Orbán Viktor napirend előtti felszólalása (2014. október 13. Budapest).

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház!

Azért kértem szót, mert tegnap megtörtént Magyarországon az önkormányzati választás. Röviden a tényekről. A választáson a szavazásra jogosultak 44,29 százaléka vett részt, összesen 3.618.677 fő. Önkormányzati választást 3.177 településen rendeztünk, ahol 7.997 polgármesterjelölt és 59.181 képviselőjelölt mérettette meg magát. A kisebbségi választásról szóló eredményekkel még várnunk kell. A választás érvényes és eredményes volt. Először szeretnék innen is köszönetet mondani a választópolgároknak. Köszönöm, hogy részt vettek a választáson, és életet adtak a magyar demokrácia következő négy évének is. Köszönet a jelölteknek. Külön gratulálok a győzteseknek, külön is a polgármestereknek, akikre komoly munka vár. A választók most már megtették a magukét, a polgármestereken a sor.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim!

Az eredmény egyértelmű. A Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt óriási fölénnyel győzött. Természetesen mindenkinek, minden pártnak és minden jelöltnek van saját magyarázata, és van saját értékelése. Az én magyarázatom az, hogy április és május után októberben is győzött az ország, méghozzá fölényesen. Felfogásom szerint ez a győzelem az egész országé. De lehet-e egy választási győzelem az egész országé, ha versengő pártok és versengő jelöltek indulnak, és van, aki nyer, s van, aki veszít? A mi válaszunk szerint, Tisztelt Ház, azért győzött az egész ország, mert a választás végkifejlete, végeredménye és következménye egy sohasem tapasztalt méretű összefogás, együttműködés és egység. Márpedig az európai politika legutóbbi hatvan évének példáiból megtanultuk, hogy egy országnak csak akkor sikerülhet felemelkednie, ha egységes. Ezt megtanultuk Adenauertől, megtanultuk de Gaulle-tól: minden európai ország, amely fel akart emelkedni, csak az egység erejével emelkedhetett fel. Ezért, tisztelt Hölgyeim és Uraim, az egység erejét jól kell felhasználnunk, és ez a kormány és a kormánytöbbség felelőssége. Ez elől a felelősség elől nem bújunk el. Mi nem elhárítani, szétteríteni szoktuk a felelősséget és a felelősséggel járó döntéseket, hanem vállalni. Már 2010-ben is világossá tettük, hogy nekünk van egy nagy, komoly tervünk, amit röviden úgy összegezhetek, hogy teljes foglalkoztatás, még pontosabban: munkába állítani Magyarországot. Ezt a célt korábban még csak kitűzni sem lehetett, nemcsak az ettől eltérő közgazdasági divatok miatt, de útját állta a széthúzás és a cinizmus is. Azóta sok minden történt Magyarországon. 2010-ben például megszületett az első kétharmad. Ma is azt mondom Önöknek, hogyha az egység erejét jól használjuk fel, akkor eljuthatunk a teljes foglalkoztatáshoz, de csak akkor, ha tartjuk magunkat a tervünkhöz, ha kitartunk a „valamit valamiért” politikája mellett, és nem engedünk a „valamit semmiért” politikájának.

Tisztelt Ház!

2010-ben Magyarországon élt 10 millió ember, dolgozott 3 millió 600 ezer, adót fizetett a jövedelme után 1 millió 800 ezer. Ma Magyarországon 4 millióan dolgoznak, 4 millióan fizetnek adót, a gazdasági növekedés 3 % felett van, a munkanélküliség pedig 8 % alatt. Csak a roma közösség saját kimutatása szerint 57 ezer olyan roma család van, aki életében most állt először munkába. Ez nagyszerű eredmény, gratulálunk nekik is. Akik dolgozni kezdenek, tisztelt Hölgyeim és Uraim, azok tapasztalják, hogy megváltozik az életük; a munka tartást és méltóságot ad az embernek, javítja az önbecsülést, és nem utolsósorban pénzt hoz a házhoz.

Tisztelt Ház!

