A magyar kormány migrációellenes hozzáállásából politikájának minden eleme levezethető - mondta Londonban Kovács Zoltán.
A nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár magyar és brit újságírók részvételével tartott sajtóbeszélgetést Magyarország londoni nagykövetségén. Elmondta: a magyar gazdasági átalakítás stratégiájának hajtóereje is az, hogy a gazdaság ne a migrációtól függjön, hanem a Közép-Európában hozzáférhető erőforrásokra támaszkodjon.
"Nincs olyan terv, amely a munkapiac számszerű igényeit minden évben több százezer máshonnan érkezővel oldaná meg" - fogalmazott.
Kovács Zoltán szerint a magyar kormány úgy döntött, hogy lejárt az olcsó munkaerővel jellemzett gazdaság korszaka, olyan foglalkoztatási környezetet kell teremteni, amelyet magasabb hozzáadottérték-tartalom, magasabb szakképzettségi követelmények jellemeznek.
Az államtitkár szerint a migráció ügye, az ebből eredő problémák tökéletesen illusztrálják, és segítenek megérteni a magyar kormány álláspontját gyakorlatilag minden olyan kérdésben, amely az Európai Unióval vagy a magyarországi hazai közélettel összefüggésben van.
A magyar kormány nagyon erőteljes migrációellenes hozzáállásából számos, olyan területeken hozott döntések is levezethetők, mint a demográfia, a társadalmi intézmények, a szociális intézkedések, az intézményi politika - mondta Kovács Zoltán a hétfői londoni tájékoztatón.
Az államtitkár szerint a munkaerőhiányra, az ebből eredő strukturális problémákra lehet külső országokból érkező migrációval válaszolni, de van más válasz is az egyre szorítóbb népesedési problémákra, olyan környezet teremtésével, amely lehetővé teszi, hogy a magyar családokban több gyermek születhessen, "és mi ezt az utat választottuk".
Hozzátette: a magyar kormány az utóbbi nyolc évben olyan rendszert alakított ki, amelyben a családoknak nyújtott különböző támogatások értéke meghaladja a hazai össztermék (GDP) 4 százalékát. Kovács Zoltán szerint ez a legmagasabbak között van a fejlett gazdaságok alkotta OECD-csoporton belül.
A munka törvénykönyvének módosításáról szólva Kovács Zoltán azt mondta, hogy a módosítás teljes mértékben megfelel az európai normáknak. Hozzátette: a legtöbb nyugat-európai országban a túlórára érvényes felső határok, illetve ajánlások magasabbak a magyarországi törvénymódosításban meghatározott szintnél.
Minden olyan vád, amely szerint a munka törvénykönyvének módosítása az alkalmazottak ellen irányul, vagy olyan foglalkoztatási szabályokat tartalmaz, amelyek Nyugat-Európában ismeretlenek vagy szokatlanok, egyszerűen hazugság, semmi köze a tényekhez - mondta az államtitkár.
Kovács Zoltán szerint az utóbbi időszak tiltakozó megmozdulásainak sem ez volt az oka, hanem az európai parlamenti választások már zajló kampánya. Hozzátette: a felmérések adatai is azt mutatják, hogy a magyar ellenzék széttöredezettebb, mint valaha, és nyilvánvalóan figyelemfelkeltésre, önmaga újjászervezésére van szüksége. Ehhez választott egy témát, valamint egy meglehetősen abnormális módot a politikai demonstrációkra - fogalmazott az államtitkár a hétfői londoni háttérbeszélgetésen.