Kormányportál

Az Európai Bizottsággal folyó vitáink miatt nem fog maradéktalanul teljesülni az a kormányzati cél, hogy 2018-ig minden uniós forrást lehívjon Magyarország – mondta a nemzetgazdasági miniszter lapunknak. Varga Mihály tárcája szoros monitorozást vezet be, és ha kell, készek visszaállítani a régi kifizetési rendet.

Megfogadta a miniszterelnök úr tanácsát, és kinyitott egy üveg bort, miután visszafizettük az IMF-kölcsönt?

– Így tettem.

– Milyen bor volt?

– Bár sok jó bor van az országban, Szekszárd-hívő vagyok, úgyhogy egy üveg szekszárdival zártam le a történetet.

– Csúnyán belesétált a csapdánkba, az IMF-kölcsönt már 2013-ban visszafizettük, most az Európai Bizottságnak törlesztettünk…

– Ha valakit megkérdeznek az utcán, tízből kilencen egységesen kezelik a trojka – a valutaalap, a Világbank és az Európai Bizottság – által 2008-ban nyújtott kölcsönt, hiszen az egész szerződés egy aláírással lett elindítva. Ráadásul a valutaalap diktálta a feltételeket, amely alapján a hitelkonstrukció összeállt. Úgyhogy nyugodtan hivatkozhatunk az IMF-re.

– És annak örül, hogy ezentúl akár már vasárnap is megvásárolhatná azt az üveg bort?

– Amikor az egész ügy elindult, azon a véleményen voltam, hogy Magyarországon is van igény a vasárnapi bevásárlásra.

Gazdasági szempontból is úgy ítéltem meg, hogy a korlátozás inkább visz, mint hoz. A kormány és a frakció többsége máshogy látta, ezért lett ebből elfogadott törvény. Meggyőztek, de van ilyen a családon belül is: ha elmegyünk a feleségemmel vásárolni, és ő megvesz egy szerintem ronda bútort, akkor az ő álláspontja győzött, azzal kell együtt élni. Érdekes módon a számok nem engem igazoltak, ezt őszintén el kell ismernem: egy év alatt 5,6 százalékkal nőtt a kiskereskedelem, 3300-zal többen dolgoznak a szektorban, és körülbelül 6000 üres hely van.

A korábbi gazdasági félelmek nem igazolódtak be. Másfelől viszont a méréseink azt mutatták, hogy bár a társadalom tudomásul vette ezt a helyzetet, az attitűd nem változott meg. Végül is jó döntést hozott a kormány.

– De úgy látszik, hogy az NGM tanulmánya több minisztertársát meggyőzte a korábbi döntés helyességéről. Milyen vita volt a kabinetben?

– Konstruktív, alapos és mélyreható.

– Rogán Antal annyit utólag elárult, hogy ő és ön két hete kapták a felkérést a tanulmány elkészítésére, Lázár János pedig még annak elkészülte előtt arról beszélt a nyilvánosság előtt, hogy nem változott a kormány álláspontja. Miről szól a mandátumuk? Arról, hogy készítsenek egy független hatástanulmányt, vagy támasszák alá számokkal a visszavonási döntést?

– A felkérés arról szólt, hogy szaktárcaként készítsünk rövid elemzést, milyen hatásai voltak a vasárnapi boltbezárásnak. E mellé készült egy rövid szóbeli kiegészítés is. A kettő alapján folytatta le a kabinet a vitát, mindenki elmondta a maga hol sarkosabb, hol kevésbé sarkos álláspontját, s ezek alapján született a döntés. Normális tárgyalási folyamat volt. Ha minden korábbi döntésben ilyen alaposan tudunk visszacsatolni, értékelni, akkor van mód értelmes korrekcióra.

– Ha jól értjük, az NGM által bevitt számok igazolták a korábbi döntés helyességét, de a Rogán Antal által képviselt irányvonal győzte meg a kormányt az ellenkezőjéről?

