Kormányportál

2018. június 8.

Nagy Katalin: A Költségvetési Tanács első olvasatban hitelesnek és reálisnak tartja a 2019-es költségvetés tervezetét. A stúdióban köszöntöm Orbán Viktor miniszterelnököt. Miért terveznek csak 1,8 százalékos hiánnyal, miért kell nekünk ennyire spórolni, hát 3 százalékig senki nem szólhatna egy szót sem.

Jó napot kívánok! Valóban, egy masszív és földrengésbiztos költségvetést állítottunk össze, egymás között mi ezt a biztonságos növekedés költségvetésének nevezzük, hiszen van lehetőség a gazdaságban a növekedésre, de csak akkor, hogyha a kibontakozó válság megnyilvánulásaitól és viharaitól meg tudjuk védeni a gazdaságot és így a költségvetést. Gondolkodom azon, amit mondott, hogy 1,8 százalékos hiány sok vagy kevés. Nézze, én régi vágású családból jövök, ahol mindig arra tanítottak bennünket, hogy sose költsünk többet, mint amennyi pénzünk van. Tehát családi költségvetést hiányra nem lehet tervezni, mert akkor a hónap végén kölcsön kell kérni valakitől, mondjuk a szomszédtól, kínos. Egy idő után nem is adnak, azt gondolják az emberről, hogy micsoda család ez, a saját pénzét sem tudja beosztani hosszabban, tovább nyújtózkodik, mint ameddig a takarója ér. Szóval az 1,8 százalék azt jelenti, hogy többet költünk, mint amennyi pénzünk van, igaz, hogy csak 1,8 százalékkal, de többet. Na, most mi ment bennünket? Ennek nem örülök, én azt szeretném, ha ez nem így lenne, hanem több pénzünk lenne, mint amennyit elköltünk, és egy részét a megkeresett pénzünknek meg félre tudnánk tenni.

Nem lenne hiány?

Nem lenne hiány, sőt többlet lenne, és félre tudnánk tenni, meg a korábban felhalmozott adósságot is csökkenteni tudnánk. De ha jól megnézzük a költségvetést, ez nem ilyen költségvetés, hiszen van benne hiány. De mi ment bennünket erkölcsileg és szakmailag is? Az ment, hogy a működést tekintve ez egy nullás költségvetés. Tehát ha azt a kérdést tesszük fel, hogy az állam és az ország működésére mennyit költ a költségvetés, akkor azt mondjuk, hogy annyit költünk, amennyit előállítunk, illetve megkeresünk. A hiány mind a jövőbe történő beruházásokból van, tehát a beruházások hozzák létre a hiányt, és joggal gondolhatja az ember, hogyha azért költ többet, hogy a jövőben gyorsabban tudjon fejlődni, és abból kiindulva, hogy jól költi el ezt a pénzt, akkor majd később ez fialni fog, és akkor jól járunk a mostani hiány rovására végrehajtott beruházásokkal. Ez a filozófiája a költségvetésnek. De még egyszer mondom: nem ez a legizgalmasabb benne, bár Önnek nem véletlenül szúrt szemet az 1,8 százalékos hiány, az előző kormányok alatt itt 3, 5 meg 9, meg a Jóisten tudja, hogy milyen költségvetési hiányok voltak. Ez egy stabil költségvetés, de én azt kértem a pénzügyminisztertől, hogy ez több legyen, mint stabil, ez legyen masszív és földrengésbiztos, mert könnyen lehet, hogy gazdasági válságban fogjuk leélni a következő éveinket. Én azt szeretném, hogyha lesz is válság, megszorítás meg semmiképpen ne legyen, ehhez pedig fegyelmezett gazdálkodás kell.

Milyen jelei vannak ennek a válságnak? Ön már másodszor említi, hogy lehet, hogy lesz. Ez egyszerűen csak abból adódik, hogy a szakemberek úgy figyelték meg eddig, hogy bizonyos időszakonként, tízévenként vagy tizenöt évenként ciklikusan változik ez?