Az emberek értik ezt, meggyőződésem szerint ezért nyerhettük meg zsinórban a sokadik választásunkat, és ezért jelent a mostani kormány számára megerősítést az önkormányzati választás eredménye: igazolja, hogy Magyarország munkába állt, Magyarország dolgozik.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Magyarország megtanulta, hogy a jobb életet nem lehet sem spekulációra, sem segélyre, sem hitelre alapozni, a vége ugyanis mindig ugyanaz: összeomlás. A homokra épített ház esete ez: összeomló családok, összeomló életek, összeomló gazdaság, összeomló ország.

Tisztelt Ház!

Meggyőződésem – és ebben megerősített a tegnapi választás is –, hogy ideje, hogy magunk mögött hagyjuk az ideológiák és az izmusok korszakát. Ha az ideológiát majmolod, orra buksz az első buckában; ez néhányakkal meg is történt. Két lábbal kell állnunk a földön, a valóság és a józan ész fölötte áll az ideológiai okfejtéseknek és a szellemi spekulációknak. Az önkormányzati választás megerősítette a kormánytöbbséget abban, hogy néppárti, nemzeti alapon álló néppárti politikát kell folytatnunk a következő években is.

Tisztelt Ház!

Ez a hármas győzelem nem a vége, hanem a folytatása a munkánknak. Abban a kegyelmi pillanatban vagyunk, amikor nem újrakezdeni kell valamit, hanem megerősíteni, folytatni, végigvinni, amit elkezdtünk. A javuló adatok biztatóak, odajutottunk, hogy még az IMF szerint is jobban teljesít Magyarország, de bennünket, tisztelt Hölgyeim és Uraim, nem a statisztikák érdekelnek, hanem a magyarok valóságos élete. A statisztika olyan tudomány, hogyha az egyik ember naponta két sült csirkét eszik meg, a másik pedig egyet sem, akkor a két ember fejenként egy-egy csirkét fogyasztott a statisztika szerint. Ezért nekünk nem a statisztikákra, hanem a valóságos magyar életre kell figyelnünk, és tegnap a valóságos magyar életből kaptunk visszajelzéseket és megerősítéseket. A helyzet ugyan javul, és az irány sem rossz, sőt inkább jó, azonban ez csak annyit jelent, hogy Európa pincéjéből feljöttünk a földszintre, és most kell, most kellene nekivágni az emeleteknek. A tegnapi választás azt mutatja, hogy van még szufla az országban, még van lehetőség újabb munkahelyeket teremteni, van lehetőség, hogy újabb lépéseket tegyünk a munkaalapú társadalom felé. Megerősített a tegnapi választás abban is, hogy a jóléti társadalmak valószínűleg azért rendülhettek meg Európában, mert kiderült, hogy a jólét nem alapja semminek sem, hanem legfeljebb és jó esetben következménye, méghozzá a munka következménye. Ez a mi célunk, ezért mi nem a munkanélküliséget, hanem a munkát fogjuk támogatni a következő hónapokban, években is, és azt láttam tegnap, hogy az emberek ezt nemcsak értik, hanem támogatják is, az emberek ennek a célnak az oldalán állnak.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

A tegnapi választási eredményből azt a következtetést is levontuk, hogy megerősítették az emberek azt a politikát, amely középpontba állítja, és támogatja a családokat. A munkavállalók többsége családos, legyen férfi vagy nő, családban és a családjáért él, és a családok teszik belülről erőssé a nemzetet, ezt is tudjuk, ezért el kell kerülnünk – és ez a következő időszak legfontosabb feladata lesz –, el kell kerülni, hogy a munkahely és a család közötti választás csapdájába essenek Magyarország polgárai.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Összefoglalóan azt mondhatom Önöknek, hogy ahogy eddig, úgy ezután is a Fidesz–Kereszténydemokrata Néppárt és a kormány a három harmadot fogja szolgálni: meghalljuk azok hangját is, akik tegnap nem ránk szavaztak; akik tegnap nem ránk szavaztak, nos, hát ők is számíthatnak ránk. Ezért arra kérem a képviselőket, hogy az előttünk álló három és fél évben használjuk ki ezt a kegyelmi pillanatot, arra kérem Önöket, képviselőket, hogy erősítsék az egységet és az összefogást az országban. A kormány számít a képviselőház támogatására.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!