A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ), valamint a kárpátaljai magyar külképviseletek közösen emlékeztek meg az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójáról csütörtökön Ungváron az 1956-os emlékműnél és a börtön falán elhelyezett 1956-os emléktáblánál.
Szili Katalin miniszterelnöki megbízott beszédében emlékeztetett arra, hogy "a magyarországi felkelés 1956. október 23-án az első volt Európában, amely céljául tűzte ki, hogy leszámol a kommunizmus illúziójával, megteremti a szabadságot, a nemzeti függetlenséget és a demokráciát". Hozzátette: 1956 eseményei, a forradalom nem állt meg a határokon, s jóllehet Kárpátalja ifjúsága el volt zárva 56 eseményeitől, mégis eljött az igazság pillanata, amikor napvilágot láttak a hírek a megtorlásról, a forradalmároknak az ungvári börtönbe hurcolásáról, a Vihar hadművelet Kárpátaljáról történő vezérléséről, szórólapok, falragaszok megjelenéséről és a szolidaritásról.
"Aki magyar, velünk tart! - visszhangozták a szórólapok a magyar forradalom és szabadságharc jelszavát, életre keltve a szolidaritás legszebb példáját az országhatáron túl, a népet nemzetté kovácsolva, és bizonyítva, hogy a forradalom valóban nem ismer határokat" - fogalmazott a szónok. Kifejtette: 1956 olyan értéket is teremtett, amely évek múltán is emlékeztet a nép összetartására és arra, hogy a diktatúrának hosszú távon nincs esélye.
Hennagyij Moszkal, Kárpátalja megye kormányzója úgy fogalmazott: az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc előhírnöke volt a mai demokráciának. Jóllehet a szovjet csapatok elfojtották a forradalmat, a jelentőségét nehéz lenne túlértékelni.
Az 1956-os események "megsemmisítő kritikát" fogalmaztak meg a szovjet totalitariánus rendszerre vonatkozóan, és felgyorsították a Szovjetunió szétesését. Kárpátalján sokan - és nem csak magyarok - elítélték a szovjet csapatok magyarországi beavatkozását. Ők ezért feketelistára kerültek, és közülük többen a szabadságukkal fizettek - mondta, hangsúlyozva, hogy "ezekről a hősökről nem feledkezünk meg".
Barta József, a KMKSZ alelnöke azt emelte ki, hogy noha az 1956-os forradalom és szabadságharc elbukott, mégsem volt értelmetlen, mert bebizonyította, a magyarság, amikor kell, képes összefogni, szabadságáért megküzdeni. "A sztálini terror által megtizedelt, megnyomorított, az anyaországtól vasfüggönnyel elzárt kárpátaljai magyarok tudomást szereztek a forradalomról, amelynek szelleme Kárpátaljára is eljutott. Ellenálló csoportok alakultak fiatalokból, röplapokat gyártottak és ragasztottak ki éjszakánként a településeken, majd miután elfogták őket, együtt raboskodtak az ungvári börtönben a magyarországi forradalmárokkal" - mondta a KMKSZ alelnöke.
Zubánics László, az UMDSZ elnöke hangsúlyozta, a mai fiataloknak tanulniuk kell azoknak a fiataloknak a példájából, akik 1956-ban fegyvert ragadtak az elnyomó rendszer ellen. "A mostani kor fiataljainak tanulással, a családban való helytállással és a közösségben vállalt kötelezettséggel tudnak szerepet vállalni a mai forradalomban" - fogalmazott, megjegyezve: "1956 üzenete a mának az, hogy ki kell tartanunk a szülőföldünkön, minél aktívabban be kell kapcsolódnunk sorsunk alakításába".
Szili Katalin, a KMKSZ, az UMDSZ, az ungvári és beregszászi magyar külképviseletek, valamint Kárpátalja megye vezetői megkoszorúzták az egykori szovjet KGB épületével szemben idén nyáron felavatott 1956-os emlékművet, majd az ünnepség résztvevői a börtön épületéhez vonulva rótták le tiszteletüket az annak falán elhelyezett domborműnél, amelyet a 60 évvel ezelőtt ott fogva tartott 800 magyar forradalmár és a forradalom mellett kiálló, akkor szovjet állampolgár kárpátaljai magyar fiatalok emlékére állított Magyarország ungvári főkonzulátusa.