Van ilyen is. Tehát vannak ilyen elméletek is. Hogy tervez az ember költségvetést? Először is megpróbálja megérteni, hogy mi fog történni a világgazdaságban az előttünk álló évben. Minél nagyobb egy ország, ez annál kevésbé érinti, mert annál nagyobb a belső piaca, annál inkább tudja a tervezését kizárólag a saját gazdaságának a kilátásaira építeni. Mondjuk, egy Lengyelország, amelyik majdnem 40 milliós ország, másképp tervez, mint Magyarország. Mi egy tízmilliós ország vagyunk, és ha mi csak azt állítanánk elő Magyarországon, amit mi magunk elfogyasztunk, akkor az életszínvonalunk sokkal-sokkal alacsonyabb lenne, mint amilyen most. Az életszínvonal Magyarországon azért nő, és magasabb, mint egy tízmilliós ország esetében saját erőből indokolt lenne, mert óriási mennyiségű árut állítunk elő és adunk el külföldön. Ez azt jelenti, hogy okos emberek élnek Magyarországon, akik képesek előállítani olyan árukat, amiket külföldön el tudunk adni. Ez azt jelenti, hogy amit én mindig szeretnék aláhúzni, hogy Magyarországnak világszínvonalú munkásai vannak, és miután világszínvonalú munkásaink vannak, az áruink is azok, el tudjuk őket adni, és a kereskedelemből, az itthon megtermelt többlet eladásából a magyar gazdaságnak nagyon komoly erőforrása, többlete keletkezik, a mi külkereskedelmi mérlegünk hosszú idő óta pozitív. Most ezért bennünket a világgazdaság változása jobban érint, mint az olyan országokat, amelyeknek nagyobb a belső piacuk. Ezért kell nekünk, különösen a miniszterelnöknek nagyon nagy radarképernyőn és érzékeny szenzorokkal figyelni, hogy mi történik a világgazdaságban, mert annak a hatása Magyarországra gyorsan megérkezik. Mit látok ma? Először is fontos, hogy az ember ne csak a saját szemére hagyatkozzon, mert vannak Nobel-díjas közgazdászok, Magyarországnak is vannak nagyon komoly szakemberei, őket folyamatosan figyelni kell és hallgatni. Én nagyon sokat diskurálok velük, hogy kihüvelyezzem a mondandójukból, hogy mi várható. Amit biztosan tudunk mondani, az, hogy a nemzetközi pénzpiacon felvehető hiteleknek a kamata nőni fog, tehát hogy az úgynevezett olcsó pénz korszaka, amikor alacsony kamattal lehetett hitelhez jutni, most változó félben van, a kamatemelések folyamata megindult. Senki nem tudja, milyen ütemben fog emelkedni, de lehet számítani arra, hogy a kamatok növekedni fognak. A második, még nagyobb probléma az, hogyha most Ön vet egy pillantást az Európai Unió tagállamainak a költségvetési helyzetére, különösen az eurózónához tartozó államoknak a költségvetéseire, akkor azt fogja látni, hogy mindenhol magasabb az eladósodottság, mint a 2008-as válság idején volt. Akkor is a magas eladósodottságból lett a baj. Szerencsétlen körülmények adódtak össze, plusz az államok magas eladósodottságtól szenvedtek. Most magasabbak az adósságszintek, mint 2008-ban voltak. Ha jön a drága pénz, a magasabb kamatok időszaka, és az ember el van adósodva, akkor könnyen bajba kerülhet. Ugye, Magyarország nyolcvan-egynéhány százalékos adósságszintről leküzdötte magát 72 környékére, és továbbra is minden évben csökkentjük az államadósságot. Egyébként bennünket is földhöz vághatna egy ilyen magas kamatkorszaknak a következménye. A harmadik dolog, amit látunk biztosan, hogy kereskedelmi háború bontakozik ki a világban, az Egyesült Államok még Európával szemben is megnyitott egy ilyen küzdelmet, ez bennünket bizony kedvezőtlenül érint. Ezért én azt gondolom, ezek csak felhők, még nem esik az eső, tehát vihar még nincs, hurrikán végképp nincsen, de felhők vannak az égen. Ha ezek a felhők szerencsétlen módon rendeződnek el, abból lehet válság, de ma senki nem tudja megmondani, hogy hogyan rendeződnek el ezek a felhők. Felelősen kell gazdálkodni, az ember felelősséget visel egy országért, ilyenkor tehát megfontoltan kell költségvetést megalkotni, mert a költségvetés adja a védekezésünk alapját, ezért megnöveltük a költségvetésben az országvédelmi tartalékot, jelentősen megnöveltük, hogyha baj lesz, akkor ahhoz hozzá tudjunk nyúlni, ha kell, ki tudjuk nyitni az esernyőt.

