Szlovénia azon szomszédos országok közé tartozik, ahol a magyar kormány nemzetpolitikája problémamentesen érvényesülni tud, a többségi nemzet, illetve a szlovén kormányzat nem támaszt akadályokat a magyar nemzeti kisebbség jogainak érvényesülésével, kultúrája, identitása megélésével szemben, ami nem általános gyakorlat a mai Európában - mondta Potápi Árpád János a Magyarország és a Szlovén Köztársaság által 25 éve megkötött kisebbségvédelmi megállapodás évfordulója alkalmából rendezett konferencián.
A nemzetpolitikai államtitkár köszöntőjében kiemelte: a kisebbségi szerződés megkötésekor kölcsönösen vállalták, hogy a két nemzetiség számára biztosítják nemzeti identitásuk megőrzését és fejlesztését.
A magyarok és a szlovének egyaránt megtanulták a történelemből, hogy az identitás olyan, mint a szabadság: senkinek nem lesz több belőle, ha elveszi a másét - hangsúlyozta beszédében Kövér László, az Országgyűlés elnöke. Hozzátette: ez a két ország nemzeti együttműködésének a nyílt titka, amelyet szívesen megosztanak bárkivel Európában, aki napjainkban fontosnak tartja az önazonosság és a szabadság egymással összefonódó kérdéseit.
Kövér László elmondta: a nemzeti közösségek a két országban kölcsönösen megkapják azt a kiemelt figyelmet, támogatást és pozitív megkülönböztetést, amelyeknek köszönhetően kis lélekszámuk ellenére közösségként létezhetnek és tervezhetnek.
Kitért arra is: az elmúlt huszonöt esztendőben, az euroatlanti integrációk keretében nemcsak azt tanulhatták meg mindannyian, hogy a számbeli kisebbségben élő nemzeti közösségek nem veszélyt, hanem esélyt jelentenek országaik számára, hanem azt is megtapasztalhatták, hogy méreteiktől és erejüktől függetlenül az érdekérvényesítésük során bizonyos értelemben minden ország kisebbségi helyzetbe kerülhet.
"Úgy is fogalmazhatnánk, Európában politikai értelemben tulajdonképpen mindenki kisebbségi, csak még sokan nem tudnak róla" - mondta Kövér László, aki szerint azt is megtapasztalhatták, hogy a nemzetközi politikában nem a vélt vagy valós erőfölény alkalmazása, hanem az érdekek harmonizálása, a kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködés az egyetlen út, amelyen tartós eredményeket lehet elérni.
Az Országgyűlés elnöke rámutatott: "az együttműködésre egyre nagyobb szükségünk van és lesz, mert egyre erőteljesebbek azok a kísérletek, hogy szabadokból ismét rabokká tegyenek valamennyiünket, nemzeti közösségeket és kisebbségeket egyaránt". Vannak - nem kevesen és nem lebecsülendő erővel bírnak -, akik ki akarnak forgatni mindannyiunkat nemi, családi, vallási és nemzeti identitásunkból, el akarják törölni nemzeti államainkat annak érdekében, hogy korlátlanul alávethetőek és kifoszthatóak legyünk.
Ezért tartják fontosnak, hogy a nemzeti többségek és nemzeti kisebbségek identitásvédelmi képességei megerősödjenek, és hogy Közép- és Kelet-Európa egymás mellett élő népei a nemzeti kizárólagosságra törekvés 19. századi politikai reflexeitől magukat megszabadítva, a nemzeti méltányosság gondolatától vezettetve egymást ne gyengítsék, hanem erősítsék.
Kövér László kiemelte: a kulturális autonómia, a területhez kötött közösségi jogok és a nemzeti kisebbségi jogok rögzítésével Szlovénia az európai kisebbségvédelem élén jár. Kitért a magyar parlamenti hely biztosítására a nemzetgyűlésben, illetve a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség számára garantált jogkörök meghatározására is.
Hozzátette, Magyarország törvényei hasonlóak: az alaptörvény a 13 őshonos nemzeti közösség között a szlovéneket is államalkotó tényezőnek tekinti, közösségi jogaikat külön sarkalatos törvényben rögzítjük, számukra kisebbségi önkormányzati intézményrendszert, nemzetiségi országgyűlési szószólói tisztséget és széles intézményfenntartói jogokat biztosítunk.
Kövér László rámutatott: az elmúlt negyedszázad tapasztalata alapján a tévedés kockázata nélkül megállapíthatják, hogy Magyarország és a Szlovén Köztársaság kisebbségvédelmi együttműködése egész Európa számára példaértékű, és egyben azt bizonyítja, hogy a közös európai értékek melletti kiállással és összefogással az európai őshonos nemzeti közösségek számára biztosítható a jövő.
Milan Brglez, a szlovén nemzetgyűlés elnöke azt hangsúlyozta, hogy a megállapodás alapköve a két ország közötti együttműködésnek. A jó együttműködés az egyezménynek is köszönhető - mondta. Úgy fogalmazott: a nemzetiségek gazdagságot és hidat jelentenek a két ország között.
Büszkeségét fejezte ki alkotmányuk vonatkozó cikkelyével összefüggésben, majd kitért a nemzeti kisebbségeket megillető jogokra, és felidézte, hogy újonnan létrejövő országként elkötelezték magukat, hogy a biztosítják a kisebbségek jogait, létszámtól függetlenül.
A konferenciát szervező nemzetpolitikai államtitkárság háttéranyaga szerint a két ország külügyminiszterei 25 évvel ezelőtt, 1992. november 6-án írták alá A Magyar Köztársaságban élő szlovén nemzeti kisebbség és a Szlovén Köztársaságban élő magyar nemzeti közösség külön jogainak biztosításáról szóló egyezményt. A szomszédos országokkal kötött kisebbségvédelmi megállapodások közül időrendben ez az egyezmény született meg először, létrejöttét nagyban elősegítette a függetlenné váló Szlovénia első budapesti nagykövete, Hajós Ferenc alkotmányjogász. Az egyezmény értelmében létrejött Magyar-Szlovén Kormányközi Kisebbségi Vegyes Bizottság az üléseit évente felváltva Magyarországon, illetve Szlovéniában tartja.
A hat kisebbségi vegyes bizottság közül ez a testület a legaktívabbnak számít, eddig 17 ülést tartott, a legutóbbit november 21-én, Ljubljana mellett. Az egyik legjelentősebb megvalósult ajánlás között tartják számon a Kétvölgy és Felsőszölnök közötti út megépítését.
Az eseményen készült videó vágatlan változata letölthető a Sajtószobában.