– Többé-kevésbé így történt. Nemcsak gazdasági szempontokat kellett mérlegelni, hanem társadalmi hatásokat is.

– A parlamenti döntés előtti kormányülésen Orbán Viktor miniszterelnök úr valóban kirúgással fenyegette a nemmel szavazókat?

– A kormányülés dokumentumai nem nyilvánosak, ami ott elhangzik, az a falak közt marad. Amit ehhez hozzátehetek, pontosan annyi, hogy született egy kormánydöntés, amelyben javasoljuk ennek a törvénynek a visszavonását és a korábbi állapot helyreállítását. A miniszterelnök nyilvánvalóan felhívta a figyelmét azoknak a kormánytagoknak, akik egyben parlamenti képviselők is, hogy a kabinet javaslatát támogatni illik. Azt is hozzátette, hogy vannak, akik lelkiismereti okokból mentesülhetnek ezalól.

– Nem KDNP-s miniszterek is?

– Igen, volt olyan is.

– Akkor ugorjunk át egy másik, vitatható hatású kormányzati döntésre. A napokban elismerte, hogy négy év alatt nagyjából megkétszereződött a készpénzállomány, ami nem feltétlenül jó dolog. Ezt hozta magával a tranzakciós illeték bevezetése?

– Vizsgálataink alapján alapvetően három ok van, amely miatt a készpénz mellett csak kisebb mértékben terjed az elektronikus fizetés. Nyilvánvalóan az egyik a tranzakciós illeték, illetve az a lehetőség, hogy két alkalommal illetékmentesen lehet felvenni készpénzt.

Ezzel sokan élnek is. A másik ok az elektronikus fizetőeszközök, a POS-terminálok telepítése. Ez sokba kerül. És végül furcsa módon a bankok sem érdekeltek ezen eszközök elterjedésében.

Olyan jutalékokat állapítanak meg, ami miatt a kereskedők is inkább a készpénzt támogatják. Önmagában persze nem zavar, hogy a készpénzállomány növekedett a gazdaságban, örüljünk annak, hogy az embereknek több pénzük van.

– Ám így a feketegazdaság is nő…

– Valóban, legalábbis arányaiban kisebb mértékben tud csökkenni a készpénzállomány megnövekedésével. A feketegazdaság aránya a korábbi 24 százalékról csökkent ugyan 21-re a bruttó hazai termékhez képest, de nagyobb arányban mérséklődött volna, ha a készpénzmennyiség nem emelkedik.

A jövőben sem büntetni akarjuk a készpénzes fizetéseket, hanem ösztönözni az elektronikus lehetőségek terjedését.

Jelenleg 217 ezer online kassza van az országban, másfél év alatt értük el ezt a számot nulláról. POS-terminálból, amelyet legalább húsz éve használnak a kereskedelemben, csupán 98 ezer működik.

– Ezek szerint a kiskereskedőket támogatják majd a terminálok telepítésében?

– Igen. Azt szeretnénk, ha a telepítés olcsóbb lenne, illetve abban kérünk együttműködést a bankoktól, hogy az általuk igényelt költség is kisebb legyen. – De a tranzakciós illeték eltörlésében nem gondolkodik a kormányzat? – Ez jól tervezhető bevétele az államkasszának, erre a közösségi kiadások miatt szükség van.

– Az illeték mértéke sem változik?

– Nem, de vannak ennél fontosabb adócsökkentő javaslataink a most benyújtott költségvetésben.

– Ezen terveknek köszönhetően nőtt a hiánycél 2,4 százalékra a korábban tervezett 1,7-ről?

– A kormány abból indult ki, hogy 2017-ben a gazdaság növekedése nagyjából 3 százalék körül lesz, ezzel a nemzetközi szervezetek és az elemzők is egyetértenek. Ebből s a gazdaság fehéredéséből nagyjából 600 milliárd forintos többletbevétel származhat jövőre. A kiadások szerkezete kisebb mértékben változik, folytatódik a bürokráciacsökkentő intézkedéssorozat.