Ennyit a gazdaságról és az Európát érintő esetleges gondokról. Milyen a helyzet az európai politikai stabilitással, hogyan állnak az országok?

Még annyit azért hadd mondjak a hallgatók megnyugtatására, hogy ezek a nemzetközi válságjelenségek azért nem fognak bennünket eltéríteni a céljainktól. Mert hát éppen arra való a kormány is meg a költségvetés is, hogyha egy közösségnek, mint amilyen a magyar nemzet, vannak világos céljai – ugye, a választásokkor ezeket mindig meg is erősítik az emberek, ez most is megtörtént –, akkor a célok szerint kell összeállítani a költségvetést és folytatni a gazdaságpolitikát. Tehát az előttünk álló évben továbbra is fontos lesz és megvalósul a biztonság megvédése, megteremtése, folytatódni fog a növekedés, támogatni fogjuk a gyermeket nevelő családokat, és a munkanélküliség is tovább fog csökkenni, vagyis egy újabb lépést teszünk a teljes foglalkoztatás felé. Tehát a célokat Magyarország nem akarja feladni. Nem akarunk stagnálni, növekedni akarunk, ezért mi ezt egy biztonságos növekedésnek tekintjük, amelynek az a célja, mármint a költségvetésnek az a célja, hogy a közösen megjelölt terveinket meg tudjuk valósítani, még ha nehezebb körülmények között is, mint, mondjuk, tavaly vagy tavalyelőtt. Jó alapot jelent – erről ritkán beszélünk, mert bonyolult összefüggés – a legtöbb országban, vagy hagyjuk is a többieket, nézzük meg Magyarországot: 2010 előtt az volt a szokás, hogy a választás évében tönkrevágták a költségvetést, különösen a szocialista kormányok minden négy évben választási költségvetést csináltak, és utána a következő év ráment a károk helyrehozatalára. Én sohasem járultam ehhez hozzá, tehát ha valaki megnézi, akkor a 2014-es választáskor sem járultam hozzá, hogy a ’14-es költségvetés ésszerűtlen legyen, és most, 2018-ban sem. Tehát nem csináltunk a ’18-as évre választási költségvetést, hanem olyan költségvetést csináltunk, amely nem a pártok, hanem az emberek érdekét szolgálja, és a 2019-es költségvetést, na, most erről beszélünk, hogy mi lesz ’19-ben, jó alapokról tudjuk megindítani. Ami a politikát illeti, hát ott az én ízlésem szerint vagy a mi érdekeink szerint kedvező dolgok történnek. Megjelentek a keményfiúk az európai politikában. Sokan azt gondolták, hogy talán mi vagyunk egy kicsi érdesebbek vagy sprődebbek az unióban megszokottnál, hát most meg tanulják, hol lakik a Jóisten, mert kiderül, hogy mi úrigyerekek és zsúrfiúk vagyunk azokhoz az új vezetőkhöz képest, akik most kinyitották a szájukat, és olyanokat mondanak, hogy az még az egyébként egyenes beszédű magyarok számára is meglepő. Ezt látom Ausztriában és Olaszországban is.

Olaszországban, ha már említi, Salvini–Orbán tengelyről cikkeztek az olasz sajtóban. Steve Bannon, Trump korábbi tanácsadója pedig azt mondta, hogy Orbán Viktor és Salvini újraértelmezi az európai demokráciát.

