Kormányportál

A miniszterelnökkel Kiss Gábor István beszélgetett a Kossuth Rádió „180 perc” című műsorában.

– Vendégünk itt, a stúdióban Orbán Viktor miniszterelnök, jó reggelt kívánok!

– Jó reggelt kívánok!

– Úgy döntött a kormány, úgy tűnik, hogy ez egy valódi döntés, egy végleges döntés, hogy a körgyűrűk és a fővárosi autópálya-szakaszok, és talán nemcsak a fővárosról van itt szó, hanem más nagy városokról is Magyarországon, fizetőssé válnak, illetve létrejön egy újfajta autópálya matrica, amellyel megyei határokon lehet át autózni. Honnan olyan biztos abban a kormány, hogy ebből lesz többletbevétele a költségvetésnek?

– Ezt még nem tudjuk pontosan, a becslésekre kell hagyatkoznunk ilyenkor. Egy év múlva, ha ismét itt fogok ülni, akkor már tudok tényekről is beszámolni. Ennek az intézkedésnek a kiindulópontja a megyei matricák bevezetése. Ez azt jelenti, hogyha valaki egy megyén belül közlekedik, például agglomeráció Budapest összefüggésben, de ez a többi megyére is igaz, és egyéves matricát akar venni, akkor nem kell neki negyven-egynéhány ezer forintot fizetnie, hanem csak évi ötezret, vagyis havi 400-at.

– Ebből meg éppen az következik, hogy kevesebb lesz a költségvetés bevétele.

– Ez egy olyan rendszer, a megyei matricák rendszere, amelynek az előnyeit a magyarok élvezik, akik itt élnek Magyarországon, úgy van megszerkesztve. Akik pedig átmennek az országon, értelemszerűen ebből kimaradnak. Ennek következménye az, hogy mikor a megyei matricákat bevezetjük, akkor megszüntetjük a kettős autópálya-használati rendszert, vagyis minden közpénzből épült autópálya egységes díjazás alá kerül. Ez érinti az agglomerációt, ezt viszont a külföldiek is meg fogják fizetni, összességében tehát a magyarokat megvédjük, a bevételt pedig növeljük, ez a tervünk.

– De miért csak becslésekre kell hagyatkozni, és miért nem halasztják el a döntést addig, amíg születnek tanulmányok, például abból a szempontból is, hogy ezek az elkerülő utak betöltik-e ezt a szerepet a jövőben is, és nem zúdítják rá a forgalmat a városra?

– Tanulmányok természetesen vannak, azért lehet ilyenkor csak becslések alapján dolgozni, mert senki sem tudja előre megmondani, hogy ki hogyan alkalmazkodik egy ilyen helyzethez, ezt csak valószínűsíteni lehet. Ez egy kellően megalapozott, évek óta napirenden lévő kérdés. Én annyit látok itt komoly eredménynek, hogy nem az agglomerációt adóztatjuk, hanem egy megyei matricarendszert vezetünk be, ami összességében a magyar embereknek jobb, mint a mostani rendszer. Egy olyan kérdés van, ahol Bús Balázs polgármester úrral, aki a III. kerület polgármestere, kell még egy komoly konzultációt tartanunk. Ez a Megyeri híd, mert abban szerintem a polgármester úrnak igaza van, hogy a Megyeri híd valójában egy városi híd, egy belső, városi híd, és ez jogilag elég könnyen megoldható, mert ott ér véget az autópálya, tehát majd ott egy rövid átminősítéssel ezt a kérdést lehet kezelni.

– Ezen városrészek egyébként a Duna két partján, ez egy város.

– Lényegében mondom. Ez egy városi híd, tehát városon belüli híd, ezért szerintem igaza van a polgármester úrnak, hogy ezt másképpen kell kezelni, de erről majd a szerdai kormányülésen fogunk döntést hozni, ha konzultáltunk a polgármester úrral.

– És a többi polgármesterrel nem konzultáltak? Ők miért a sajtóból kellett, hogy értesüljenek?

– Nem, ez egy évek óta zajló vita, többször felmerült, többször kifejezték a véleményüket. Most van az az állapot, amikor nem egyszerűen az agglomerációt vonjuk be az autópályadíj-rendszerbe, hanem összekötünk egy jó hírt egy új teherrel, ami azt jelenti, hogy a megyei matricák és az új intézkedés együtt az összes magyar ember számára könnyebbséget fog jelenteni.

