől a jogot, hogy ők határozzák meg, hogy milyen irányban kell majd szabályozni a bevándorlás kérdését. Ezért én nem támogatom, hogy most júniusban, bár nagyon sokan ezen az állásponton vannak, a bevándorláspárti országok félnek a néptől, és mind szeretnék lezárni ezt a kérdést, de én ezt nem támogatom. Mert szerintem demokratikusan meg kell várnunk, hogy az emberek az európai választáson, aminek a fő kérdése nem lehet más, mint a bevándorlás – mert ez a legégetőbb kérdés Európában – kijelöljék az irányt. És ezt tiszteletben kell tartani. A demokráciának az a lényege, az a definíció létezik, az Újvilágból jött, de Kossuth Lajos inspirációt véljük felfedezni mögötte, hogy az úgy van, hogy a népből, a néppel és a népért kell működtetni a kormányzatokat. S ezért kész helyzetet teremteni egy évvel a választás előtt a bevándorláskérdésben nem fair, nem demokratikus, óvnám ettől Európa vezetőit.

Hogyan alakulnak a kormányalakítási tárgyalások? Sikerült-e mindenkivel beszélnie, akivel szeretett volna?

Először is fontos rögzítenünk azt, hogy a célok változatlanok. Jól kell értenünk a választók döntését, és szerintem az alapvető célokat a választópolgárok megerősítették. Legyen gazdasági növekedés, a pénzügyek legyenek rendben, törekedjünk továbbra is, sőt érjük el a teljes foglalkoztatást – karnyújtásnyira van, szerintem meg tudjuk csinálni –, garantáljuk a biztonságot, a bevándorláspolitikában ne engedjünk Európában, Magyarország maradjon magyar ország, a családokat továbbra is támogassuk, és a nyugdíjak értékét őrizzük meg, sőt a nyugdíjprémium rendszerén keresztül, mint ahogy tavaly is tettük, próbáljunk segíteni még inkább a nyugdíjasoknak. Ezek a célok szerintem. Tehát az új kormánynak ezeket a célokat kell szolgálnia. Az is igaz, hogy 2014 óta sok minden történt a világban, épp erről beszéltünk az előbb, lásd bevándorlás, de más, gazdasági fejlemények is vannak a világban. Elegendő, hogyha az amerikai elnöknek az új világkereskedelem-politikájára gondolunk. Tehát itt vannak új dolgok, új fejlemények, a technológia sem állt meg: digitalizáció, robotizáció, átalakuló, gyorsuló ütemben átalakulóban van a modern világgazdaság. Mi is ennek vagyunk a részei. Tehát alkalmazkodni is kell. Tehát régi, változatlan célok, de új kormánystruktúra és nagy részben új emberek. Maradnak régiek is, de új emberek, ezért én úgy fogalmaznék, hogy nem a mostani kormány munkájának a folytatására szavaztak az emberek, hanem a célok szolgálatában akarnak változatlanságot. S remélem, hogy el fogják fogadni, hogy más kormányszerkezetben és részben, jelentős mértékben új emberekkel futok neki, fut neki ez a kormány a következő négy évnek. A helyzet az, hogy a tárgyalásokat folytatom, mert Áder János köztársasági elnök úr ezt a lehetőséget megteremtette számomra azzal, hogy fölkért, és a tárgyalások zajlanak is. Jól haladok, gyorsan lesz új kormányunk.

Lehet, hogy lesz új minisztérium, lesznek új minisztériumok?

Ettől óvnám magunkat. Még pontosabban úgy fogalmaznék, hogy ami bevált, azt nem kell megjavítani. Tehát az, hogy nagy minisztériumok vannak, és az élén nagy felhatalmazással rendelkező, komoly kvalitású, elismert és megbecsült emberek álljanak, egy olyan elv, amit érdemes tartani. Sokkal inkább a központi részt, az agyközpontját a kormánynak szeretném átalakítani, ezt szerénytelenül Miniszterelnökségnek nevezzük. Itt szeretnék egy másfajta vezetési szerkezetet létrehozni. Ebben az ügyben tegnap is, ma is és a hétvégén is lesznek még komoly tárgyalásaim.

Tudunk egy időpontot mondani, hogy mikorra lesz kormány?

Nem érdemes, mert hátha nem tudom betartani. Olyasmit érdemes mondani, amit az ember tartani tud. Május 8-án megalakul a parlament, és én abban vagyok érdekelt, hogy gyorsan jöjjön létre a kormány, szerintem az ország is ebben érdekelt. Szeretném, ha a nyári szünet előtt az új parlament elfogadná Magyarország 2019-es évre vonatkozó költségvetését úgy, ahogy az elmúlt években ezt tettük, mert ez nyugalmat, stabilitást, tervezhetőséget és kiszámíthatóságot hoz. Tegnap már tárgyaltam Varga Mihály miniszter úrral, hogy a költségvetési munkálatok hogyan állnak, mit kérek tőle, mire figyeljen. Ebből rögtön lehet tudni, hogy ő marad az az ember, aki a költségvetésért a gazdasági kabinet vezetőjeként a jövőben is dolgozni fog.

Erre sokan fogadtunk volna.

Igen, és én számítok is a munkájára, mert nemcsak arról van szó, hogy egy rendkívül tehetséges miniszterről beszélünk, hanem egy rendkívül tapasztalt miniszterről is, aki már látott mindent. Hó, sár, eső, volt itt minden, amit átélt, válságokat meg sikereket, s mindig is vállvetve tudtunk küzdeni. Úgyhogy Varga Mihályra számítok továbbra is, mint a gazdasági kabinet vezetőjére

Rövid időnk van. A demográfia egy nagyon-nagyon fontos kérdés Magyarország számára. A családtámogatás tovább épül?

Szeretnék egy átfogó megállapodást kötni a magyar nőkkel, mert a demográfia végül is rajtuk áll vagy bukik, az ő döntésükön. Fontosnak tartom, hogy mondják el, mi pedig pontosan értsük meg, hogy mit akarnak, mert a gyerekvállalás a legszemélyesebb ügy, de a közösség számára ugyanakkor egy fontos ügy. Tehát egy személyes ügy, ami a közösségnek is fontos ügy, azt is mondhatom, hogy a legszemélyesebb közügy, és ezt csak a hölgyek tudják eldönteni. Nekem az a dolgom, azt hiszem, és a kormánynak az a dolga, hogy az ő döntésüket tudomásul vegyük, és ha gyermeket szeretnének vállalni, és el tudják mondani, hogy hogyan mehetne jobban és könnyebben a gyermeknevelés meg a családok egyben tartása, akkor mi azt meghallgassuk, megértsük, és utána kössünk egy megállapodást. Nem négy évre, hanem tizenöt-húsz-harminc évre, mert a demográfiapolitikának a lényege a hosszú távú tervezhetőség. Kössünk egymással egy megállapodást. Tehát én szeretnék a magyar nőkkel, a magyar hölgyekkel kötni egy megállapodást a magyar jövőről, az ő abban játszott szerepükről és a kormány részéről nekik nyújtható, kiszámítható perspektívákról.

Orbán Viktor miniszterelnököt hallották.