Szép, szép, de ne veszítsük el a realitásérzékünket. Olaszország egy sok tízmilliós ország, 60 millió körül vannak, Magyarország meg egy tízmilliós ország. Tehát én mindig arra bátorítom a magyarokat, hogy viselkedjünk úgy, ahogy ezeréves teljesítményére büszke ország polgáraiként viselkedni illik, tehát sose kövessük el azt a hibát, hogy kisebbnek lássuk magunkat, mint amilyenek vagyunk, ne becsüljük alá ne csak a saját munkánkat, de az elődeink munkáját meg különösen nem. Kevés ország van Európában, ha egyáltalán, amely ezer év óta saját állami keretek között, tiszteletreméltó teljesítményt elérve tudta volna szervezni az életét. Mi, magyarok ilyenek vagyunk, tehát legyünk büszkék mindarra, amit elértünk. De attól is óvok, hogy átessünk a ló másik oldalára, tehát azért jó, ha tudjuk, hogy hol a helyünk, mert ebből lehet kiindulni, ha az ember reális politikát akar csinálni. Ha nem, akkor pofára vagy arcra esik, vagy pórul jár, ahogy tetszik. Tehát én semmiképpen nem említem Magyarországot egy napon Olaszországgal, hogyha a politikai befolyásról és súlyról van szó. Az igaz, hogy én vagyok a legöregebb harcos vagy veterán az Európai Unióban. Én már 1998-ban is ott voltam az európai miniszterelnökök között, amikor a most negyven-egynéhány éves olasz vagy bármilyen más vezetők akkor körülbelül a középiskolák elvégzése körül voltak, és a gimnáziumi érettségivel bajmolódtak. Tehát kétségkívül van egy rutin meg tapasztalatbeli különbség, és a politikában a tiszteletet igazából az idő adja meg, és így Magyarország jó okkal követelhet magának tiszteletet, de ez nem tünteti el a súlycsoportbeli különbséget, a légsúly meg a nehézsúly nem összekeverendő, mert akkor az ember kirepül a ringből. Tehát ezért kellő szerénységgel, de persze még egyszer mondom, a tapasztalatunknak a tudatában kell alakítani a kapcsolatainkat. Igaz, az olaszok megmondták, hogy a migrációnak véget vetnek, azt is mondták, hogy nem szétosztogatni kell az illegálisan beérkezett migránsokat, hanem ki kell szállítani őket az Európai Unió területéről. Ezzel én egyetértek, sőt a V4-ek korábban már ajánlott fel sok-sok-sok milliárd forintot az olasz kormánynak, hogy ebben a kiszállításban meg tudja kezdeni a terveinek a végrehajtását, mert ahhoz természetesen, hogy kiszállítsunk innen embereket, létre kell hozni egy fogadóállomást valahol Afrikában, ahová vissza tudjuk őket vinni. Ez persze szerencsére nem Magyarország személyes problémája, mert innen nincs kit kivinni, mert nem engedünk be senkit. De ahol beengedtek, és elkövették azt a hibát, hogy sok százezer vagy egy-két milliónyi migránsuk van, ott nehéz idők jönnek, ha valóban ki akarják szállítani a migránsokat Európából, amit egyébként Magyarország támogat, habár ez nem az ő személyes ügye, de közös európai ügy, ezért támogatjuk.

De nem a Salvini, hanem a Conte, a miniszterelnök, akit a szenátus felhatalmazott, azt mondta, hogy azért ő szeretné, hogyha elosztanák a menekülteket Európa tagállamai között, mert nekik nehéz a feladat.

Persze, ezt én meg is értem, és nehéz is nekik. Értem a szándékot is: meg akarnak szabadulni azoktól, akiket nem kellett volna beengedni, ez a helyzet. Én értem, hogy nekik nehéz, de ez nem ok arra, hogy hozzájáruljak ahhoz, hogy tönkretegyék Magyarországot. Ide nem fognak természetesen senkit sem elküldeni. Én azt tudom ajánlani az olasz miniszterelnöknek, hogyha meg akarnak szabadulni a migránsoktól, amit én teljesen megértek, akkor ne szétosszák őket, hanem szállítsák ki, és ebben Magyarország tud segítséget nyújtani.

Ha már kvóta, akkor két hét múlva tudjuk, hogy uniós csúcs. Úgy tűnik, most már egyre inkább, hogy lehet, hogy megússzuk ezen a csúcson a kvóták bevezetését.