– Tehát akkor azt is mondja, ha jól értem a szavaiból, hogy a becslések között az is ott van, hogy a költségvetés simán kevesebb bevételhez juthat autópályamatrica-vásárlásból. Hiszen mindenki számol, és ha megnézi, ha csak egy-egy szakaszt használ, egy-egy megyei szakaszt használ, akár munkába járni vagy bárhová az autópályákból, akkor valóban kevesebb az éves költsége.

– Még egyszer mondom: akik átmennek Magyarországon, azok nem tudnak megyei matricát használni, és azok most már az agglomerációs gyűrűknél is fizetni fognak.

– Egyébként a költségvetés rászorul erre a 20 milliárdos többletre, hogyha ez valóban többletet hoz, most a tárgyalt rész figyelembe vételével, szóval, hogy mennyire kifeszített a költségvetés általában?

– A költségvetésnek minden fillérre szüksége van, a költségvetés akkor lehet nagyvonalú, bár majd akkor is óvatosnak kell ezzel lenni, hogyha nem hiány lesz benne. Tehát azért ne feledjük el, hogy miközben jó gazdasági hírekről beszélünk, és kétségkívül pénzügyileg stabil Magyarország, aközben a következő évi költségvetés, ami európai mércével mérve nagyon sikeres költségvetés lesz, azért hiánnyal tervez. Tehát ez azt jelenti, hogy többet fogunk költeni 2015-ben is, mint amennyi értéket a magyar gazdaság elő tud állítani. -2,5-2,6 %, -2,4, tehát ebben a magasságban lesz a hiányunk. Tehát nem arról van szó, hogy eljutottunk volna oda, amit úgy neveznek, hogy nullás költségvetés, hogy nem költünk többet, mint amennyit előállítunk, tehát hogy csak addig nyújtózkodunk, ameddig a takarónk ér. Még a következő évben is tovább fogunk nyújtózkodni, mint ameddig a takarónk ér, amelynek az az oka, hogy nem tudunk egy lépésben eljutni a nullás költségvetéshez, hiszen ne felejtsük el, hogy a gazdasági válság idején, 2008-2009-ben, sőt még 2010-ben is 7 % fölötti költségvetési hiányról indult a mostani kormány. Innen hoztuk le 3 % alá. Ez nagy eredmény, az irány jó, van mit folytatni, de az állapot még nem fogadható el, ezért minden fillérre szükség van.

– Azért kérdezem a költségvetési lehetőségeket, mert van olyan pontja a költségvetésnek, és most már tényleg a jogszabályt lassan megismerjük végső formájában, hiszen a költségvetési vita vége felé járunk, amely azt bizonyítja be, hogy van ingyen ebéd. Ugye itt a gyerekekre, az iskolába, óvodába járókra vonatkozó döntésekre gondolok, illetve a lakástámogatási rendszerre, amely pedig, ugye, váratlanul, kifejezetten pazarló, ha ilyen szempontból nézzük.

