Magyarországon olyan társadalmi konszenzus alakult ki a legfontosabb nemzetpolitikai kérdésekben, amely öt évvel ezelőtt elképzelhetetlen volt - hangsúlyozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a 25. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor pénteki, A rész és az egész címmel rendezett nemzetpolitikai kerekasztal-beszélgetésén.
Magyarországon olyan társadalmi konszenzus alakult ki a legfontosabb nemzetpolitikai kérdésekben, amely öt évvel ezelőtt elképzelhetetlen volt - hangsúlyozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a 25. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor pénteki, A rész és az egész címmel rendezett nemzetpolitikai kerekasztal-beszélgetésén.
"Teljes társadalmi konszenzus van a tekintetben, hogy a külhoni magyarságnak jár az állampolgárság, jár a szavazati jog, és megilleti őt az autonómia. A tömbmagyarságnak a területi, a szórványmagyarságnak a kulturális autonómia" - fejtette ki a miniszterelnök-helyettes.
Hozzátette: nyilván nem Budapestről kell megmondani, hogy milyen autonómiák legyenek. A magyar állam azt az autonómiakoncepciót támogatja, amelyet az adott nemzetrész kidolgoz - szögezte le.
Az autonómia tekintetében kifejtette: Magyarország soha nem követelt olyasmit, amire ne lenne precedens az Európai Unióban.
"Tehát az autonómia nem valamilyen magyar találmány, nem valamilyen extrém magyar követelés, mint ahogy azt a román belpolitikában is beállítják: az autonómia és önrendelkezés végeredményben emberi jog a közösség szintjén. Úgy is szokták megfogalmazni, az emberi jogok királynője" - mondta Semjén Zsolt.
A külhoni magyar pártok vezetőinek részvételével rendezett nyilvános kerekasztal-beszélgetésen Semjén Zsolt elmondta: a magyar állam nemcsak felelősséget érez, hanem felelősséget is visel a határon túli magyarságért, amely integráns része a magyar költségvetésnek. Elmondta: a külhoni szervezetek és programok támogatására szánt évi 21 milliárd forint minden korábbinál nagyobb. A támogatást növelni fogják, ezzel együtt a magyar gazdaság növekedése és a költségvetési hiánycél tartható - hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes.
Kitért arra, hogy a külhoni közösségek közül most a kárpátaljai magyarság van a legveszélyeztetettebb helyzetben.
"Nem folyhat magyar vér olyan háborúban, amelyhez a magyarságnak semmi köze. Semmilyen bűnrészessége nincs a magyarságnak abban a helyzetben, amely ott kialakult. Tehát a kárpátaljai magyarság érezze azt, bármi történik, mindig számíthat a magyar államra. A magyar állam és az egyetemes magyarság a kárpátaljai magyarság mögött van" - jelentette ki a miniszterelnök-helyettes a Tusványosként emlegetett nyári szabadegyetemen.