Inkorrekt, törvénytelen és antidemokratikus, amit Magyarországgal szemben eddig elsősorban a brüsszeli bürokrácia a migráció ügyében tett.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Budapest Forum for Christian Communicators (Keresztény kommunikációs szakemberek budapesti fóruma) konferencia nyitónapján hangsúlyozta: a brüsszeli eljárás inkorrekt a kibocsátó országokkal szemben is, hiszen, ha mindenki eljön, ki fogja újjáépíteni ezeket az államokat. Amikor meghívták ezeket az embereket, akkor nem kérdeztek meg bennünket, most, hogy itt vannak, szeretnék szétosztani a migránsokat. Ennek keretében azokat, akiknek szakmája van, kiválogatnák, a többieket pedig Magyarországra, Lengyelországra, Csehországra, Romániára „lőcsölnék” – jegyezte meg a miniszterelnök-helyettes.
Törvénytelen, amit tettek azért is – fűzte hozzá –, mert arra biztattak mindenkit, hogy be lehet jönni, Magyarország ugyanakkor betartotta a schengeni és dublini szerződést. Antidemokratikus is eljárás, hiszen a saját népüket nem kérdezték meg ebben az ügyben. Magyarországon ezzel szemben népszavazás volt, és a magyarok kimondták: nem akarnak bevándorló országgá válni.
A politikus hangsúlyozta: el kell választani egymástól a gazdasági migrációt és azokat a menekülteket, akiknek élete politikai, vallási meggyőződésük miatt veszélyben van. Magyarország minden valódi menekültnek segít, minden nemzetközi kötelezettségének eleget tesz – jelentette ki.
A migráció szerinte „ontológiailag és erkölcsileg is rossz” – jelentette ki –, az nem helyes, ha valakinek nincs lehetősége, hogy ott élje le az életet, ahol született. A migráció legfeljebb a kisebbik rossz lehet, ha valakinek a szülőföldjéről tényleg el kell menekülnie, mert veszélyben van az élete – de a cél az, hogy olyan viszonyokat teremtsünk, amiben mindenki élhet a saját szülőföldjén, vagy visszatérhet oda. „A migrációval szemben önvédelem, a migránsokkal szemben keresztény karitász” – foglalta össze a kereszténydemokrata politikusok „kettős felelősségét”.
Semjén Zsolt a felelősségvállalást koncentrikus körként ábrázolta, a legbelső a családokhoz kötődik, a második a nemzethez, míg a legszélesebb az emberiséghez. Ezek összekeverése súlyos felforgatása a világ rendjének – értékelt. A mi válaszunk, hogy az a normális, ha olyan családtámogatási rendszer van, ami támogatja, hogy magyar gyerekek szülessenek, akik magyar kultúrában nőnek – mondta, felidézve azt a sajnálatos esetet, amikor ezért a magától értetődő kereszténydemokrata alapelvért egy svéd minisztertársa gyakorlatilag lenácizta a magyar családpolitikát. A helyzet súlyosságát érzékelteti az is, hogy az EU alkotmánytervezetének megfogalmazói csak a görög-latin kultúrkörre és a felvilágosodásra utaltak, a kereszténységet meg sem említették – pedig a zsidó-keresztény kultúra kétségkívül „ott van az európai civilizáció építőkövei között.” Ugyanilyen problematikus, hogy az „európai PC-ben” nem lehet kimondani a keresztényüldözés tényét, ehelyett „emberi jogi sérelem” vagy legfeljebb „a vallásszabadság sérelme” kifejezések használhatók – számolt be tapasztalatairól a miniszterelnök-helyettes.
Mindezek alapján rámutatott: napjainkban két típusú keresztényüldözéssel kell szembenézni: az egyik, ami Nyugat-Európában tapasztalható, és ami a keresztény értékek relativizálását és kiszorítását, sok esetben történelemhamisítást is jelent. A másik a keleti keresztények üldözése, akik elszenvedik a nyomort és egyéb hátrányokat az adott térségben, és emellett keresztény kisebbségként léteznek az iszlám tengerben – fogalmazott.
Kitért arra, hogy egyedülálló módon létrehozták az üldözött keresztények segítését szolgáló államtitkárságot, és mintegy 50 ezer embernek nyújtottak segítséget állami eszközökkel. Ez messze meghaladja Magyarország anyagi erejét, és sokkal nagyobb erőfeszítés, mint amit egyes gazdagabb nyugati országok biztosítottak – hangzott el. Ugyanakkor azt senki nem gondolhatja, hogy a világ összes szegény emberét Magyarországnak vagy Európának kellene befogadnia – szögezte le.
Külön kiemelte az iraki Tell Aszkuf település példáját, ahonnét az Iszlám Állam 1300 keresztény családot üldözött el, és amelyet teljes egészében a magyar állam épített újjá. Ezért a visszatérő 1000 keresztény család hálából „Magyarország leányának” nevezte el.
Semjén Zsolt azt mondta, a migráció, bár van, amikor a kisebbik rossz, de mindenképpen rossz, hiszen azt jelenti, hogy valaki nem élheti ott az életét, ahová született. A migrációért, a jelenséget kiváltó állapotokért elsősorban az adott ország rossz kormányzatát tette felelőssé. Egyúttal kitért a volt gyarmattartó országokra is, és azt mondta, a rossz lelkiismeretüket ne tolják ránk, „mi nem gyarmatosítottunk senkit, nem raboltunk ki senkit.” A politikus ugyanakkor felidézte a magyar történelem dicső és tragikus fejezeteit (Nándorfehérvár, Buda elfoglalása, a szovjet megszállás), amelyek a „kereszténység védőbástyáivá” tettek minket. Ez mélyen gyökerezik a magyar nép identitásában, ezért „senki ne akarja Brüsszelből megmondani, hogyan legyünk szolidárisak” – hangsúlyozta.
Azoknak is van felelőssége a történtekben, akik meghívták ezeket az embereket Európába – jegyezte meg. Feltette a kérdést: nem lett volna tisztességesebb, ha azt mondják, nem engedik be a migránsokat, ne tegyék kockára az életüket?