– Csak ne nevezzük pazarlásnak, ha esznek a gyerekek, szóval azért ennyire talán nem súlyos a helyzet. Mindenesetre, ha a költségvetésnek a társadalmi oldalát nézzük, akkor az a szándék olvasható ki belőle, amely egyébként egybeesik a kormányzó pártoknak, a kereszténydemokratáknak és a Fidesznek is a filozófiájával, hogy a legfontosabb célunk az, hogy anyagi biztonságot tudjunk teremteni a családoknak. Az anyagi biztonság azt jelenti, hogy az embereknek van munkájuk, van jövedelmük, van lakásuk, amit a devizahitel nem visz el a fejük fölül, és van megtakarításuk. Ma még nem tart itt Magyarország, tehát nem mondhatjuk el, hogy minden családnak van munkája, jövedelme, lakása és megtakarítása, de ide kell eljutni, mert ha ez bekövetkezik, akkor hirtelen meg fog változni a közérzület, a közhangulat, az életmód, az életminőség Magyarországon, és mindenki biztonságban fogja magát érezni. Ma Magyarország még mindig egy olyan ország 25 évvel a kommunizmus után, amikor az emberek nagyobb része folyamatos bizonytalanságban van a saját jövője felől. Az az érzés, hogy akármi is történik, van egy biztos hátországom, vannak megtakarításaim, át tudom vészelni a nehéz időket különösebb baj nélkül is, ez az érzés, évtizedek, de lehet, hogy évszázadok óta hiányzik a legtöbb magyar ember érzésvilágából. Ezt akarjuk, ezt akarom magam személy szerint is visszahozni és megerősíteni. Na, most ehhez az kell, hogy például olyan jelenségek, mint a gyermekszegénység vagy a gyermekéhezés eltűnjön Magyarországon, ezt fel kell számolni. És hogyan lehet ezt felszámolni? Ugye, hároméves kortól kötelező az óvoda. Persze azok a családok, akik maguk akarnak gondoskodni a gyerekről, ez alól felmentést kapnak, tehát a jegyző engedélyezheti ezt nekik, mert a gyerek végül is a szülőké, és nem az államé. De miután hároméves kortól óvoda van, ott garantált, hogy a gyerekek legalább háromszor, de inkább ötször enni kapnak egy nap, és onnantól kezdve három éves kortól az általános iskola végéig, sőt talán még a középiskolát is ide lehet venni, biztosak lehetünk abban, hogy a magyar gyerekek nem éheznek, és kapnak rendesen enni. Ez egy alapvető erkölcsi kötelességünk, elég szomorú, hogy a pénzügyi válság időszakában, a kétezres évek közepétől kezdődően Magyarország ezt nem tudta megadni a gyerekeiknek, de hát miért dolgozunk, ha nem azért, hogy a magyar gyerekeknek legalább ennyit nyújtani tudjunk.

– Ugye, ez valóban nagyvonalú döntés, de nem azért hoztak most a közelmúltban váratlanul ilyen döntéseket, mert, hogy zuhan a kormány népszerűsége.

– A kormány szinte minden fontos dologgal törődik, egy dologgal nem törődik, a saját népszerűsége. Ezt én a kormány első ülésén világossá is tettem, hogy nekem nem kellenek népszerű miniszterek, nem baj, ha vannak, nekem jó miniszterek kellenek. Vannak világos kitűzött céljaink, azt tessék elérni tisztességesen, megadva az embereknek egyébként a tiszteletet, tehát nagyon fontos, hogy a kormány az emberekkel a tisztelet kultúrájának hangján beszéljen, a munkát végezzék el. Napi nyolc óra itt nincsen, annyit kell dolgozni, amit az ország érdeke megkövetel, és legyenek eredményesek, ezt várom tőlük. A népszerűséget bízzák rám, ez nem a miniszterek dolga. Ez majd a kampány dolga lesz, amikor megkezdődik a következő választási kampány, ez körülbelül három év múlva lesz. El kell végezni a dolgunkat, hogy három év múlva, amikor a kampány megkezdődik, el tudjunk számolni az embereknek, és azt tudjuk mondani: megkaptuk a bizalmat, a munkát elvégeztük, hozzátok meg, tisztelt magyar választópolgárok, a következő döntéseteket. Tehát a mindennapi kampány, az állandó politikai csihi-puhi lehetetlenné teszi a tisztességes minőségű kormányzati munkát.

– Én értem, hogy most ebben az időszakban, amikor a kormányzás időszaka van, és nem kampány van, akkor átlapozza az újságban a népszerűségről szóló híreket, de hát ahogy mondja, hogy bízzuk Önre, vagy bízzák a kormánytagok Önre a népszerűséget, akkor én Öntől ezt meg tudom kérdezni, hogy mi a magyarázata, azt mondja meg nekem.

– Nem lapozhatok azért könnyedén politikai híreket, mert közben azért a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség elnöke is vagyok, következésképpen ennek a politikai közösségnek a mindenkori állapotáért is felelősséggel tartozom én, de a miniszterek csak végezzék a kormányzati munkát.

– Szóval a netadó miatti döntések, a félreértések, az abból fakadó tüntetések, a szabad vasárnapra vonatkozó elképzelések, döntések és a drogtesztre vonatkozó döntések adják össze azt a kombinációt, amely miatt zuhan az Ön népszerűsége vagy a kormány népszerűsége.

