A lakásépítések áfájának csökkentése is lökést adhatna a beruházásoknak, a szaktárca most a lehetséges megvalósítás részleteit vizsgálja – ezt mondta lapunknak a nemzetgazdasági miniszter, amikor arról kérdeztük, milyen újabb lépések segíthetik a gazdasági növekedést.

Varga Mihály hozzátette, a feketegazdaság visszaszorításáért is további intézkedéseket készítenek elő: újabb ágazatokban lesz kötelező az online pénztárgépek használata, idővel láthatja az adóhivatal a cégek számlázását, s bekötik a hatósághoz az étel- és italautomatákat. A tárcavezető a menekültügy gazdasági aspektusairól is beszélt. Kifejtette például, hogy először a magyar munkanélküliek helyzetét kell rendezni, a migránsok munkavállalása ezután jöhet szóba.

– A rendvédelem, a bevándorlásügy és a karitatív szervezetek mellett immár a nemzetgazdasági tárcának is ad feladatot a migrációs hullám: az emelkedő kiadások miatt a minisztérium nemrégiben az idei költségvetés módosítását javasolta az Országgyűlésnek. Felvetődik a kérdés, a magyar államkincstár meddig viselheti gond nélkül a sokasodó költségeket?

– A tömeges bevándorlás kapcsán már eddig is számos rendkívüli kiadást kellett fedeznie a közkasszának. A határ­zár kiépítésére és az akadály megvédésére harmincmilliárd forintot fordított az állam. A költségvetés módosításáról szóló javaslat újabb hatvanmilliárdos összeget bocsát rendelkezésre, úgy hiszem, a summa elegendő lesz az esztendő végéig jelentkező feladatok ellátására. A jövő szempontjából lényeges, hogy az év utolsó heteiben, hónapjaiban miképpen alakul a migránshelyzet: csökken, vagy tovább emelkedik az érkezők száma. Az adatok alapján dönthető el ugyanis, hogy szükség lesz-e a már elfogadott 2016-os büdzsé módosítására. Megjegyzem, a jövő évi költségvetésben kétszázmilliárdos tartalék szerepel. Ha a bevándorlási helyzet érdemben nem változik, a tétel fedezheti a kiadásokat.

– Egyes ellenzéki vélemények szerint a kormány már eddig is túl sokat költött a helyzet kezelésére, némelyek különösen a határon felhúzott kerítés árát sokallják.

– A határzár körül kibontakozó vita számos elemet érintett már, ám azt kevesen veszik figyelembe, hogy a fizikai akadály nemcsak a schengeni határt, hanem a magyar gazdaságot is oltalmazza. Másképpen mondva: a határzár megvédheti a hazai turizmust, a közlekedést, a logisztikai cégeket, s így az ország működőképességét.

– Némely nyugati véleményformálók egészen másként ítélik meg a helyzetet. Szerintük a migrációs folyamat nem veszélyt jelent, inkább lehetőséget kínál a munkaügyi és a demográfiai problémák leküzdé­sére. Megítélése szerint Magyarország munkaerőpiaca mennyit profitálhat a jelenségből?

– A kérdésről korábban az uniós pénzügyminiszterek tanácsában is zajlott már vita, azonban nem vagyok olyan optimista, mint egyes nyugati-európai és brüsszeli politikusok. Illúziónak tartom, hogy a menekültek nagyobb csoportja vérfrissítést adhatna az elöregedő Euró­pának, miként azzal sem értek egyet, hogy a tömeges bevándorlás pótolhatja a jól képzett hiányzó munkaerőt. A valóság egészen mást mutat. A német és az osztrák tapasztalatok beilleszkedési nehézségekről szólnak, Franciaországban pedig a második és a harmadik generációs bevándorlók körében a legnagyobb a munkanélküliség, tehát éppen a külföldről érkezők leszármazottainak akad a legnagyobb gondja a munkaerőpiaccal. Eszerint a migráció nemhogy enyhít a gondokon, csak tetézi azokat, hiszen az állás nélkül maradókról végül az államnak kell gondoskodnia. A nyugati példák alapján úgy vélem, a migráció önmagában nem segíthet a nehézségek leküzdésében. A demográfiai problémákra a családok támogatása lehet a megoldás – a magyar kormány ezért is vezette be a gyermekvállalást bőkezűen dotáló családi adókedvezményt.