Hiány és adósság tekintetében nincsen kompromisszum: utóbbinak mérséklődnie kell, és a deficitnek is 3 százalék alatt kell maradnia. Új szerkezetű költségvetés lesz, amely három elemből áll: az egyik az állam működési kiadását tartalmazza, lesz, ami a hazai fejlesztéseket, beruházásokat gyűjti össze, és lesz, ami az európai uniós támogatásokat s annak a büdzsén keresztüli bevételi-kiadási lábát tartalmazza. Ebből jött össze a 2,4 százalékos hiány és az egy százalékponttal csökkenő adósság: 74 százalékosra várjuk a jövő év végén.

– Azzal, hogy kettéválik a működési és a fejlesztési egyenleg, megváltozik az államháztartás publikációs struktúrája is?

– Valóban változni fog a szerkezete, de nem olyan mértékben, hogy követhetetlenné váljanak a folyamatok. A formája hasonlítani fog az eddigiekhez, de külön csoportosítjuk azokat az adatokat, amelyek konkrét beruházási elemeket tartalmaznak. Elkülönítetten jelentetjük meg, hogy mi megy működésre, mi felhalmozásra.

Folytatva a költségvetés bemutatását, a második alapdöntésünk az volt, hogy az embereknek érezniük kell a gazdasági növekedés hatását. A megkezdett bérintézkedések mellett (pedagógusok, fegyveres állomány) az idén elindul az adóhivatali dolgozók életpályarendszere, ami béremeléssel jár, s emelkedni fog a kormánytisztviselők fizetése is. Emellett az egészségügyi alkalmazottak, a szociális, kulturális területen dolgozók fizetése is elmaradt az átlagtól. Nekik létrehozunk egy alapot a béremelés megindításához.

– Minderre állna rendelkezésre a tervezett százmilliárdos keret? Mert ennyi feladathoz mérten az nem tűnik soknak.

– Nyolcvan-száz milliárdot tudunk erre elkülöníteni, ebbe kell a bérintézkedéseknek beleférni, ez a pénz átlag 10 százalék körüli bérnövekedésre biztosít lehetőséget. Bízzuk az érintettekkel tárgyaló Balog miniszter úrra, hogyan tudnak megállapodni.

E mellé jön az adócsökkentés területe. Az idén a sertéshús áfája 27-ről 5 százalékra mérséklődött. Három hónap után azt látjuk, hogy ebben a szegmensben fehéredett a piac, és több mint 5 százalékkal nőtt a forgalom. Így a kalkuláltnál kisebb bevételkiesést okozott ez a döntés. Ezért is kezdeményeztünk jövőre az alapvető élelmiszereknél további áfacsökkentést.

– Érdekes, mert Lázár János egy korábbi kormányinfón azt mondta, hogy ezt a továbblépést nem támogatja a kormány.

– Az egész kérdés a költségvetési vitában került igazán elő.

Korábban ebben a kérdésben türelmet kértünk. A miniszterelnök úr többször utalt rá: nézzük meg, az eddig hozott intézkedéseknek milyen hatásai vannak, és azok függvényében tudunk továbblépni. Arra most sajnos nincs lehetőség, hogy általánosan, egységesen mérsékeljük a 27 százalékos kulcsot. Ugyanakkor továbbra is szem előtt kell tartanunk, hogy az adórendszerünkben a fogyasztást terhelő adókra helyeztük a hangsúlyt.

– Az adócsökkentésbe bekerült az internet és az éttermi szolgáltatás is. Mi alapján választották ki ezeket?

– Utóbbi talán meglepő lehet, de a turizmus nagyon jól teljesít, s a bevételek egy jó része az éttermi szolgáltatásokon keresztül folyik be a büdzsébe. Abban bízunk, hogy az alacsonyabb adó még nagyobb forgalmat generál.