– Először is érdemes a lefutásokat nézni, tehát én azért öreg muskétás vagyok, talán már a kilencedik éve vagyok kormányon és láttam már sok mindent. Tehát van egy lefutása a kampányoknak és a kormányzati ciklusnak, az mindig ugyanolyan, az arányokban lehet eltérés, de a természetrajza mindig ilyen. Amikor a kampányból a kormány átáll kormányzásra, az ellenzék pedig még kampányban marad, akkor mindig ez következik be. Márpedig muszáj átállni kormányzásra, hiszen a választási év végén költségvetést kell elfogadni. Tehát a kormányzást mindenképpen meg kell kezdeni legkésőbb a választások utáni októberben, mármint az igazi mély gazdasági érdekeket is érintő kormányzást.

– Igen, de az utcán most nem az ellenzéki pártok vannak ott.

– Igen, de ez talán most másodlagos. Az utcához sokfajta módon lehet viszonyulni. Az én személyes viszonyom dubiózus természetesen. Senki sem örül annak, hogyha az utcán mindenfajta rondaságot skandálnak a személyével összefüggésben, ugyanakkor meg minden tüntetésnek végül is örülni kell, végül is ezt akartuk, nem? Tehát az egész Fidesz, Kereszténydemokrata Néppárt, a mostani kormánykoalíció pártjai az 1980-as években azért küzdöttek, hogy ebben az országban lehessen szabadon beszélni, társulni, gyülekezni meg tüntetni. Ezt akartuk, hát most megkaptuk.

– Drogteszt lesz vagy nem lesz? Kötelező lesz, vagy nem lesz? Mi történik azzal, akit egy ilyen drogteszten lebuktatnak?

– Most a drogtesztnél is annyi szamárságot hall az ember, hogy már lassan maga sem igazodik ki. Ugye, most egy vita zajlik erről az egész kérdésről, ebben nekem van álláspontom, illetve a kormánynak van egy világos álláspontja. Ugye, vannak először is a gyerekek. Talán már mondtam, hogy a gyerek a szülőé, és nem az államé, tehát hogy mi történjen egy gyerekkel, és mi történhet, azt mindig a szülő mondja meg. A droggal összefüggésben a gyermekek pedig áldozatok. Nem elkövetők, hanem áldozatok, ezért segítségre szorulnak, segítséget a gyereknek az állam a szülőn keresztül tud adni, vagyis fel tud kínálni egy szolgáltatást, azt tudja mondani, hogy Magyarországon minden iskolában a szülő kérésére el tudunk végezni ingyenesen egy drogtesztet és ezt a szülő megkapja, ennyit tudunk tenni. Ennél tovább menni nem lehet.

– De nem kerül ez nagyon sokba, és nem volna értelme inkább a bűnüldöző hatóságokat ezzel az összeggel megsegíteni?

– Nem, szerintem a szülőknek erre a szolgáltatásra, ha igénybe akarják venni, joguk van. Tehát ezt meg kell oldanunk. Van a dolognak egy másik fele, ez a politikusok, újságírók, közbizalmi állást betöltők, ugyanis ma Magyarországon a drogfogyasztás, még inkább azt mondanám, hogy a drogmaffia folyamatosan növekszik. Egy nagyon komoly ellenséggel állunk szemben, a kormány többször foglalkozott ezzel. Megjelennek folyamatosan olyan új – azt hiszem, szintetikusnak mondják ezeket – szerek, amelyek a legnagyobb veszélyt jelentik, nemcsak a gyerekekre egyébként, hanem a felnőttekre is. Ez egy nagyon komoly maffiahálózat.

– Sőt, alig mutatható ki a drogtesztekben.