A munkaerőpiacon pedig az lendíthet, ha Európa először a saját munkanélkülijeiről gondoskodik. Idehaza például nagyjából négyszázezer ember keres állást. Amíg nem jár mindegyikük sikerrel, a kormánynak az a dolga, hogy a magyar emberek elhelyezkedését segítse.

– A hazai döntéshozóknak – a migránshelyzettől függetlenül is – számottevő feladatot adhat a hazai munkaerőpiac folyamatainak kézben tartása, de hasonlóan lényeges teendőnek látszik a feketézés visszaszorítása is. Mekkora lehet az illegális szféra nagysága?

– Nemzetközi felmérések 20-22 százalékra teszik a magyar feketegazdaság arányát. A mutató egykor magasabban állt, a jogsértő viszonyok visszaszorításában több eredményes kormányzati lépésnek is nagy szerepe volt. Ezek közül a közúti árufuvarozás elektronikus ellenőrző rendszere és az adóhivatallal állandó kapcsolatban álló online pénztárgépek üzembe állítása emelhető ki.

– Az utóbbi időkben nagyjából kétszázezer új típusú kasszát állítottak rendszerbe, ám szó volt arról, hogy hamarosan újabb vállalkozások számára írják elő a készülékek beszerzését. Mikor és mely ágazatok szereplőire terjeszti ki a kormányzat a kötelezettséget?

– A lépés megtételekor körültekintően szeretnénk eljárni, így egyeztetéseket folytatunk a kereskedelmi és iparkamara képviselőivel a legfontosabb részletekről. A jelenlegi tervek szerint a szolgáltatószektor számos szereplője használhat a jövőben online pénztárgépet, a jogszabály tervezetét már szövegezi a tárca. Az érintettek között lehetnek a szervizek, a gépjárműalkatrész-kereskedők, a pénzváltók, a masszőrök, de megvizsgáljuk annak lehetőségét is, érdemes-e előírni, hogy diszkókban, fitneszklubokban is online kasszával állítsák ki a nyugtát. Két további mozzanatot emelnék ki a folyamat kapcsán. Fontos, hogy az érintetteknek megfelelő idő áll majd rendelkezésükre a készülékek beszerzéséhez. Célunk, hogy a következő évet már minden vállalkozás úgy kezdhesse meg, hogy tudja: kell-e új berendezést vennie, s ha igen, mikorra kell azt rendszerbe állítania. Emellett lényeges az is, hogy az állam – ha szükséges – mérlegelni fogja, nyújtson-e anyagi segítséget az érintetteknek a pénztárgépek megvásárlásához.

– A feketézés elleni fellépéshez szükség lehet más informatikai megoldás bevezetésére is?

– Azt gondolom, igen. Az online pénztárgépek működési elvét követheti az étel- és italautomaták bekötése az adóhivatalhoz – szeretnénk elérni, hogy a hatóság pontos információk­hoz jusson arról, mekkora készpénzforgalmat bonyolítanak le az országban üzemelő efféle készülékek. Megfogalmazódott emellett két másik szakmai elképzelés is. Az egyik a cégek számlázási rendszereit kapcsolná össze az adóhivatal adatbázisaival, a másik pedig – amely a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarától jött – a vállalkozások készleteiről készült nyilvántartásokat csatlakoztatná a hivatal rendszeréhez. Az elképzelések napirenden vannak, jelenleg a világban sikerrel alkalmazott hasonló módozatokat vizsgáljuk. Annyit azonban hangsúlyoznék: sokkszerű intézkedések nem várhatók, az új elektronikus rendszerek bevezetése kellő előkészítés után és a fokozatosság elvét szem előtt tartva képzelhető el. Hozzáteszem azt is, hogy a feketegazdaság visszaszorítása – a gazdasági növekedéssel együtt – akár sok száz milliárdos többletbevételt is hozhat.