Nézze, az előbb arról beszéltem, hogy legyünk mértéktartóak és realisták, de Magyarországról nem lehet azt mondani, hogy a küszöb alatt közlekedve, sunyin megpróbál kibekkelni dolgokat, rólam meg végkép nem. Tehát én úgy voltam vele már évekkel ezelőtt, egy olyan konfliktus lesz ez a bevándorlás, migrációs konfliktus, hogy aki az elején nem beszél egyenesen, és nem cselekszik egyértelműen, az később bajba kerülhet. Most látom, hogy sokan módosítgatják az álláspontjukat, most már olyan, mintha a mienk lenne, de már nem segít rajtuk. Mert az elején nem szabadott elhibázni, aki elhibázta az elején, most bajban van. Én a legelején is azt mondtam, hogy nagyon nagy konfliktus lesz ebből, a kerítésből is, abból, hogy nem engedjük be a migránsokat, és hogy Brüsszelben és Németországban meg számos kapcsolatrendszerünkben ebből majd zavar keletkezik. De ha az elején nem tesszük oda magunkat, ha az elején nem állunk ki az érdekeinkért, ha az elején nem állunk ki az érdekeinkért, ha az elején hibát követünk el, abból baj lesz, tehát az elején kellett világosan beszélni. Hát ezért is szerepel ma Magyarország a nemzeti össztermékét, a katonai erejét, a gazdasági súlyát jóval meghaladó mértékben az európai nyilvánosságban, amire mi nem ácsingóztunk, úgy kell nekünk ez, mint üveges tótnak a hanyattesés. Van nekünk éppen elég dolgunk Magyarországgal, de az elején muszáj volt nem hibázni, a nem hibázás pedig azt jelentette, hogy szembe kellett fordulni az európai elittel és a magyar emberek oldalára kellett állni. Európa bajai ma abból vannak, a politikai bajok abból vannak, hogy az, amit az emberek akarnak és csinálnának, nem az, mint amit a vezetőik akarnak, és a vezetőik csinálnak. És ez az ellentmondás, az egyre táguló olló okoz politikai válságot mindenhol Európában. Ez bennünket elkerült, ezért van az, hogy Magyarországon politikai stabilitás van, számos európai országban pedig instabilitás.

Csak annyit akartam közbevágni, hogy ezek szerint akkor azok, akik az elején Orbán Viktort szidták, most elkezdhetik irigyelni.

Nézze, nem személyes ügy ez, és engem nem kell irigyelni, van nekem bajom épp elég, irigyeljék a magyarokat, arra viszont jó okuk van.

No, éppen arról hallunk, hogy a balkáni országok igen-igen meg vannak rémülve, mert úgy tűnik, hogy az a migrációs nyomás, ami három évvel ezelőtt itt előtérbe került, most egy újabb útvonalon, de újra itt van, és bizony nem tudják megoldani, félnek, hogy nem lesz erejük feltartani ezt a migrációs hullámot, és nem lesz erejük a határokat lezárni.

Magyarország a Balkán kapuja, nekünk elemi érdekünk, hogy a dolgok rendben menjenek a tőlünk délre eső területeken, elemi érdekünk, hogy Szerbiának jól menjen, elemi érdekünk, hogy Szerbia stabil ország legyen, és erős ország legyen, ezért is működünk velük együtt, van közös szerb–magyar érdek. A szerbeknek is jó, hogyha erős szomszédjuk van, és nekünk is jó, hogyha Szerbia szépen fejlődik, úgyhogy ezen az elvi alapon, a két nép közös érdekének alapján építjük a kapcsolatainkat, és Szerbia stratégiai ország a számunkra a jövőben is. Nagyon sok energiát fektetek abba, hogy a szerb–magyar, egyébként történelmileg nem könnyű kapcsolatokat átalakítsuk, és legyen közös jövőnk, amelyben mind a két nemzet számíthat a másikra. Tehát én szoros szerb–magyar együttműködést szeretnék, ezért támogatjuk Szerbia uniós tagságát, támogatjuk a határvédelmet, és igyekszünk jó szomszédjai lenni Szerbiának. Ugye, ők egy olyan ország, ami csak rajtunk keresztül kap gázt, ennek persze ilyenkor a júniusi hőségben nincsen jelentősége, de télen van, időnként itt ebből gondok vannak, mármint az energia- és gázellátásból. Én már korábban is elmentem Szerbiába, és elmondtam világosan, hogy amíg a magyar tározókban egy molekulányi gáz van, addig a szerbeknek lesz mivel fűteniük. Tehát mi igyekszünk megbízható, baráti országként kapcsolatot építeni velük. Úgyhogy ha a szerbeknek határvédelmi segítségre van szükségük – a két belügyminiszter között egyébként kiváló a kapcsolat –, minden segítséget meg fogunk adni. Ugyanilyen fontos ország Macedónia, hiszen a macedón határ, a déli határ megvédése a mi biztonságunknak is előfeltétele, korábban is nyújtottunk segítséget, most is fogunk segítséget nyújtani. Valóban látjuk a jelét annak, hogy a migrációs hullámban, tehát jön a dagály, apály után dagály, felduzzad most, és ez kihívást jelent. Azt már sikerült elérnünk, hogy minden migráns tudja, hogy abba az irányba, amelyet az útjelző tábla mutat, és az van ráírva, hogy Magyarország, nem kell menni. Ez jó, de a szomszédjainkat ez még nem védi meg, és nekünk stabil szomszédok is kellenek, tehát segítséget kell nekik nyújtani.

