A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes szerint össznemzeti paradigmaváltás kezdődött a családpolitikában az anyasági támogatás állampolgársági alapon történő kiterjesztésével.
Semjén Zsolt csütörtökön, a Családok budapesti világtalálkozójának első napján arról beszélt, Magyarország nem kívánja a határon túli magyar közösségek csökkentése révén orvosolni Magyarország népesedési problémáit, mert az ellenkezne az egységes magyar nemzetről tartott hitvallással.
Arról is beszélt, hogy Erdélyben az elvándorlás, a Felvidéken az asszimiláció, Kárpátalján pedig a természetes fogyatkozás a magyar népesség csökkenésének a jellemző oka.
Kitért arra is, szerinte a kisebbségben élő magyarok számának "botrányos mértékű csökkenése" az indokoltnál jóval nagyobb arányú, és ezért a trianoni utódállamokat politikai és morális felelősség terheli.
A miniszterelnök-helyettes a határon túli magyar közösségeknek nyújtott kormányzati támogatásokat felidézve azt hangoztatta, azok nemcsak e közösségek gazdasági, hanem demográfiai gyarapodását is szolgálják.
Semjén Zsolt a világtalálkozó kettős céljának nevezte, hogy tartalmas szakmai vitát folytassanak a hazai és az európai népesedési krízisről, másrészt, hogy szervezetten kiálljanak a család és az élet alapértékei mellett.
Emlékeztetett arra, hogy Magyarország népessége 1981 óta csökken, ez azonban már csak a következménye volt a korábbi évtizedeken át tartó folyamatnak. Jelezte, Magyarország az 1,45-ös termékenységi arányszámával az európai középmezőnybe tartozik.
Kiemelte, hogy a népességcsökkenés összeurópai probléma, de annak felismerésében, kezelésében nem egységesek az államok. Magyarország azon kevesek közé tartozik az unióban, ahol a kormány a dominánsnak kikiáltott véleményáramlattal szembehelyezkedve deklaráltan is a családok mellé állt, és a megoldást nem a migráció erőltetésében, hanem a házasságok és a gyermekek számának növekedésében látja - tette hozzá.