– Milyen szempontok szerint dönti el a kormány, hogy a rendelkezésre álló pluszpénzeket mire költi el?

– Folyamatosan elemezzük, hogy a költségvetés többletbevételei mely területeken adnak módot beruházásokra,a lakosság életminőségének javítására, a bérek növelésére, esetleg teherenyhí­tésre. A törvényhozás tavasszal úgy döntött, hogy jövőre egy százalékkal csökkenjen a személyi jövedelemadó, emellett a feketekereskedelem visszaszorítása érdekében mérséklődjék bizonyos húsáruk adója. Úgy vélem, a későbbiekben a lakásépítések kapcsán is mérlegelheti a kormány a 27 százalékos forgalmi adó csökkentését. A lépés újabb lökést adhatna a beruházásoknak.

– A pluszpénzek elköltésére az ellenzéknek is megvan a maga ötlete: a szocialisták például ötvenszázalékos béremelést sürgetnek az állami szférában.

– Az ellenzék visszafogott ebben a kérdésben. Manapság a hazai bérek kétszeresét, háromszorosát kínálják Nyugat-Európában a szakképzett magyar munkaerőnek. Az agyelszívást meg kell állítanunk, ehhez pedig folytatni kell a közszférában megkezdett béremelést. Már csak azért is, mert az emelkedő fizetések révén a fogyasztók többet költhetnek a boltokban, a szolgáltatóknál, így a gazdasági növekedésben lényeges szerepet játszó belső fogyasztás is élénkülhet. Ám a közszféra béreinek emelésekor nem hagyható figyelmen kívül az ország gazdasági teljesítőképessége. Erre a fontos igazságra éppen egy szocialista kormány, Medgyessy Péter kormányának hibás ténykedése mutatott rá. A 2002-es választás után végrehajtott jóléti intézkedések – más tényezők mellett – végül az államadósság drasztikus megugrásához vezettek, így közrejátszottak abban, hogy az ország 2008-ban lényegében csődbe ment. Röviden: szívesen növelném a szocialisták által kívántnál is jobban a közszféra béreit, de a lépések megtételekor körültekintőnek kell lenni.

– A bérhelyzet mellett sokat hallani az ellenzék soraiból arról is, hogy – megítélésük szerint – egyre mélyül idehaza a szegénység.

– Az ellenzék rémképeket fest. A hivatalos adatsorok szerint a lakosság legális bevétele évről évre emelkedik, emellett 2010-hez képest most 542 ezerrel több embernek van munkája. Ha többen dolgoznak és többet keresnek, akkor a szegénység nem nőhetett, ellenkezőleg: csökkent. Félreértés ne essék, a kormány is tisztában van azzal, hogy bizonyos régiókban élők, vagy foglalkozási csoportok nehéz helyzetben vannak. Az érintettek sorsának jobbra fordításáért külön programok is indultak.

– Programok indultak azért is, hogy a kisebb cégek olcsó kölcsönhöz jussanak. Sőt, az állam jövőre kevesebbet kér el a pénzügyi intézményektől bankadó címén annak reményé­ben, hogy a hitelezés felpörög. Kapott az alkalmon a pénzvilág?

– A kérdésre a napokban születhet meg a válasz. Megbeszélésre hívtam a bankrendszer képviselőit azt javasolva: tekintsük át együtt, miként fokozható a hitelezési aktivitás. Felidézhetem, hogy a bankadó jövő évi hatvanmilliárdos csökkentése egy megállapodás része. Az állam a teher enyhítését vállalta, a bankok pedig azt, hogy több hitelt adnak a gazdaságnak, mint eddig. A kormány teljesítette, amit neki kellett, most azt szeretnénk látni, hogy a bankrendszer is hozzáfog vállalása megvalósításához.

– Megvan a forgatókönyv arra az esetre, ha pénzügyi szféra elmarad a kötelezettségével?

– Igen, bár ezzel egyelőre nem foglalkozunk. Az számít, hogy a bankok növeljék hitelezésüket, a gazdaság további növekedéséhez ugyanis elengedhetetlen a pénzügyi szféra közreműködése.