Azt írja a sajtó, hogy az összes balkáni országban ott vannak Soros György szervezetei, azok a szervezetek, amelyek ugyanúgy levették az álarcot, mint Soros György, aki szinte minden európai politikai eseményre azonnal reagál.

Nézze, most már nyílt sisakkal kell játszani, miután mi vagyunk a kisebbek, bár erősek vagyunk, nekünk a nyíltsisakos mérkőzés mindig jobb, mint a rejtett. A rejtett, asztal alatti vagy ilyen vízilabdameccs-szerű, víz alatti küzdelem a kisebbnek mindig rossz, az erősebbnek meg mindig kedvezőbb. Tehát mi a nyíltsisakos érvelés, nyíltsisakos politika és nyíltsisakos bajvívásnak vagyunk hívei, itt van esélyünk. Annyi, amennyi, azt tudjuk mondani, megragadható mennyiségű és méretű esélyünk van, tehát érdemes harcolni. Egy nálunk nagyobb erővel, mint amilyen Soros György és a hadserege, szemben is érdemes harcolni. Van szerepünk abban, hogy ez a hálózat felszínre került, hiszen mi hoztuk felszínre, és most nyíltan be kell vallani a célokat. Ők bevándorlást akarnak. Egy lakosságcsere, egy népességcsere zajlik Európában, részben azért, hogy a spekulánsok, mint amilyen Soros is, sok pénzt kereshessenek. Tehát ők azért akarják tönkretenni Európát, mert abból nagy profitot remélnek. A pénzügyi spekulánsok már csak ilyenek, nem kell ezen meglepődni, de tudomásul sem kell venni. Másfelől van ideológiai motiváció is. Ők egy multikulturális Európában hisznek, nem szeretik a keresztény Európát, nem szeretik a keresztény Európa hagyományait, nem szeretik egyáltalán a keresztényeket, azt gondolják, hogyha jól összekevernek bennünket valami másfajta néppel, akkor mi majd szebbek leszünk, jobban fogunk kinézni, és ez egy élhetőbb Európa lesz. Mi azonban nem akarunk összekeveredni másokkal, mi tisztában vagyunk a saját hibáinkkal is, nem gondoljuk, hogy tökéletesek lennénk, de jók vagyunk úgy, ahogy vagyunk; kereszténynek meg akarunk maradni. A nyelvünkben, a kultúránkban, az ízlésünkben, az életmódunkban, a családról, a férfi-nő viszonyról vallott felfogásunkban, a vallásszabadságról vallott felfogásunkban kitartunk az európai életmódunk mellett, és nem akarunk összekeveredni másokkal azért, hogy egy új minőség jöjjön létre. Vannak szép hagyományai a keresztény Európának, annak az erényeit kell feleleveníteni. Éppenhogy a gyökerekhez kell visszatérni, és Európa a régi nagyságát akkor érheti el, hogyha a keresztény erényeket, amelyek szélesek, sokszínűek – hogy mondjam – erősek is és megindítóak is, hiszen a szív van a középpontjában, mégiscsak egy szeretetvallásra felépült kultúráról beszélünk, a kereszténység ilyen, ezt akarjuk megvédeni, van ennek elég szépsége, nem kell ezt összekeverni semmivel. Ez a mi álláspontunk, ez egy nagy vita, amit Magyarországon a magyarok szerencsére két hónappal ezelőtt eldöntöttek, de Európában az előttünk álló európai választáson éppen ezek a kérdések lesznek nyitottak, és választási kérdések. Tehát egy kultúrharc, értékek összeütközése, erről fog szólni, jövőválasztás, erről fog szólni az európai uniós választás jövő májusban, és sok mindent el lehet veszíteni azon a választáson, ha nem figyelünk oda.

A Stop Soros a parlament előtt van, az alkotmánymódosítás szintén a honatyák előtt van. Az alkotmánymódosításnak mi a jelentősége azon túl, hogy az ország biztonságát szavatolja? Van-e itt az identitásunkkal valamilyen kapcsolata?

