A hazai cukoripar versenyképessége szempontjából döntő kérdés, hogy a cukorkvóta-rendszer 2017. évi eltörlése után várható piaci környezetre és az éleződő piaci versenyre is tekintettel a hazai termelési hatékonyságot tudjuk-e növelni a termékpálya egészén – mondta Feldman Zsolt a Magyar Cukor Zrt. új kaposvári csomagolóüzemének, logisztikai központjának, valamint a biogáz tisztító üzem átadóünnepségén.
Az agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár emlékeztetett: Magyarország cukorkvótája a 2006. évi EU cukorreformot követően 105 ezer tonnára, az éves becsült hazai fogyasztás harmadára csökkent, a 2008-tól kezdődően pedig csak egy cukorgyár, a kaposvári üzemel, ezért különösen fontos, hogy 2015/16-ban a Magyar Cukor Zrt. mind a termelők számát, mind pedig a leszerződött répaterületeket jelentősen növelni tudta.
A termőterület bővüléséhez nagymértékben hozzájárult a közösségi forrásból évi 8 millió euró keretösszegben biztosított termeléshez kötött támogatás meghirdetése. A kaposvári gyár kiemelten a Dél-Dunántúlról, a Kisalföldről, a Mezőföldről, Bács-Kiskun megyéből és Hajdúság területéről szállít be cukorrépát.
Feldman Zsolt hangsúlyozta: mind az Agrana, mind a kormányzat számára stratégiai cél e termesztési súlypontok fenntartása, annak érdekében, hogy a kvótarendszer 2017. évi eltörlését követően a termelés a főbb cukorrépa-termesztő körzeteinkben bővíthetővé váljék. A kaposvári cukorgyár folyamatos fejlesztései révén 2017 után lehetővé válik a termelés növelése, a gyár képessé válhat évi 140-160 ezer tonna cukor előállítására.
A helyettes államtitkár kiemelte: a termelők esetében elsősorban a vidékfejlesztési program öntözésfejlesztési támogatásai jelenthetnek sokat, a kaposvári cukorgyárban pedig a fejlesztések súlypontjait a feldolgozási és raktározási kapacitás növelése és a megújuló energiára való áttérés jelentik. Az előbbi cél érdekében a 2013-ban felavatott 60 ezer tonnás cukorsiló, illetve a most átadott csomagolóüzem beruházás komolyan képes növelni az eredményességet.
Hozzátette: bízunk benne, hogy az új csomagolóüzem a hazai kereslet lecsomagolásán túl lehetőséget teremt a szomszédos országok piacainak részbeni kiszolgálására is, a beépített szitaállomás pedig képes lesz a különleges minőségi igényeket támasztó élelmiszeripari vevőket is kiszolgálni.
A zöld technológia elterjedése, a megújuló energiára épülő fenntartható gazdaság, a környezettudatos gondolkodás szinte napról-napra szervezi át az életünket, nem hagyva érintetlenül a cukor ágazatot sem – mondta a helyettes államtitkár, aki elismerően beszélt arról, hogy a környezetileg is fenntartható, a cukorgyártás melléktermékeit és hulladékait hasznosító biogáz üzemet most kiegészítő biogáz-tisztító kapacitását tekintve egyedülálló az országban.
A biogáz tisztító beruházással a kaposvári lesz az első olyan répacukorgyár a világon, ami teljes energiaigényével azonos mennyiségű biogázt állít elő és így energetikailag önellátónak tekinthető – fogalmazott Feldman Zsolt.
A kaposvári üzemben évente megtermelt mintegy 35 millió köbméter biogázt kizárólag a cukorgyártásban keletkező és más üzemektől vásárolt élelmiszeripari melléktermékekből és hulladékokból állítják elő, ami a földgázzal ellentétben a széndioxid kibocsátás szempontjából teljesen semleges energia-forrás. A biogáz tisztító üzem a magyar állam és az Európai Unió 50%-os támogatásával a KEOP pályázat keretében valósulhatott meg.