Semjén Zsolt a Magyar Állandó Értekezlet XIV. plenáris ülésén csütörtökön Budapesten, a megnyitóbeszédében kiemelte: a visszahonosítással és az állampolgárság megállapításával év végére eléri a 800 ezret az új magyar állampolgárok száma, ami a nemzet közjogi egyesítésének megvalósítását jelzi.
Kitért arra is, hogy egységes oktatási, kulturális térként kezelik a Kárpát-medencét, és ma már nemcsak az erdélyi diákok jönnek Magyarországra tanulni, hanem az is természetes, hogy innen mennek hallgatók ottani egyetemekre, és ez igaz az oktatókra, a professzorokra is.
Semjén Zsolt történelmi jelentőségűnek nevezte az egységes gazdasági tér megvalósítását, ami szintén folyamatban van. A Vajdaságban például soha nem látott fejlesztési programot indítanak, aminek meghatározó nemzetpolitikai és gazdasági jelentősége van - emelte ki.
A politikus beszélt arról is, hogy a három legfontosabb nemzetpolitikai kérdésben teljes konszenzus van. Ez a teljes jogú állampolgárság, amely jár minden magyarnak, éljen bárhol a világon, és ehhez kapcsolódik elválaszthatatlanul a szavazati jog.
Ez szintén minden magyart megillet, a magyar Országgyűlés, összmagyar Országgyűlés - fogalmazott Semjén Zsolt.
Kitért arra is, hogy a Kárpát-medence magyarságának jár az autonómia, testre szabott módon, azaz a tömbmagyarságnak a területi, a szórványmagyarságnak a kulturális önrendelkezés.
Fontos eredménynek tartotta, hogy a mindennapok kis dolgaiban is evidenciává vált, hogy "egy nemzet vagyunk", és a külhoni magyarság hírei nem külpolitikai hanem belpolitikai hírként jelennek meg.
A miniszterelnök-helyettes természetesnek nevezte, hogy a Máért mostanra évről-évre megtartja ülését. Ez nem volt mindig így, de ma már evindencia - mutatott rá. Hozzátette: a testület a magyarság és a magyar állam legszélesebb tanácskozó fóruma. Az egyetemes magyar nemzet megmaradására keres és talál sikeresen válaszokat - emelte ki a miniszterelnök-helyettes. A tanácskozás a tervek szerint zárónyilatkozat elfogadásával fejeződik be délután.