Kormányportál

Az őshonos nemzetiségek a magyar nemzet elszakíthatatlan részei; a magyar állam feladata pedig, hogy fejlődésükhöz, gazdagodásukhoz és értékmegőrzésükhöz biztosítsa a feltételeket - mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Nemzetiségekért-díj átadásán kedden Budapesten.

A nemzetiségekért is felelős kormányfőhelyettes kiemelte: Magyarország alaptörvénye kimondja, hogy az őshonos nemzetiségek államalkotó tényezők és a magyar politikai nemzet integráns részei. "Ahogy a magyar nemzet elszakíthatatlan része a külhoni magyarság, ugyanígy elszakíthatatlan részei az őshonos nemzetiségek" - hangoztatta.

A miniszterelnök-helyettes a nemzetiségek különleges feladatának és felelősségének nevezte, hogy az általuk hozott kultúra olyan egyszeri és megismételhetetlen érteket teremt, amit csak ők adhatnak az egyetemes emberiségnek, anyaországuknak és Magyarországnak is.

Kijelentette: a magyar állam feladata, hogy az őshonos nemzetiségek fejlődéséhez, gazdagodásához és értékmegőrzéséhez biztosítsa a szükséges feltételeket. 2010-hez képest ötszörösére nőtt támogatásuk, továbbá örvendetesen nő azok száma, akik nemzetiségi gyökereiket felvállalják - ismertette Semjén Zsolt, arra is kitérve, hogy a magyar társadalom 6,5 százaléka nyilatkozott úgy, hogy valamely őshonos nemzetiséghez tartozik.

Megfogalmazása szerint a nemzetiségek gazdagodásáért "mindenki megtette a magáét". Az állam az intézményi és anyagi feltételek biztosításával, de a tisztelet és megbecsülés a nemzetiségek illeti, ugyanis ezekkel a keretekkel élve őrzik meg kultúrájukat - fűzte hozzá.

ész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára Semjén Zsolt szavaihoz is kapcsolódva óriási változásnak nevezte, hogy egyre többen merik felvállalni Magyarországon a nemzetiségüket.

Erre a tendenciára utalva úgy vélekedett: Magyarország ezzel azt üzeni a közép- és kelet-európai nemzetek vezetőinek, hogy a nemzetiségek nem ellenfelek, hanem gazdagítják, sokkal inkább erősebbé teszik azt az országot, amelyben élnek. "Nincs más lehetőségünk Közép- és Kelet-Európában (...), mint őket erősíteni, segíteni és támogatni" - hangoztatta.

Nemzetiségekért-díjban azok részesülhetnek, akik "a magyarországi nemzetiségek érdekében a nemzetiségi közéletben, az oktatásban, a kultúrában, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban, a gazdasági önszerveződés területén példaértékű tevékenységet" végeznek.

Az elismerést az idén tizenhárom ember, illetve szervezet vehette át. A díjazottak között van Batyi Róbert, a SziRom szimfonikus romazenekar vezetője, Dechandt Antal képzőművész, Jónás Judit színművész, színházalapító, Kimpián Péter nyugalmazott román nemzetiségi rádiós szerkesztő, Papageorgiu Andrea festőművész, a Tabán Szerb Folklór Egyesület és Taragyia Györgyné Klaics Emília nemzetiségi újságíró, szerkesztő.

Az ENSZ 1992. december 18-án fogadta el a Nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól szóló nyilatkozatot. Ez volt az első olyan átfogó nemzetközi dokumentum, amely az államok számára előírja a kisebbségek létének, identitásának védelmét, rendelkezik a kisebbségek saját kultúrához, hitélethez és nyelvhasználathoz való jogáról, a kisebbségeket érintő ügyek eldöntésében való érdemi részvételről, a határokon átívelő szabad kapcsolattartásról.

A magyar kormány 1995. szeptember 21-én döntött arról, hogy december 18-a a kisebbségek napja, és ekkor alapították a Kisebbségekért-díjat is. 2012. április 16-án az Országgyűlés a napot a nemzetiségek napjának, az ez alkalomból odaítélt díjat pedig a Nemzetiségekért-díjnak nyilvánította. Az elismerést az alapítása óta 198-an kapták meg.