Az utóbbi nyolc év nemzetpolitikáját kívánja folytatni a magyar kormány a következő négy évben is, és már a 2018-2022-es időszakra is megvannak a célok, amelyek között kiemelt szerep jut a magyar identitás megőrzésének, a családok támogatásának, valamint a nemzetrészek további gazdasági támogatásának - hangsúlyozta Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár szerdán Kishegyesen, a XVI. Vajdasági Szabadegyetem megnyitóján elhangzott beszédében.
Az államtitkár felelevenítette az utóbbi nyolc év nemzetpolitikai lépéseit, kiemelte, hogy megteremtették azt a keretrendszert, amelyben a magyar kormány a határon túli szervezetek támogatásával tud segíteni a nemzetrészeken. Példaként a kettős állampolgárság lehetővé tételét, az új Alaptörvényt, a nemzeti összetartozás napjának létrehozását, valamint a választásokon és a népszavazásokon történő részvétel lehetővé tételét említette.
Rámutatott, hogy 2014 óta rendszerszintűvé vált a nemzetpolitika, nagyságrendileg nőttek az erre a célra fordított összegek, és a hagyományos nemzetpolitika mellett megjelent a szülőföldön való boldogulás elősegítése is a gazdasági támogatások formájában, illetve az oktatási, kulturális, szociális intézményrendszer és magyar politikai intézményrendszer fejlesztésén keresztül.
2018 a családok éve, és a határon túli magyar családok éve is, az a cél, hogy minél több magyar gyerek szülessen, és a vegyesházasságokban születettek közül is minél többen vállalják magyarságukat. Ehhez hozzájárul a Köldökzsinór Program, azon belül az anyasági támogatás és a babakötvény kiterjesztése, valamint az is, hogy a kormány olyan vállalkozások támogatását jelentette be, amelyek családbarát tevékenységet folytatnak. Potápi Árpád János felhívta a figyelmet arra, hogy az utóbbi célra 500 millió forintot különítettek el, a Vajdaságból pedig 120 pályázat érkezett be, egy-egy pályázó 3-6 millió forintot nyerhet.
Az előadásban elhangzott, hogy az elmúlt években mintegy 5000 külhoni magyar intézmény működése és programja vált fenntarthatóvá a támogatások által, és idén tovább növekedtek a támogatási összegek.
Mint mondta: 2018-ban folytatódnak a megkezdett támogatási programok, például a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program, amelynek keretében 38,6 milliárd forintból 150 új óvoda és bölcsőde épül, és több mint 400 intézmény újul meg. Emellett 60 millió forintból tud továbbra is működni a szakképzés-fejlesztési program, amelynek köszönhetően az idén 21 vajdasági szakképző intézményt támogatnak.
Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) szerb parlamenti frakcióvezetője beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a Vajdaságban a magyar kormány, a VMSZ és a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács (MNT) azon dolgozik, hogy megkönnyítse és elősegítse a szülőföldön való megmaradást az ott élők számára. Arra kérte a szabadegyetemen részt vevő fiatalokat, hogy ne lássák pesszimistán a világot, és ne gondolják azt, hogy nincs jövője és perspektívája a vajdasági magyarságnak. Majd aláhúzta: szükség van azokra, akik politikával, közélettel foglalkoznak, mert így lehet érvényesíteni a vajdasági magyar érdekeket.
Mint mondta: a vajdasági magyar politika legfőbb feladata az, hogy megteremtse a gazdasági alapokat az ott élők számára, 2010 előtt ugyanis ezzel senki nem foglalkozott. Az utóbbi három évben a vajdasági gazdaságfejlesztési programon keresztül a fiatal magyar vajdaságiak házakat és termőföldeket tudtak vásárolni, vállalkozásokat tudtak indítani, és ezáltal új munkahelyeket tudtak teremteni.
Kiemelte: az utóbbi években a belgrádi parlamenti munkán keresztül sikerült elérni, hogy a Vajdaságban munkába álláskor ne hátrány, hanem előny legyen magyarnak lenni, és a nemzeti kisebbségek tagjai pozitív diszkriminációban részesüljenek.
A Vajdasági Szabadegyetem hat napja alatt egyebek mellett az oktatás jövőjével, pszichológiai kérdésekkel, a közösségi és online médiával, önismerettel, pályaválasztással és párkapcsolati kérdésekkel foglalkoznak a résztvevők.
A rendezvénynek helyet adó Kátai-tanyán ezúttal is a fiatal vajdasági magyar értelmiség összefogását, együtt gondolkodását és véleményformálását érintő kérdéseket vitatnak meg.
A szakmai előadásokat minden nap beszélgetések, viták, csapatépítő foglalkozások, játékok és koncertek követik.
A Vajdasági Szabadegyetem résztvevői elsősorban a Vajdaságban élő és tanuló vajdasági magyar fiatalok, friss diplomások és fiatal vállalkozók, Magyarországon tanuló vajdasági magyar hallgatók, valamint együttműködő szervezeteik tagjai, aktivistái. A rendezvény egy-egy napján átlagosan 150 hallgató vesz részt.