A görögkatolikus egyház a legnehezebb körülmények és a legbrutálisabb üldöztetések között is hűségesen kitartott a hit és a magyarság mellett - fogalmazott Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a 25 éve szabadon - a Kárpátaljai Görögkatolikus Egyház helytállása és tanúságtétele című kiállítás megnyitóján a fővárosban.
Semjén Zsolt a magyar kormány nevében köszönetét és mélységes elismerését fejezte ki a görögkatolikus egyháznak, és azt mondta: legyenek meggyőződve arról Kárpátalján, hogy bármi történjék is, mindig minden körülmények között számíthatnak Magyarországra, a magyar nemzetre és a magyar kormányra.
A kormányfő nemzetpolitikáért és egyházi diplomáciáért felelős helyettese ünnepi beszédében felidézte, hogy a második világháború után a Kárpátalját bekebelező szovjet birodalom átfogó támadást indított a görögkatolikus egyház ellen. Püspöküket, Romzsa Tódort 1947-ben meggyilkolták, két évre rá az egyházközségek mindegyikét beolvasztották a Moszkva központú pravoszláv egyházba. Azt a 129 papot, akik nem voltak hajlandóak áttérni, 1949 folyamán, három hullámban a Gulág koncentrációs táboraiba hurcolták, közülük 28-an már soha nem tértek vissza.
Semjén Zsolt szólt arról is, hogy a szovjet birodalomba bekebelezett Kárpátalján fájdalmas helyzet alakult ki az egyházak között, 1944-től az új impérium az ortodox egyházat használta fel eszközül a görögkatolikus egyház felszámolására. A II. vatikáni zsinatot megelőző egyháztani felfogásban még szó sem volt arról a testvéri kapcsolatról, amely a katolikus és ortodox egyház közt áll fenn. Az ellenséges légkör hangsúlyozottan kedvezett az egyházüldözésnek, amelynek papok százai, hívek tízezrei estek áldozatul.
A miniszterelnök-helyettes kiemelte: a több mint negyven évi elnyomatás alatt hősies erőfeszítésekkel igyekezett a görögkatolikus egyház megtartani mindazt, amit évszázadokon át krisztusi örökségként őrzött őseitől. 1990-től úgy tűnik, végre meghozta gyümölcsét a hosszú helytállás.
Rámutatott: az elmúlt negyed század annak a bizonyítéka, hogy a meghozott áldozatok nem voltak hiábavalók. A munkácsi egyházmegyében több mint 100 új templom épült, 420 parókián 320 ezer hívő éli keresztény életét 320 pap vezetésével. Az ungvári teológia 59 papnövendéke a jövő záloga, köztük hét magyar - fejtette ki Semjén Zsolt.
A kiállítást Marosi István, a beregszászi főiskola görögkatolikus lelkésze szervezte és rendezte.
A megtekinthető tárgyakat bemutatva kiemelte: a görögkatolikus mártír papokra és családokra úgy tekintenek, mint akik éltetik és erősítik az egyházmegyéjüket. Méltatta azokat a híveket, akik mindvégig kitartottak a görögkatolikus vallás mellett. Mi mindvégig görögkatolikusok voltunk és így is akarjuk megélni hitünkben - fogalmazott.
A tárlat a vallásgyakorlást tiltó éveket mutatja be tablókon, tárgyakon, könyveken keresztül. Egyebek között látható az elhurcolt görögkatolikus papok életrajza, fényképei, népi imakönyvek, lágerben és illegalitásban használt liturgikus tárgyak. Kiállították az 1949-ben 25 évnyi kényszermunkatáborra ítélt felsőveresmarti görögkatolikus pap, Bendász István hagyatékának egy jelentős részét, illegalitásban vezetett sematizmusokat, papi nyilvántartásokat, anyakönyveket, az illegalitásban működő papok adatait.
Bendász Dániel adatai szerint Kárpátalján ma megközelítőleg 350 ezer görögkatolikus él, ebből 23-25 ezer magyar görögkatolikus. Más források szerint, a hívek száma ennél jóval kevesebb, 220 ezer, a magyarok közül pedig mintegy 15 ezer fő görög katolikus. A kiállítás december 13-ig látható a fővárosi Magyarság Házában.