Benyújtottunk valóban egy jelentősebb indítványt, amit el is kereszteltünk, hogy „Magyarország az első.” Ez a pontos címe, két részből áll, van benne egy alkotmánymódosítás, és van benne egy büntetőtörvénykönyv-módosítás. Az alkotmánymódosítás azt mondja ki, amit szerettünk volna már 2016-ban kimondani, de az ellenzéki pártok az alkotmánymódosítást akkor nem támogatták, a népszavazáskor pedig a részvétel nem volt elég, hogy akkor ezt el tudjuk érni, kétharmadunk meg nem volt. Most van, ilyenkor nem szabad hezitálni, az ország védelmére azonnal mozgósítani kell az embernek ilyenkor az erejét, és az elmaradt az alkotmánymódosítást meg kell csinálni. Ebben kimondjuk, hogy idegen népesség betelepítése Magyarországra tilos. A Büntető törvénykönyvben pedig kimondjuk, hogy az illegális migráció szervezése Magyarország területén bűncselekmény, és Magyarország területére is az, akkor is, ha valaki külföldről követi ezt el, például külföldön nyomtat olyan röplapokat, amelyek arra buzdítanak Magyarországra belépni nem jogosult embereket, hogy jöjjenek Magyarországra. Vagy ha esetleg valakinek sok pénze van, és ilyeneket finanszíroz, mondjuk, NGO-kon keresztül, vagy közvetlenül, azt a magyar törvények, a Büntető törvénykönyv ezentúl büntetni rendeli, és az ilyen embereket az országból ki lehet tiltani, a határ környékéről el lehet szállítani.

Az alkotmánymódosításnak van az alkotmányos identitáshoz köze?

Úgy van ez, tetszik tudni, hogyha már csinálni akartuk, akkor csináljuk komolyan, tehát nemcsak azt az egy-két rövid kis módosítást, amit az illegális migráció elleni harc szükségessé tesz, iktatjuk be az alkotmányba, hanem szellemi alapokat is teremtünk egy-egy ilyen konkrét rendelkezéshez. Tehát az alkotmánynak egy mélyebb módosításáról is szó van, ahol kimondjuk az identitás védelmét, kimondjuk azt, hogy az európai uniós szabályokat csak addig lehet alkalmazni Magyarországon, amíg az nem sérti Magyarországnak az önazonosságát, az identitását, és kimondunk még néhány, kifejezetten a saját kultúránkat megvédő elvet is az alkotmányban, amely szilárd alapot ad arra, hogy a migráció elleni szabályozások utána meg tudjanak állni a lábukon. Tehát az alkotmánymódosításnak van filozófiai mélysége, és ha már megnyitottuk, akkor egy-két régebbi ügyet is el akarunk rendezni, amiről nagyon hosszan zajlottak viták Magyarországon, ilyen a magánélet védelme és a gyülekezési szabadság konfliktusa, és ilyen a közigazgatási bíróságnak a felállítása, ezeket is, ha már hozzányúltunk az alkotmányhoz, akkor most ezt megtesszük. Bár ez nem az általunk is tervezett nagy alkotmánymódosítás, hanem egy gyors, most esedékes, több rendelkezésből álló alkotmánymódosító ciklus. De van egy tervünk arra nézve, hogy majd szeptembertől megindított munkában, hiszen a 2011-ben megalkotott alkotmányunk most már elegendő gyakorlati tapasztalatot nyújtott nekünk a valóságos életben. Tehát szeretnénk valamikor az ősszel megindítani egy egy-másfél éves alkotmányrevíziót, ahol átnézzük, hogy mi az, ami bevált, mi az, ami beválhatott volna, mi az, amit az alkotmány szabályozott, de nem igazodott hozzá az alacsonyabb jogszabályoknak a világa, és hol maradtak esetleg olyan szabályozási rések, amiket új alkotmányos szövegekkel kell áthidalni vagy kitölteni. Tehát lesz majd egy nagyobb ívű alkotmánymódosítás is. Szeptemberben indul az erről szóló diskurzus, és szerintem az egy-másfél évig is eltart majd. De függetlenül ettől, úgy éreztük, hogy itt és most Magyarország biztonsága érdekében a „Magyarország az első” törvénycsomagot be kell nyújtani, és az alkotmánymódosítást a biztonság és a védekezés okán most azonnal meg kell tennünk.

Köszönöm! Orbán Viktor miniszterelnököt hallották.