– Az alapvető élelmiszereket érintő adómérséklésből a kenyér miért maradt ki?

– Ebből sokfélét lehet kapni, a legtöbb pékáruhoz hasonlóan a kenyérfélék esetében is nagyon bőséges a kínálat. A kenyérlángost például hova soroljuk?

– Úgy fogalmazott, hogy a 27 százalékos áfát most nem áll módjukban csökkenteni. Ezek szerint belátták, hogy túl magasra helyezték a felső kulcsot?

– A kormány adófilozófiájának alapja, hogy a jövedelmeket minél kevésbé adóztassa, a fogyasztási típusú adókat szinten tartsa. Jó lenne, ha mérsékelni lehetne a magyar adók általános szintjét, s a felső kulcs 25 százalékos vagy még alacsonyabb lehetne. Ez egybevág a kabinet hosszú távú szándékaival, de ennek most még nincs itt az ideje. Célzott lépésekre van lehetőség.

– Tehát a 27 százalékot magasnak tartja?

– Igen, magasnak tartom.

– Az „adócsökkentés költségvetésébe”, ahogy a 2017-es büdzsét nevezik, miért nem fér bele a személyi jövedelemadó további mérséklése?

– Már az iskolások is kapásból tudják a választ, hogy egy százalék szja-csökkentés 120 milliárd forint bevételkiesést jelent. Úgy döntöttünk, most fontosabb, hogy az alapvető élelmiszereknél alakuljon kedvezőbben a közterhelés. A fogyasztók érdekein túl azért is, mert így az ágazatok termelőit is tudjuk segíteni.

– Így viszont 2018-ban 600 milliárdot kell találni, hogy teljesüljön a kormányfői ígéret az egy számjegyű szja-ra.

– Ebbe az irányba tartunk. Az idei és a jövő évi gazdasági teljesítményen múlik, hogy mekkora lépést tudunk tenni.

– Vagyis 2020-nál előbb ez nem reális.

– Nagyon remélem, hogy hamarabb meglesz erre a lehetőség.

Ne felejtse el, hogy azt a 600 milliárd forintot, ami jövőre elkölthető többletjövedelemként jelentkezik a büdzsében, akár teljes egészében az szja csökkentésére is fordíthattuk volna.

– Milyen fontosabb beruházásokkal számol a jövő évi költségvetés?

– Folytatjuk a megkezdett beruházásokat, mint a paksi atomerőmű, vagy a Városligetben megvalósuló Liget Projekt. Tovább haladunk a stadionépítésekkel Diósgyőrben, Szombathelyen, hogy csak néhány példát említsek.

– Netán újabb arénák is bekerülhetnek a felújítási programba?

– A Költségvetési Tanácshoz benyújtott tervezetben ilyen célra nem szerepel kiadás, és nem hiszem, hogy emiatt módosítani kellene a számokon. Az egészségügyben viszont lesz induló beruházás, az új budapesti kórházra hárommilliárd forintot különítettünk el.

– Hamarosan frissítik a konvergenciaprogramot. Mit kell benne átírni a hiányszámon kívül?

– Nagyon nem kell átírni, talán az adósságszámon kell igazítani.

Megjegyzem, ez már most sem volna akadálya az euró bevezetésének. Brüsszel nem ahhoz ragaszkodik, hogy 60 százalékos legyen a mértéke, azt is elfogadja, ha csökkenő pályán van az adósság.

– Az euró bevezetéséről azonban nemhogy vita, de még gondolkodás sincs a kormányon belül.

– Sokat gondolunk rá, még ha nem is beszélünk róla. Az elmúlt évek eurózónán belüli vitái mindenkit óvatosságra intenek.

Vannak országok, amelyek ettől védettséget remélnek, mint például Oroszország egyes szomszédai. Lengyelországnak, Magyarországnak viszont nincs miért kapkodnia, megítélésem szerint elég, ha ezzel a kérdéssel érdemben leghamarabb az évtized vége felé foglalkozunk.