– Ez egy nagyon komoly veszély, amiről most beszélünk, ez fenyegeti nemcsak a gyerekeinket, az egész társadalmat fenyegeti, sőt még a gazdaságot is. Tehát a kormány eldöntötte, hogy ebben a ciklusban a drogmaffiától meg fogja tisztítani Magyarországot, ehhez most hozzákezdünk. Azért kell a politikusokat, újságírókat, közbizalmi állást beöltőket bevonni ebbe a körbe, mert nyilván aki ilyet fogyaszt, arra nem lehet számítani a drogmaffia elleni küzdelemben. Tehát tisztázni kell, hogy ki hol áll, és meg kell hirdetni ezt a küzdelmet, és ki kell szorítani a drogmaffiát Magyarországról a legdrákóibb büntetésekkel és a legpontosabb hatósági eljárásokkal, miközben a szülőknek segítséget kell adnunk, hogy a gyermekeink ne váljanak áldozattá. Nekem is van két iskoláskorú kisgyerekem még az ötből, és én örülök, hogyha kapok ilyen segítséget.

– Menjünk tovább geopolitikai kérdésekre. Itt is nagyon konkrét dolgot kérdezek: a Déli Áramlat pótlására, illetve a Testvériség gázvezeték leállítására számít-e? Ugye, mert a Déli Áramlatnak vége, azt tudjuk, ezt gondolom, illetve ebben a ma reggel megjelent interjúban elmondja, hogy Putyin elnök úr Önt tájékoztatta arról, hogy ez a döntés valóban véglegesnek tekinthető az oroszok részéről. Számít-e arra, hogy a Testvériség vezetéken érkező földgázt is pótolni kell valahogy?

– A Testvériség vezeték Ukrajnán keresztül jön, a kérdés tehát az, hogy számolhatunk-e azzal, hogy Ukrajna olyan állapotba kerül – ezt a politikában destabilizációnak nevezik –, ami megakadályozza, hogy a gáz megérkezzen Magyarországra. A válasz az, hogy kerülhet. Ez nem spekuláció, hiszen ilyen már történt. Tehát gázkrízis már állt elő Közép-Európában, tehát olyan jelenségről beszélünk, amelynek ismert lefutása van. Ezzel szemben védekeznünk kell, ezért Magyarországnak elementáris érdeke, nemzeti érdeke, hogy gáz Ukrajnát kikerülve, tehát ukrajnai területet kikerülve is érkezzen Magyarországra.

– Van előrelépés ebben az ügyben?

– Igen, van egy fontos eredményünk. Ugye, január 1-jén kellene, és reményeim szerint fog is üzembe lépni a szlovák–magyar gázvezeték, ami az első lehetőség Magyarország történetében arra, hogy Magyarország területére ne orosz eredetű gáz érkezzen, illetve érkezhessen nem orosz eredetű gáz is. Ez egy fantasztikus geopolitikai siker, csak a cső mérete miatt ez nem oldja meg a teljes problémánkat. Részleges megoldást jelent, teljeset nem. Ezért nekünk délről, Szerbia felől is hoznunk kell egy vezetéket. Egyébként az én személyes stratégiám e tekintetben pedig az, hogy minden szomszédos országból érkezzen csővezeték Magyarországra. A szlovákokkal megoldottuk, Ukrajna rendben van, a románok felé mindent megépítettünk, csak még a románoknak van ott teendőjük, Szerbia felől meg kell oldanunk ezt a problémát, és Horvátország felé is mi mindent megtettünk, nekik van ott még teendőjük, és Ausztria felől is megoldott ez már. Lassan eljutunk tehát oda, hogy azt mondhassam Önnek, hogy Magyarország polgárai, családjai, háztartásai energiabiztonságban vannak.

– És mi a helyzet e tekintetben az atomenergiával? Paks II. megvalósítási szerződéseit azért kellett hirtelen hamarjában aláírni a héten, mert félnek attól, hogy esetleg az oroszok ebből is kiugranak akár önerőből, akár kényszer hatására brüsszeli vagy washingtoni nyomásra.

– Hirtelenkedésről legkevésbé sincsen szó, hiszen emlékeim szerint a parlament elfogadta azt a két törvényt jó egy évvel ezelőtt, kilenc hónappal ezelőtt, amely létrehozta az oroszokkal kötött megállapodást. Amit most aláírtunk, már ennek csak a végrehajtásáról rendelkező három részszerződés, amit több mint egy évig tárgyaltunk.

– De a kérdés második felére mi a válasz, hogy tartható, elképzelhető, hogy az oroszok ebből is kiszállnak?