– Az uniós támogatási ciklus első felében járunk, ilyenkor nagy a szerepe az előfinanszírozásnak. Mekkora kifizetéssel számolnak 2017-ben a magyar költségvetés terhére?

– Átlagosan annyival, mint az előző években, úgy 2100-2200 milliárd forinttal.

– Ez úgy is átlagosnak tekinthető, hogy 2018-ig le akarjuk hívni a teljes uniós forrást?

– Jó lenne, de szerintem ez a cél nem fog maradéktalanul megvalósulni. A pályázatokat 2017 közepéig kiírjuk, de a lehívás más kérdés. Annak üteme például azon is múlik, hogy az uniós bizottság mekkora összeget tart vissza kifizetési problémák, vitatott tételek miatt.

– Az éves 2200 milliárdos előfinanszírozás nagyobb tétel, mint amennyit adósságfinanszírozásra költünk. Ezzel együtt is tartható a 2,4 százalékos hiány?

– Erre törekszünk, de mint említettem, vannak még rendezésre váró kérdések. Az 50 százalékos előfinanszírozást vitatja az EU, azt kifogásolják, hogy túl nagy összeget adunk előlegként a pályázóknak, és emiatt visszaélések lesznek. Bízom a magyar kis- és középvállalkozókban, de hogy megelőzzük az ilyen eseteket, szoros monitorozást vezetünk be, amelyekkel gyorsan kiszűrhetők a visszaélések, szabálytalan pénzkezelések. A tapasztalatok alapján akár olyan javaslatot is tehetünk később a kormánynak, hogy állítsuk vissza a korábbi kifizetési rendet.

– Nemcsak a bizottsággal, de az Eurostattal is vitában állnak.

Az uniós statisztikai hivatal azt várja el, hogy a kabinet sorolja be az államháztartási körbe az Eximbankot. Ez megtörténik jövőre?

– Nem, és miért is tennénk, hiszen még vitában állunk az Eurostattal. Részünkről akár holnap is lezárhatnánk persze ezt a vitát, mert meg vagyunk győződve az igazunkról. Indokolatlannak és a kettős mérce alkalmazásának tekintjük, hogy míg 4-5 ország esetében az államháztartáson belül kellene figyelembe venni az ottani Eximbankot, más országok esetében ez a kérdés fel sem merül.

– A múlt héten beléptünk a kínai kötvénypiacra. A mennyiség alapján azonban inkább gazdaságpolitikai jelentősége van az üzletnek, mintsem finanszírozási.

– Alapvetően erről van szó. A 25 ezer milliárd forintos magyar államadósság kicsi szeletét teszi ki a mostani kötvénykibocsátás. Fontosabb, hogy Közép-Európában mi léptünk be elsőként erre a piacra. Nem baj az, ha diverzifikáljuk az adósságunkat, és a dollár, euró, jen mellett más devizákban is bocsátunk ki kötvényt. Jó tapasztalatokat szereztünk a kínai partnereinknél.

Megnyugtató, hogy a volatilis kínai piacon sikerült két és félszeres túljegyzés mellett eladnunk a papírjainkat. Az idén egyébként ez volt az első nemzetközi jüankibocsátás az ottani befektetők körében.

– Ha ekkora volt a túljegyzés, miért nem növelték meg az összeget?

– Azért, mert nem voltunk biztosak benne, hogyan fogadja a piac a felkínált kötvényeket. Amikor januárban megtartottuk ott a roadshow-t, nagyon feszült, ideges hangulat volt a kínai piacon.

Lehetetlen volt kiszámítani, milyen kamattal, mekkora érdeklődés mellett tudnánk eladni a papírokat. Ezért inkább vártunk áprilisig. Mostanra a befektetők kezdtek megnyugodni, de nem voltunk biztosak benne, hogy rögtön hárommilliárdos kibocsátással kell-e nekünk jelentkezni.

– A 6,25 százalékos hozam nem túl nagy ár a piacépítésért?

– Eredetileg 6,5 százalék volt a kitűzött cél. Előttünk Dél-Korea és Mongólia bocsátott ki hasonló hozamszinten jüankötvényeket.

– Lesz az idén euró- vagy dolláralapú kötvénykibocsátás?

– Magyarország 2015 után 2016-ban is döntően a belföldi forintpiacról biztosítja a finanszírozási szükségletét. A forintkötvény és a lakossági állampapír-kibocsátás is az időarányosan elvárt szint fölött alakult, ezért a közvetlen finanszírozási igények jelenleg nem kívánnak nagy összegű devizaforrás-bevonást. –

Beszéljünk még az MNB-ről. Nyikos László, a jegybank felügyelőbizottságának tagja nyilatkozott nekünk nemrég.

Azt mondta, a tulajdonosi jogokkal rendelkező minisztert, vagyis önt is tájékoztatta aggályairól. Szerinte nem elég erősek a jegybank feletti tulajdonosi jogosítványok. Egyetért ezzel a véleménnyel?

– Természetesen egy tulajdonos soha nem érzi úgy, hogy ne rendelkezhetne még erősebb jogosítványokkal. Nyikos úrnak mindenesetre elmondtam, hogy veszélyes pusztán szóbeszédekre alapozni az fb működését érintő kritikákat. Ha felügyelőbizottsági vizsgálatot kezdeményez, akkor annak kell, hogy legyen alapja.

Azt se felejtsük el, hogy őt egy ellenzéki párt, a Jobbik delegálta.

A tulajdonosi jogosítványokkal rendelkező NGM rálátása garantált a jegybank, illetve az fb működésére és jogbiztonságára. Én ezt elegendőnek tartom. Az MNB-t továbbá az Állami Számvevőszék is vizsgálja, van saját belső ellenőrzési osztálya, és külső auditot is kérhet.

– A jegybank körül kinőtt alapítványi világ „vagyon optimalizációs” tevékenységét azért gyanakodva figyeli?

– A jegybank függetlensége a kabinettől abban is megnyilvánul, hogy a nemzetgazdasági miniszter nem kommentálja az MNB tevékenységét. Más kormánytag talán megteheti, de én mint a tulajdonosi jogokkal rendelkező miniszter a kialakult európai szokásnak megfelelően nem mondok véleményt.

– Tehát mit gondol erről a világról?

– Azt hiszem, az előbb mindent elmondtam erről.

– Annak azért biztos örül, hogy az alapítványok 260 milliárd forint értékben tartanak államkötvényt, és így finanszírozzák a magyar államot.

– Egy független intézmény a maga szempontjai alapján hoz transzparens döntéseket.

– Rendben, akkor térjünk vissza még egy kérdés erejéig a József nádor térre. Megvan már a vevője a minisztérium épületének?

– Továbbra sincs olyan hónap, hogy egy ingatlanalap képviselője ne kopogtatna be hozzánk ajánlatával. Legutóbb egy brit alap részéről járt itt egy úriember, aki vázolta, hogy milyen kitűnő ötcsillagos szállodát lehetne az épületben működtetni. A befektetőktől azonban egy kis türelmet kell kérnünk, mert addig nem tudjuk elhagyni a most használt épületet, amíg a Várban zajló rekonstrukció nem fejeződik be. Mi készen állunk, megvan már a kiköltözési tervünk.

– Esetleg az FBI által keresett arab befektetők is megkeresték már ajánlatukkal? Sajtóhírek szerint a szomszédos épület, a régi Postabank palota ilyen kézbe került.

– Lehet, hogy a jelentkezők között volt arab országból származó üzletember is, de mi erről nem tudunk. Nem minden vásárolni szándékozó kopogtat az NGM-ben.