– Nézze, minden szerződés az európai civilizációban felbontható, csak annak vannak következményei, a szerződést felbontó félnek vállalnia kell a következményeket, ezeket a következményeket jól körülhatárolja az a szerződés, amit megkötöttünk. Én azért vagyok egyébként bizakodó, mert néhány nappal a magyarországi megállapodást megelőzően egy ugyanilyen technológiájú atomerőműről az oroszok aláírtak egy megállapodást a finnekkel. Tehát az Európai Unión belül nem mi vagyunk az elsők, a másodikak vagyunk, a technológia ugyanaz, és a finn átláthatósági szabályokat fogjuk követni itthon, Magyarországon is, mit hozunk nyilvánosságra, és mit tartunk államtitok körben. Ez pontosan az európai sztenderdeket és a finn mintát követi majd.

– Még egy villámkérdés. A NAV elnökének most már nem kell lemondania, hogy megfogalmazta a keresetlevelet?

– Most megkezdődik majd egy jogi eljárás. Megvárjuk a végkimenetelét.

– De ha nem kezdődik meg a jogi eljárás, akkor hogyan derül ki, hogy bármilyen ügyben sáros-e a NAV elnöke?

– Most bízzunk abban, hogy megindul a jogi eljárás, tehát minden lehetőség adva van arra, hogy az ország teljes nyilvánossága előtt, fair bírói eljárásban az amerikaiak bemutathassák a bizonyítékaikat, és a NAV elnök asszonya pedig erre megadja a maga válaszát. Ebből a ravaszkodós, sompolygós időszakból végre átlépünk a tiszta, világos, egyenes beszéd korszakába. Aki állít, bizonyít, akit vádolnak, védekezik.

– Összegzésképpen egy kicsit, egy pár perc erejéig hátradőlve. 2015. Itt állunk a következő év küszöbén, az Ön harmadik ciklusa, folyamatban a második. Mi várható, hogyan látja az európai helyzetet, hogyan látja az eurózóna jövőjét, Magyarország szerepét az Európai Unióban? Egyáltalán, ha két-három dolgot ki kellene emelni a 2015-ös évben a legfontosabb dossziék közül, amelyek az Ön asztalán vannak, akkor azok melyek lennének?

– Az általános keretként, politikai keretként azt adnám válaszképpen az Ön kérdésére, hogy két dolgot kell egyszerre a kormánynak elérnie. Az első, hogy továbbra is folytatni kell a nemzeti érdekek védelmének politikáját, ugyanis ezt támadások fogják érni a jövőben is. Tehát mindig kiderül, hogy a nemzetközi viták mögött a végén nyers gazdasági, pénzügyi érdekek húzódnak meg, a bankadók, rezsicsökkentés, befektetéspolitika, energiapolitika… Tehát itt folyamatosan, mert egy nagyon nehéz nemzetközi időszakban van az egész világ, folyamatosan figyelnie és küzdenie kell a kormánynak. Ugyanakkor, miközben kifelé harcol, befelé nyugalmat, kiegyensúlyozottságot, átláthatóságot kell teremtenie, elő kell segítenie egy olyan állapot kialakulását, ahol a magyar emberek derűvel élhetik az életüket, és ezt a két dolgot egyszerre kellene megtennünk. A második dolog, amit válaszképpen adhatok Önnek, az, hogy a remény indokolt a magyar emberek lelkében, gondolkodásában, hiszen haladunk abba az irányba, hogy ledolgozzuk azt a történelmi hátrányt a nyugati országokhoz képest, ami a kommunizmus és a szovjet katonai megszállás miatt ért bennünket. Az elmúlt években, az elmúlt néhány évben a gazdasági növekedésünk megindult, gyorsabban nő Magyarország gazdasága, mint az Európai Unióé. Ez azt jelenti, hogy lépésről lépésre meg fogjuk őket közelíteni. Megindítjuk Magyarország történetének legnagyobb gazdaságfejlesztési tervét 2015-ben, és abban reménykedünk, hogy az anyagi biztonságot, kiegyensúlyozottságot, nyugalmat és derűt hoz majd Magyarországnak.

– A 180 perc vendége volt Orbán Viktor miniszterelnök. Köszönöm, hogy elfogadta a meghívásunkat.